Kanadában egy hónap alatt több mint háromszázan – köztük 37 magyar szervezet vezetőségének tagjai – írták alá azt a nyilatkozatot, amely visszautasítja a magyar kormány, valamint a kanadai magyar szervezetek és azok vezetői ellen intézett összehangolt támadásokat.
Amint ismert, az 1956-os forradalom 55. évfordulójára négy kanadai magyar értelmiségi - névszerint Göllner B. András, Christopher Adam, Balogh S. Éva és Szeman Imre - Kanadai Magyar Demokratikus Charta néven egy több mint 20-oldalas dokumentumot jelentetett meg “Vádirat az Orbán-kormány antidemokratikus magatartása ellen” címmel. Ebben nemcsak a magyar kormány demokratikus voltát vonják kétségbe, hanem kiterjesztik támadásukat a kanadai magyar szervezetekre is, azok függetlenségének megkérdőjelezésével, valamint egyik köztiszteletben álló vezetőjük, Androvich Tamás montreáli magyar plébános feljelentésével.
A kanadai magyar szervezetek tagjai által aláírt nyilatkozat első részében kifejti, hogy aki a mai magyar kormányt antidemokratikusnak tartja, az közvetve antidemokratikus gondolkodásúnak tartja az azt kétharmados parlamenti többséggel megválasztó magyar népet is. A nyilatkozat aláírói szerint ez mélyen sértő a magyarságra nézve, amely “oly sok véráldozattal bizonyította a szabadságért és a demokratikus értékekért való elkötelezettségét a történelem folyamán”.
A nyilatkozat második részében visszautasítja a vádirat azon állítását, hogy “az Orbán-kormány az emigráns szervezetek véleményformáló vezetőin keresztül próbálja megfélemlíteni, ellehetetleníteni külföldi kritikusait”.
A nyilatkozat aláírói szerint ez az állítás kétségbe vonja a kanadai magyar szervezetek függetlenségét, hiszen azt próbálja sugallni, hogy azok a mindenkori magyar kormány bábjai lennének. “Ha mindez így lenne” – folytatódik a nyilatkozatban – “akkor az előző évek kormányzatai alatt egy szocialista-liberális propagandát hallhattunk volna a kanadai magyar szervezetektől, ami természetesen nem fedi a valóságot”. Mivel a kanadai magyarság döntő többsége a kommunizmus elől menekült Kanadába, ezért a nyilatkozat aláírói szerint természetes, hogy a kanadai magyar szervezetek nem keresték a kapcsolatot poszt-kommunista alapokra épülő kormányokkal, s üdvözlik, hogy a “jelenlegi magyar kormány értékrendszere végre megegyezik a szervezett kanadai magyarság többségének az irányultságával, azaz a magyarság sorskérdéseit szívén viselő, demokratikus értékeket valló, szabadságszerető gondolkodásmóddal.”
Az aláírók arra a paradoxonra is felhívják a figyelmet, hogy nem a vádirat szerzőit próbálják megfélemlíteni és ellehetetleníteni az emigráns magyar szervezetek, hanem éppen fordítva: azok próbálják megfélemlíteni és elhallgattatni a magyar szervezetek vezetőit. Ékes példa erre Androvich Tamás montreáli magyar plébános esete, akit a vádiratban is idézett ellenvéleménye miatt – amelyet egy kanadai magyar hírportálon megjelent cikkre reagálva írt egy internetes fórumon - feljelentették érsekénél, majd miután az érsek nem volt hajlandó megfedni, polgári perrel fenyegették meg. Mindezt megtetézve, a legrosszabb kommunista időket idéző módon a vádirat szerzői kifogasolják a papság bárminemű megnyilvánulását nem egyházi, azaz társadalmi vagy nemzeti kérdésekben. Androvich plébánosnak egyébként elévülhetetlen érdemei vannak például az ottawai magyar katolikus közösség megtartásában annak állandó lelkipásztora elhunyta után.
A 2011. november 24-én indult aláírásgyűjtési kampányban az első hónapban több mint 330 kanadai magyar emigráns írta alá a tiltakozó nyilatkozatot - köztük 37 kanadai magyar szervezet vezetőségének tagjai is. Mindez egyértelműen jelzi, hogy a vádirat szerzői nem a kanadai magyarságot, hanem egy valós támogatottságot nélkülöző szűk csoportot képviselnek. A szervezett kanadai magyarság döntő többsége nyilvánvalóan nem azonosul nézeteikkel és vádjaikat határozottan visszautasítja. A tiltakozó nyilatkozat és aláíróinak listája megtalálható a http://www.ipetitions.com/petition/vadirat/ honlapon.