Közlemény
Az MVSZ legjelentõsebb
rendezvénye Kéménden, a Benes-i dekrétumok tarthatatlanságáról

Csikszeredai leventék tömegsírja Ligetfalúban?
április 13.

A Magyarok Világszövetsége április 4-én nemzetközi sajtótájékoztatót szervezett Kéménden /Kamenin/ Szlovákiában, a Benes-i dekrétumok tarthatatlanságáról. A Kéméndi mozitermet zsúfolásig megtöltõ mintegy háromszáz egykor meghurcolt helybéli jelenlétében, a megszólalók egy emberként szóltak a Benes-i dekrétumok tarthatatlanságáról. A Kéménden elhangzott vallomásokból eddig ismeretlen tények kerültek felszínre, melyek azt bizonyítják, hogyan vezettek a Benes-i dekrétumok soha el nem évülõ tömeggyilkosságokhoz. A sajtótájékoztatóról, - melyen az MVSZ elsõ számú vezetõi mellett megjelent Miquel Mayol, az Európai Parlament franciaországi képviselõje is - számtalan rádió és tévéállomás készített beszámolót. Jelen volt a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója is. Az erkölcsi és politikai felelõsséget Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke vállalta, aki maga vezette a több mint három órás rendezvényt.
A nemzetközi sajtó jelenlétében, minden bizonnyal idei legfontosabb rendezvényét szervezte a Magyarok Világszövetsége a Párkánytól tizenöt kilométerrel északra fekvõ Kéménden, Szlovákiában. A helybeli mozitermet zsúfolásig megtöltõ, mintegy háromszáz idõs ember szinte kivétel nélkül, máig kárpótolatlan, túlélõ áldozata, a közel hatvanezer felvidéki magyar Csehországi deportálását elrendelõ, Benes-i dekrétumoknak. A nagy visszhangot kiváltó esemény fölött az MVSZ elnöke Patrubány Miklós személyesen vállalt védnökséget, és maga vezette a sokak által kényesnek nevezett beszélgetést, mely leomlasztotta a félelem szülte, 55 éves hallgatás falát.
Döbbenetes, mindeddig ismeretlen tragédiák rajzolódtak ki a Kéménden elhangzott vallomásokból, ami azt igazolja, hogy a Benesi dekretumok távolról sem csak a múltat érintik, és az általuk okozott jogsérelem messze túlnõ a vagyoni természetû kérdéseken.
Fény derült két olyan tömeggyilkosságra, amelyet jóval a második világháború befejezése után követtek el magyarok ellen Szlovákiában és Csehországban.
A sajtótájékoztatón elhangzott szívszorító vallomások között akadt egy szenzáció-számba menõ is. A 71 éves Borbély Ilona elmondta, hogy tizenöt évesen szüleivel együtt hurcolták el õt, Csehországba deportálták, ahol rabszolgaként dolgoztatták. Az õcsaládja Václáv Hável Csehország államelnökének nagyszüleihez lett beosztva! Az vallomástevõ személy hitelességének ellenõrzése után, a Patrubány Miklós másnap, egy budapesti sajtótájékoztató keretében elmondta: közismert Csehország vezetõinek merev elzárkózása a Benes-i dekrétumok hatálytalanítása és az áldozatok kárpótlása ügyében. Az MVSZ elnöke bejelentette: Borbély Ilona esetének ismertté válása nyomán, nyílt levélben fordul Václav Hável elnökhöz. Miután kiderült, hogy a cseh államelnök családja is közvetlen haszonélvezõje volt a ENSZ által elfogatott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának minden pontját durván megsértõ Benes-i dekrétumoknak, és miután még élnek az otthonukból ártatlanul elhurcolt, idegenben rabmunkára kényszerített emberek, akik az elnök családját szolgálták, most sem érez késztetést arra, hogy ezen áldozatok emberi jogaiért latba vesse elnöki tekintélyét, és tekintélyét évtizedekkel korábban megalapozó, demokratikus gondolkodását. A Magyarok Világszövetsége elnökének bejelentését a teljes magyar sajtó elhallgatta.
A sajtótájékoztatón felszólalt Bödok Alíz révkomáromi jogász, aki a nemzetközi sajtó és a Brüsszelbol érkezett vendégek élénk érdeklõdését kiváltó elõadásában taglalta, hogyan hatnak ma, az Európai Unióba igyekvõ Szlovákiában antidemokratikus, és a magyarokat hátrányosan megkülönböztetõ módon, a hatályon kívül nem helyezett Benes-i dekrétumok. A magyaroktól a Benes-i dekrétumok alapján 55 évvel ezelõtt elkobzott földeket, nevesítetlennek, tehát gazdátlannak minõsítették, hiszen ezekre a földekre nem vonatkoztak a 90-es években elfogadott kárpótlási törvények. Most, a harmadik évezredben pedig Szlovákia északi megyéiben lakó azon szlovákok nevére írják örök jogon a magyaroktól elkobzott földeket, akiket 55 évvel ezelõtt az elûzött magyarok helyére telepítettek, ám akik ott gyökeret nem verve, pár év múlva visszatelepedtek az ország szlovákok lakta részébe. A Benes-i dekrétumok tehát nem a múltat jelentik, hanem a szemünk láttára végbemenõ vagyonelkobzás véres valóságát, és soha el nem évülõ, emberiség elleni bûnök sorozatát.
A félelem alól felszabaduló magyar testvéreink reménykedését látva elmondhatjuk, ezért érdemes volt végigjárnunk az utat - Patrubány Miklós