Tisztelt Szerkesztő Úr!
Tisztelt és Kedves Kristóf!

Engedje meg, hogy a 2010. június 22-én, a Kanadai Magyar Hírlapban a „Compassionless Bishop Richard Lennon of Cleveland sends Hungarians packing” címen megjelent cikkére reagáljak. Megdöbbenéssel olvastam írását, mivel azt rendkívül elfogultnak találom.

Egy tudósítónak a hír mindkét oldalát, le kell közölnie, ebben viszont súlyos vétket követett el, mivel a történtek csupán egyik oldalát közölte. Cikke alapján úgy tűnik, hogy az említett clevelandi megyés püspök, Msgr. Richard Lennon maga az ördög, és szándékosan, minden megfontolás és irgalom nélkül, a magyarokat kiszemelve, és közellenségnek kikiáltva, templomaikat bezárja. Bár módszereivel és eljárásaival nem feltétlenül értek egyet, mégsem lehet teljesen őt hibáztatni a templomok bezárásaiért. Több mint két évvel ezelőtt, Lennon püspök úr figyelmeztette a szóban forgó egyházközségeket, hogy dolgozzanak ki egy tervet az egyházközségek összevonására, ill. megmentésére, mivel alacsony volt a misék látogatottsága, és a hívek javarésze idős emberekből állt. Mivel a közösségek két év alatt képtelenek voltak az összefogásra és megegyezésre, Lennon püspök úr döntött helyettük. Tehát, ez a lépés elsősorban nem Magyar, hanem hitbeli kérdés; első tévedése!

Említette, hogy a II. vatikáni zsinat utáni korszakot éljük, és a tartózkodó egyházi vezetők nem várhatják el sem híveiktől, sem papjaiktól, hogy vakon kövessék népszerűtlen döntésüket, értelmes párbeszéd nélkül. Tény, hogy nem önkényuralomról vagy diktatóriumról van szó, bár cikkében az ellenkezőre célzott. Azonban, amint már a fentiekben említettem, párbeszéd és egyeztetés nem volt, az eredmény - a magyarok makacságának köszönhetően – kedvezőtlen. Továbbá, mielőtt hivatkoznék valamire, nagyon kérném, hogy nézzen utána, hogy mit állít. Ebben az esetben, szakértői véleményt kérjen a II. Vatikáni Zsinat dokumentumairól, hacsak a tisztelt szerkesztő úr nem az; második tévedése!

Tudósításában jelezte, hogy az egyházközség bankszámláján $1.3 millió dollár található; ez sem igaz. Az ingatlan értéke talán eléri az említett összeget, azonban az semmiképpen nem az egyházközségé. Az Egyház életét szabályzó törvénykönyv, a CIC (Codex Iuris Canonici) meghatározza, hogy az egyházközség temploma, és annak ingatlana az egyházmegye tulajdona. Mivel a CIC így határoz, ezért a civil jog ezt fogadja el. Tehát, bármennyire is gondolták vagy gondolják, hogy az ingatlan az övék – t.i. az egyházközséggé – tévedésben élnek. Ismét, csak a tényeket  kellett volna tisztázni, mielőtt valótlanságokat közölt volna; harmadik tévedése!

Egyébként, személy szerint örülök, hogy ez az ügy felmerült, mivel ez minden magyar közösség számára égető kérdés. Elődeink a templom körül építették fel életüket, és gyökerezték magyarságukat. Tudták, hogy Isten nélkül, magyarságuk veszélybe kerül és  eltűnik aa történelem homályába, és lám igazuk volt. Amint elhagyjuk templomainkat, és az Istent kizárjuk életünkből, magyarságunk is rohamosan fogy. Intő példa arra, hogy mit nem szabad tenni, és hogyan tudjuk megmenteni kultúránkat és hagyományainkat. Remélem, hogy ezzel sokat tanultunk, és máshol nem követünk el hasonló hibákat.

Maradok őszinte tisztelettel,

Androvich Tamás
montreali plébános
Montréal, 2010. június 23.