Tallózás a Nemzetközi Sajtóban

szeptember 15.

Csomagok selyempapírban
Csinta Samu

A Szokásos dicséretek és bírálatok, azaz a már ismert terápia folytatása jellemezte Bruce Jackson, az amerikai törvényhozás NATO-bõvítési bizottsága vezetõjének romániai látogatását. Az elnök elégedetten nyilatkozott a román pénzügyi politika gazdasági növekedést célzó és inflációellenes lépésváltásáról, a belsõ biztonsági szervezetek átalakítási folyamatáról, a törvényhozás korrupcióellenes szándékairól.
Az elismerõ szavak után jöhettek a hasonlóan kíméletes modorban megfogalmazott kritikák a korábbi erõszakszervezetek körül tapasztalt mentalitásgondokról, a korrupcióellenes felbuzdulás ellenére egyelõre késlekedõ számonkérésekrõl, a példát statuáló ítéletek hiányáról.
Mindkét csomag egyaránt selyempapírba csomagolva, ahogyan olyan partnerrel szemben illik, amely a jelek szerint kész támogatni ? ha csak a maga szerény eszközeivel is ? az amerikai kormányzat küszöbön álló, egyelõre széles körben kifogásolt, Irak elleni büntetõhadjáratát.
A kelet-közép-európai politikai színtér szélsõséges alakjainak eltûrése azonban a jelek szerint a legszélesebb mosolydiplomáciába sem fér bele. Miután korábban kijelentette, elképzelhetetlennek tartja Szlovákia NATO- tagságát, ha a közeljövõben esedékes választások Vladimir Meciart juttatják újra pozsonyi hatalomhoz, Jackson Corneliu Vadim Tudort sem kímélte. Nem érti, mondta, miképpen lehet napjainkban húszszázalékos támogatottsága egy hasonlóan szélsõséges nézeteket képviselõ politikai formáció elsõ emberének, értetlenségét viszont mi kényszerülünk hasonló furcsállkodással szemlélni. Hüledezése, illetve fenyegetésnek szánt kijelentései idült információhiányról árulkodnak, még rosszabb esetben pedig azoknak az érzelmi gyökerekbõl táplálkozó politikai törvényszerûségeknek a figyelmen kívül hagyásáról, amelyek nélkül csakis hamis következtetések vonhatók le. A pillanatnyi érdekek szerinti ? húzd meg, ereszd meg? módszerek, a kemény számonkérés hiánya a meciari és vadimtudori jellegû zöldelõk számára biztosítanak táptalajt. A következményeket pedig hiba lenne a szavazókon számon kérni.

Állásfoglalás az anyanyelvért
Száznyolcvanan vettek részt a Magyar Professzorok Világtalálkozóján
Ferenczi Róbert

Együttmûködési megállapodás született Nagyváradon a Magyar Professzorok Világtanácsa és Partiumi Egyetem között a hétvégén megrendezett Magyar Professzorok III. Világtalálkozóján. A találkozón részt vevõk közös álláspontját ajánlás formájában a magyar kormányhoz is felterjesztették. Három kontinens tizennégy országából közel száznyolcvan professzor vett részt a hétvégén a Magyar Professzorok III. Világtalálkozóján. A nagyváradi találkozó pénteki nyitóeseményén Nagy Lajos-emlékéremmel tüntették ki Tõkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét és Tempfli József római katolikus megyés püspököt a magyar felsõoktatás érdekében tett erõfeszítéseikért. A Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV) továbbá Fehér Dániel-emlékéremmel jutalmazta professzorait a tudományos munkában elért eredményeikért. Ezt követõen Kecskés Mihály, az MPV elnöke és Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora együttmûködési megállapodást írt alá, melynek lényeges pontja a vendégprofesszori rendszer kiépítése. Ennek értelmében a Világtanács néhány professzora vendégtanárként oktatna erdélyi magyar felsõoktatási intézményekben.
A két nap alatt öt témakörben ? anyanyelv, tudományos továbbképzés, nemzetközi kapcsolatok, Partiumi Keresztény Egyetem, az MPV tudományos szekcióinak kérdésköre ? plenáris elõadások követték egymást. A témakörök legfontosabb részeire vonatkozóan a munkabizottsági tagok álláspontokat dolgoztak ki, melyeket a világtalálkozó résztvevõi és az MPV vezetõsége közös állásfoglalásként, ajánlások formájában nyújt be a köztársasági elnöknek, a magyar kormánynak, a Magyar Tudományos Akadémiának, az egyetemeknek, valamint közéleti személyiségeknek.
A találkozón magyar nyelv az oktatásban és a kutatásban munkabizottság résztvevõi ismételten megerõsítették, hogy ? figyelembe véve a határokon kívüli népességfogyást kimutató népszámlálási elõrejelzéseket ? ezen a területen különös felelõsség hárul a magyar kormányzati szervekre is. Ezért kérést terjesztettek a magyar kormány elé magyar nyelvû tananyagok és oktatási segédletek biztosítására minden szakterületen, úgy, hogy azok eljussanak a határon túli magyar nyelvû oktatási intézményekbe is. A munkabizottsági tagok továbbá azt kérik, hogy vezessék be valamennyi, anyaországon kívüli magyar nyelvû felsõoktatási intézményben a magyar nyelv és nyelvhelyesség oktatását. A Partiumi Keresztény Egyetem munkabizottsága is kiemelt fontosságúnak tartja a magyarságtudat megõrzését. Véleményük szerint biztosítani kell a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyarságtudomány rendszeres oktatását. A magyarországi egyetemi könyvtárakkal tartott rendszeres kapcsolat mellett fontosnak tartják csereszolgálat megszervezését a Széchényi Könyvtárral.

Újabb Bokros-csomag várható?
- Német lap a Medgyessy-kormány gazdaságpolitikájáról -

Kritikusan ír a Medgyessy-kormány eddigi gazdasági intézkedéseirõl a Frankfurter Allgemeine Zeitung címû minõségi konzervatív lap hét végi számában Carola Kaps, a német újság budapesti tudósítója.
A Nincs türelmi idõ címû cikk szerzõje is elismeri például, hogy a közalkalmazottak fizetését emelni kellett, vagy hogy a nyugdíjasok juttatást érdemelnek, de a kormányfõ szemére veti, hogy az emeléseket elmulasztotta összekötni átfogó strukturális reformmal és munkahelyek megszûntetésével. Medgyessy bírálatot váltott ki a gyógyszeripar és az energiaágazat részérõl is, s a kormány nem volt következetes a közbeszerzési eljárásoknál (autópálya) sem.
Kaps szerint a ballépések csalódást okoztak, mert a nagyvállalatok nagy reményeket fûztek a Medgyessy-kormányhoz. Nem jóvátehetetlenek azonban (a ballépések), még akkor sem, ha a fiskális politikai egyensúly helyreállítása amiatt, ahogy a közpénzeket kezelték az elsõ száz napban, nem lett könnyebb.
Felvilágosítást arról, hogy a kormány miként akarja megvalósítani a gazdasági növekedés, a beruházások és az infláció közép távú céljait, s egyúttal az államháztartási deficit, illetve a folyó fizetési mérleg deficitjének visszaszorítását, az új költségvetés ad majd.
- Nagy gazdaságpolitikai játéktér mindenesetre nem áll a rendelkezésére, figyelmeztetnek egyes szakemberek. A kormánynak vagy van bátorsága egy kemény konszolidálási kurzushoz és megnyirbálja a kiadásokat, vagy pénzügyi és gazdaságpolitikai összeomlás felé tart, ami az államháztartás és a fizetési mérleg emelkedõ deficitje mellett a Bokros-csomag új kiadását tehetné szükségessé - írta Kaps.
- A kibillent makrogazdasági egyensúly gyors helyreállítása prioritást élvez Magyarország nemzetközi versenyképessége és a nemzetközi beruházóknak a magyar gazdaság fejlõdésébe vetett tartós bizalma szempontjából is. Az elmúlt két évben Magyarországnak, mint nemzetközileg versenyképes termelési helynek vonzereje valamivel alábbhagyott. A régió többi országa nem alszik, így aztán az éllovas Magyarországtól elválasztó távolság észrevehetõen csökkent. Magyarország maga is, ami a termelési költségeket és a piaci folyamatokba való kormányzati beavatkozásokat illeti, kissé lazított. Az erõs forint politikája a maga részérõl hozzájárult ahhoz, hogy a potenciális beruházók alternatív termelési helyek után kezdjenek nézni - állapította meg cikkének végén Carola Kaps."