Mindenki Stephen Harpert támadta az angol vitában
Az ellenzéki pártok heves támadásokat intéztek Stephen Harper konzervatív miniszterelnök ellen az angol nyelvű választási vitában. Csak egyszer fordult elő, hogy Jack Layton, a baloldali Új Demokrata Párt (NDP) vezetője a mellette ülő Stephen Dion liberális miniszterelnök-jelölthez fordult, hogy megkérdőjelezze azt a liberális szokást, mely verbálisan támadja ugyan a jobboldali kisebbségi kormányt, de végén szinte mindig támogatja Harper parlamenti törvény-javaslatait. Stephen Harper végig nyugodtan és higgadtan viselte a négy oldalról érkező össztüzet és ritkán támadta az ellenzéki pártokat. Szereplése langyos volt. Nem hibázott, olyat nem mondott ami árthatna pártjának, de egyben nem aratott kiütéses győzelmet sem Dion ellen.
Layton többször megemlítette, hogy a Konzervatív Párt még most sem hozta nyilvánosságra kampányprogramját, annak ellenére, hogy a választási hadjárat utolsó szakaszában vagyunk. “Hol van a programja? Esetleg pulóvere alatt?”–kérdezte Layton cinikusan, utalva a miniszterelnök kékszínű pulóvereire, melyeket állítólag azért hord, hogy “kedvesebbnek” és “melegebbnek” tűnjék az amúgy nem túl karizmatikusnak tartott kanadai kormányfő. Harper azonban később visszavágott, amikor az államilag szubvencionált egészségügyre került a sor. Layton, Dion, Gilles Duceppe (a szeparatista Bloc Québécois vezetője) és Elizabeth May (a Zöld Párt jelöltje) mind egyetértettek abban, hogy a konzervatívok nem tesznek eleget a súlyos orvoshiány enyhítése érdekében és nem védik meg az egészségügyet a privatizációtól. Erre Harper azzal válaszolt, hogy ő még soha nem ment magánklinikába és kizárólag az állami rendszert használja. Ezzel a baloldali Laytonra utalt, akiről kiderült, hogy egyszer igénybe vette egy magánklinika szolgáltatásait.
A vita legfontosabb témája a gazdaság volt. Layton és Dion szerint Harper nem veszi a recesszió veszélyét elég komolyan és jobboldali politikája inkább a laissez-faire stratégiára koncentrál, mely szerint az államnak nincsen szerepe a gazdaságban és a magánszférában. “A gazdaság nincs rendben és ezt bárki Kanadában elmondja Önnek. Önt vagy nem érdekli az egész, vagy egyáltalában nem ért hozzá”–mondta Layton.
Amikor a gazdaságról volt szó, Dion középpártinak akarta beállítani a liberálisokat. Szerinte a kanadaiak nem szeretik sem az NDP szocialista politikáját, sem pedig Harper jobboldaliságát. “A Liberális Párt már Harper előtt csökkentette a cégek és vállalkozások által fizetett adót. Ez nem jobboldali politika. Ez nem baloldali politika. Ez egyszerűen józan politika,”–mondta Dion. De még a vita elején Harper azt állította, hogy Dion “pánikba esett” a számára nem előnyös közvéleménykutatások miatt és ezzel lehet magyarázni azt, hogy az előző esti francia vitán teljesen új gazdasági tervvel jött elő.. A terv szerint a kormányfő 30 napig konzultálna a tartományi vezetőkkel és gazdasági szakértőkkel a pénzügyi helyzetről.
A pártvezetők és a miniszterelnök jelöltek a művészekről is vitatkoztak, miután a Harper kormány 45 millió dollárnyi állami támogatást vont el a művészektől. Elizabeth May különösen hevesen támadta Harpert a “gazdag,” gálaelőadásokat adó művészek elleni kirohanásai miatt. “A konzervatív tanácsadók úgy gondolták, hogy szavazatokat lehet nyerni a rosszindulatú megszorításokkal. Ezért jöttek ezek a lehetetlen megszorítások,”–mondta May.
Afganisztánnal kapcsolatban, Harper elmondta hogy ő mindenképpen támogatja a kanadai katonák kivonását 2011-ben. “Ha igazi békét és fejlődést akarunk elérni Afganisztánban, be kell tanítanunk az afgán rendőröket és hadsereget, hogy hatékonyabban tudják megvédeni a közbiztonságot. Ezt a célt nem érhetjük el, ha nincs megszabott határidő”–mondta Harper. Dion többnyire egyetértett Harperrel ezen a dátumon. Tudvalevő, éppen Jean Chrétien ex-miniszterelnök liberális kormánya küldött először kanadai katonákat Afganisztánba 2002 elején. “Ha csak egy percig is azt gondoltam volna, hogy itt invázióról van szó, azonnal kivontam volna a katonákat.
A kanadaiak mindig csak azért küldik katonáinkat más országokba, mert békét, demokráciát és közbiztonságot akarunk elősegíteni,”–magyarázta Dion. Ezzel ellentétben, az NDP, a Bloc Québécois és a Zöldek már 2009 elején kivonták volna a csapatokat és nagyobb hangsúlyt fektettek volna a segélyre.
Egy Ipsos Reid felmérés szerint, a kanadaiak 31 százaléka gondolta azt, hogy Harper győzött a vitán, míg Layton, 25 százalékkel második helyen találta magát. A választók 17 százaléka találta May-t a leghatékonyabbnak és csak 15 százalék gondolta azt, hogy Dion volt a legerősebb szereplő. Október 14-én kerül sor a federális választásokra.
Stéphane Dion győzött a francia vitán
Stéphane Dion, a Liberális Párt miniszterelnök-jelöltje volt a Radio-Canada közszolgálati televízió áltat sugárzott választási vitán az egyértelmű győztes. Az Ipsos Reid felmérése szerint, a megkérdezett szavazók 40 százaléka gondolta azt, hogy Dion szerepelt legjobban a kétórás francia vitán. A liberális vezért második helyen Gilles Duceppe 24 százalékkal követte, harmadik helyen Stephen Harper konzervatív miniszterelnök 16 százalékkal végzett. A megkérdezettek 11 százaléka gondolta azt, hogy Jack Layton, a baloldali Új Demokrata Párt (NDP/NPD) vezetője szerepelt legjobban. A parlamenten kívüli Zöld Párt vezetője, Elizabeth May, most szerepelt először választási vitában; de francia nyelvtudása kezdetlegesnek tűnt és a TV nézők csupán 1 százaléka gondolta, hogy ő volt a politikai összetűzés legerősebb szereplője.
Dionnak rendkívül fontos volt az erős szereplés és a határozott megjelenés, mivel francia anyanyelvű
és eddig valamennyi felmérés szerint népszerűségben messze lemaradt Harper mögött. Dion elmondta, amennyiben az október 14-i választások után a liberálisok alakíthatnak kormányt, öt pontból álló gazdasági tervvel állnak elő. A vita során Dion hevesen támadta Harpert és miniszterelnökségét és a kormányfő elég szokatlanul, csendben mosolygott és időnként kissé nehézkes franciasággal próbált válaszolni a vádakra. “Ön csökkentette a demokrácia minőségét Kanadában. Amikor felsoroltam az afganisztáni háborúval kapcsolatos problémákat, Ön azt mondta, hogy olyan vagyok mint a Talibán. Amikor nem olyan régen azt mondtam, hogy ön álmodik a gazdasággal kapcsolatban és, hogy itt komoly gazdasági problémák vannak, Ön azt állította, hogy én recessziót akarok. Ön úgy viselkedett mintha a független tudósok politikai ellenfelek lettek volna és politikai ellenfeleivel is ellenségesen bánt”–mondta nyomatékkal Dion.
Amikor Harper azt állította, hogy a Liberális Párt környezetvédelmi programja gazdasági összeomláshoz vezetne, Dion azt mondta, hogy a miniszterelnök maga jelenti a legnagyobb veszélyt. “Gazdasági rizikó? Ön a veszélyes. Ön azt gondolja, hogy az államnak nincsen szerepe a gazdaságban!”–mondta Dion, utalva a kormány jobboldali politikájára.
Jelentősen csökkent a Konzervatív Párt támogatottsága Québec tartományban
Úgy tűnik, hogy Stephen Harper miniszterelnök akaratlanul új életet adott a szeparatista Bloc Québécois-nak azáltal, hogy 45 millió dollárt vont el a művészektől és, hogy kontroverziális kijelentéseket tett a művésztársadalomról. Heves reakciót váltott ki Harper kijelentése, hogy az átlag kanadai állampolgár nem foglalkozik sokat a “gazdag” és “gálázó” művészekkel. Margaret Atwood, Kanada legismertebb kortárs írója, elmondta hogy ha Québecben élne, akkor most a szeparatista Bloc Québécoisra szavazna. Michel Rivard, québeci zenész, pedig három perces videót készített (ami felkerült a YouTube-ra), melyben kanadai francia művészként angol bizottság előtt kénytelen megvédeni műveit. Összes angol-ellenes előítéletet felhasználva, a filmben megjelenő bizottság tagjai franciául nem beszélnek és mielőtt döntenek arról, hogy Rivard kapjon-e támogatást, azt akarják tudni, hisz-e a művész Istenben.
A legújabb Ipsos-Reid felmérés szerint, a szeparatista Bloc Québécois 40 százalékon áll a francia többségű tartományban, míg a konzervatívok harmadik helyre szorultak a Liberális Párt után (24 százalék), és így a lakosság 18 százaléka támogatja a jobbközép kormánypártot. Darrell Bricker, az Ipsos Reid vezérigazgatója szerint a puha nacionalisták akik átvándoroltak a konzervatív táborba most mennek vissza a Bloc Québécois-hoz, a keményebb federálisták pedig ismét a Liberális Pártot támogatják. Bricker elmondta, hogy a művészvitán kívül, Stéphane Dion, a Liberális Párt miniszterelnök-jelöltje jól szerepelt a francia nyelvű választási vitában és ezzel növelte támogatottságát a francia többségű tartományban.
Ha az országos adatokat nézzük, akkor kiderül hogy a Konzervatív Párt 37 százalékon áll, míg a liberálisokra a lakosság 23 százaléka szavazna. A baloldali Új Demokrata Párt-ra a kanadaiak 19 százaléka szavazna és a Zöld Pártra pedig 10 százalék. A konzervatívok továbbra is vezetnek Ontario és British Columbia tartományokban. |