Magyar Krónika -Események

Olyan megállapodást akarunk kötni a valutaalappal, ami segít továbbhaladni azon az úton, amelyen Magyarország elindult.
Riasztó a 2008-as IMF-megállapodás, amelynek alapján 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a bankoknak; a nyugdíjakat, a béreket és a szociális kiadásokat azért kellett csökkenteni, hogy a - jelentős részben külföldi - bankok pénzhez juthassanak.
A mostani tárgyalásokon is felvetődött a pénzügyi intézményrendszer stabilitása, ezt úgy fordíthatjuk le magyarra, hogy „pénzt kéne adni a bankoknak”. De a magyar politikának éppen az a lényege, hogy a pénzintézeteket és a nagy cégeket is bevonjuk a közteherviselésbe, nem az emberekre tesszük állandóan a válság terhét.
A Magyarországnál tőkeerősebb országok pénzintézeteit miért a magyar adófizetők rovására kellene megerősíteni?!
Ilyen megállapodás nem lesz, abban tehát biztos lehet mindenki, hogy nyugdíjcsökkentést nem fogadunk el, bércsökkentés ki van zárva, családipótlék-csökkentés nem jöhet számításba.
A megállapodást az teszi szükséggé, hogy a magyar gazdaság ezer szállal kötődik az eurózónához, ott pedig nagyon nagy baj van, újabb válsághullám közeledik.
Az IMF-hitel - a kisebb kamatok miatt - az államadósság csökkentésére is jó.
A közszférában várható elbocsátásokat és a segélyezési plafon bevezetését nem mások, hanem az ország érdeke miatt kell megtenni. Magyarországnak meg kell fontolnia minden, állami pénzből fizetett ember alkalmazását, erkölcsi kérdés is, hogy ne fizessük fölöslegesen emberek százait, ezreit, tízezreit - miközben munkájukra valójában már nincs szükség az államigazgatásban - továbbra is közpénzből. Emberségesen kell eljárni, segíteni kell ezeket az embereket, hogy a közigazgatáson kívül munkát találjanak.
A bajban lévő uniós országok most kezdik bevezetni azokat az intézkedéseket, amelyeket Magyarország már két éve meghozott. Lesz itt még mindenhol bankadó, meg jön majd a multiadó.
A magyar válságkezelés biztató lehet a többieknek, mert nő a munkából élők száma, gyarapodnak a megtakarítások.
Az eurózóna már nem az, mint 2004-ben, Magyarország EU-csatlakozásakor volt, ezért a belépést akkor vállaló országok kormányai jogosan teszik fel a kérdést, hogy az új eurózónához is akarnak-e csatlakozni. Óvintézkedésként az alaptörvényben rögzítettük, hogy Magyarország fizetőeszköze a forint. Ha bárki be akarna lépni az eurózónába, ahhoz meg kell változtatni az alkotmányt. Ahhoz kétharmados többség kell, egy dologban tehát a magyar emberek biztosak lehetnek: a parlament kétharmados döntése nélkül senki sem csatlakozhat az eurózónához.