Augusztus 2012.

Magyar Krónika,

Montreál

100 éve, 1912. 07. 22

Befejeződött az ötödik újkori Nyári Olimpia Stockholmban.
A Svédországban rendezett újkori Olimpia volt az első, amely igazán korszerű és újításokban gazdag volt, így az addigiak közül a legsikeresebb is lett. Stockholmban használtak először villanyárammal működő időmérőket is a versenyek során, és itt rendeztek először az Olimpián belül szellemi-művészeti versenyt is. 29 ország sportolói 13 sportágban, összesen 102 számban versenyeztek, a 2490 férfi résztvevő mellett itt már 57 sportolónő indult. Ezen az Olimpián történt, hogy maratoni futás közben hőguta miatt elhunyt az egyik portugál versenyző, ezután a NOB tiltása értelmében nem lehetett hosszútáv futóversenyeket rendezni a déli órákban. A 120 fős magyar delegáció az előző Olimpiához hasonlóan itt is három aranyérmet nyert. Csakúgy mint Londonban, Dr. Fuchs Jenő egyéniben és a kardvívócsapattal is a dobogó legfelső fokára állhatott, a harmadik magyar aranyat Stockholmban a hadipuskás versenyszámban Prokopp Sándor szerezte.

84 éve, 1928. 08. 12.

Befejeződött a kilencedik újkori Nyári Olimpia Amsterdamban.
A politikailag semleges holland fővárosnak sikerült végre egy valóban békés Olimpiát szerveznie 1928-ban. A résztvevőkről szóló számok minden eddigit meghaladtak: 46 országból 14 sportág képviselői 109 számban versenyeztek, összesen 2724 férfi és 290 női sportoló. Ezen az olimpián lobbant fel először az Olimpiai Láng, mely előtt minden nemzet küldöttsége elvonult; a magyar csapat zászlóvivője Egri Kálmán volt. "Tarzan" Johnny Weismüller itt úszott le a világon elsőként egy percen belül 100 métert, mögötte a második a magyar Bárány István lett. A többi magyar résztvevő is szép eredményeket ért el: a kardvívó csapat aranyérmes lett, és az egyéni döntőt is két magyar vívta, így Tersztyánszky Ödön arany-, Petschauer Attila pedig ezüstérmet kapott. A dobogó legfelső fokára állhatott még Keresztes Lajos könnyűsúlyú birkózó, és Kocsis Antal légsúlyú ökölvívó. Ezüstérmes lett a magyar vízilabdacsapat, és a birkózók is bezsebeltek még két ezüst- és egy bronzérmet.

76 éve, 1936. 08. 01.

Hitler megnyitotta a tizenegyedik újkori Nyári Olimpiai Játékokat Berlinben.
1931-ben Németországnak ítélte a NOB az 1936-os játékok rendezési jogát, Hitler pedig ragaszkodott is a szervezéshez, mivel a náci rezsim számára remek propagandát jelentett a berlini Olimpia. A szervezés ennek érdekében kiváló volt, a rádió és kísérleti adásban a televízió is közvetítet az eseményeket. Ezen az Olimpián vitték először fáklyás stafétával a stadionba az olimpiai lángot. A 49 országból érkezett 3738 férfi és 328 női sportoló 19 sportágban 129 aranyéremért versenyzett. A magyarok addigi legjobb Olimpiája volt a berlini; a 216 fős csapat a pontversenyben harmadik helyen végzett a 10 arany-, 1 ezüst- és 5 bronzéremmel. Magyarország csapatbajnok lett újra vízilabdában és kardvívásban, kardvívók közül egyéniben Kabos Endre lett aranyérmes. Birkózóbajnok lett Kárpáti Károly, Zombory Ödön és Lőrincz Márton, könnyűsúlyú ökölvívóbajnok lett Harangi Imre, 100 méteres gyorsúszásban Csík Ferenc diadalmaskodott. Berlinben végre a magyar hölgyeknek is termett babér: Csák Ibolya magasugró és Elek Ilona tőrvívó nyakába szintén aranyérem került.

64 éve, 1948. 08. 14.

Befejeződött a tizennegyedik újkori Nyári Olimpia Londonban; az utolsó Olimpia, amelyen művészeti verseny is volt.
A II. Világháború miatt elmaradt a Tokióba, majd Helsinkibe tervezett 1940-es és a Londonba tervezett 1944-es Olimpia, így a XI. után a XIV. Játékokra került sor 1948-ban a brit fővárosban. A Wembley-stadionbéli megnyitón 59 ország több mint 4000 sportolója vonult fel. A magyarok számára sikerekben és érmekben gazdag volt a londoni Olimpia. Elek Ilona, 12 évvel első olimpiai aranyérme után ismét bajnok lett tőrvívásban. A kardvívók sem szakítottak a jól bevált hagyománnyal; a csapat aranyérme mellett Gerevich Aladár az egyéni aranyat is kiérdemelte. A dobogó legfelső fokára állhatott két ökölvívó: a harmatsúlyú Csík Tibor és a középsúlyú Papp László, és bajnok lett a szupernehézsúlyú birkózó Bóbis Gyula is. A két magyar aranyatléta a távolugró Gyarmati Olga és a kalapácsvető Németh Imre lett. Ezen az Olimpián lett bajnok a céllövő Takács Károly, valamint talajon a tornász Pataki Ferenc. A magyar küldöttség összesen tíz arany-, öt ezüst- és 13 bronzérmet szerzett.

60 éve, 1952. 08. 03.

Befejeződött a magyarok számára legsikeresebb Olimpia: a tizenötödik újkori Nyári Olimpia Helsinkiben.
A finn fővárosban rendezett Olimpián indultak először sportolók Szovjetunió zászlaja alatt, és ezzel megkezdődött az amerikai és a szovjet küldöttségek évtizedeken át tartó monstre párharca. Helsinkiben 69 ország közel 5000 sportolója küzdött 17 sportág 149 bajnoki címéért. A magyarok legsikeresebb Olimpiájukról 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzéremmel térhettek haza, amivel az összesített lista harmadik helyén zártak az éremtáblázaton. A sikerek fő helyszíne az uszoda volt, itt lett bajnok Székely Éva, Homonnai Katalin, Gyenge Valéria, a női 4x100 méteres gyorsúszó-váltó, valamint (már-már szokás szerint)a vízilabdacsapat. Csermák József kalapácsvető világcsúccsal nyert aranyat, Papp László ökölvívó megvédte Londonban szerzett bajnoki címét, a bírkózószőnyegen Szilvásy Miklós és Hódos Imre jeleskedett. A kardvívók itt is nyertek csapatban és ismét lett egy egyéni arany is (Kovács Pál). A dobogó tetején állhatott még Takács Károly (sportlövészet), Korondi Margit (felemás korlát), Keleti Ágnes (talaj), valamint a férfi öttusa-csapat és a labdarúgó válogatott.

52 éve, 1960. 08. 25.

Megkezdődött a tizenhetedik újkori Nyári Olimpia Rómában.
A Rómában rendezett Olimpia versenyszámait lehetett először televízión is követni, 83 ország több mint ötezer sportolója küzdött a bajnoki címekért. A magyarok a korábbi évekhez képest viszonylag kevés érmet szereztek, 6 arannyal, 8 ezüsttel és 7 bronzzal térhettek haza. A kardvívók továbbra is tartották magukat a hagyományokhoz: csapatban ismét bajnokok lettek, egyéniben pedig immár másodszor lett aranyérmes Kárpáti Rudolf. A vízilabdázók sajnos szakítottak a tradíciókkal, bajnoki cím helyett a harmadik helyet szerezték meg. A férfi öttusa csapat is megvédte bajnoki címét, egyéniben pedig Németh Ferenc állhatott a dobogó tetejére. A kajakozók erejéből most csak ezüst- és bronzérmekre futotta, kenu egyesben viszont ezer méteren olimpiai bajnok lett dr. Parti János. Ezen az olimpián is lett magyar öklözőbajnok: Török "Béka" Gyula légsúlyban volt a legjobb. A Római Olimpia szomorú szenzációja az első igazi doppingügy, a tiltott teljesítményfokozó szerek miatt meghalt a dán kerékpáros, Kurd Jensen.

40 éve, 1972. 08. 26.

Megkezdődött a huszadik újkori Nyári Olimpia Münchenben, mely terrorcselekmény és a 100. magyar aranyérem miatt emlékezetes.

Politikai szempontból meglehetősen tragikusan alakult a vidáman induló müncheni olimpia: szeptember 5-én palesztin terroristák 11 izraeli sportolót meggyilkoltak. A NOB elnöke azonban nem engedte, hogy a véres esemény hatással legyen az Olimpiára, így a játékokat az eredeti terveknek megfelelően végigjátszották. 121 ország versenyzői mérték össze erejüket, a magyarok rekordszámú résztvevőt, 232 sportolót delegáltak az eseményre. A huszadik olimpia hőse kétség kívül az amerikai úszó, Mark Spitz volt, aki hét versenyszámot is megnyert, és mindet világcsúccsal. A magyarok itt nyerték el századik olimpiai bajnoki címüket, dr. Hegedűs Csaba birkózónak köszönhetően. Ezen kívül további öt aranyérmet, 13 ezüstérmet és 16 bronzérmet szereztek a magyarok; a dobogó tetejére Gedó György ökölvívó, két ezüstérem után Földi Imre súlyemelő, Balczó András öttusázó, valamint Fenyvesi Csaba párbajtőröző és a férfi párbajtőrcsapat állhatott még.

36 éve, 1976. 08. 01.

Befejeződött a huszonegyedik újkori Nyári Olimpia a kanadai Montreálban.
A müncheni olimpián történt terrortámadás hatására a montreali játékokon szinte nagyobb hangsúly volt a biztonságon, mint a sporton. Az afrikai országok politikai okok miatt távol maradtak az 1976-os játékoktól, így alig több mint 6000 résztvevő versenyzett 198 aranyéremért. Ezen az olimpián ismerte meg a világ a fiatal és tehetséges Nadia Comanecit; a 14 éves román tornászlány három aranyat is nyert. A magyarok a korábbi olimpiákhoz képest viszonylag kevés aranyérmet szereztek, de mindegyik győzelem emlékezetes volt. Újdonsült tornászbajnokunk, Magyar Zoltán lólengés-gyakorlata után állhatott a dobogó legfelső fokára (és mindenki emlékszik a bemutatott virtuóz "Magyar vándor"-ra), a vízipólósok egy remek csapattal 12 év után szereztek ismét aranyat. A hagyományokat folytatva ezen az olimpián is lett magyar vívóbajnok Tordasi Ildikó tőrvívónak köszönhetően, míg Németh Miklós az atlétikai pályán diadalmaskodott: 94,58 m-es világcsúccsal nyerte a gerelyhajítást. A magyarok a négy aranyérem mellett 5 ezüst és 13 bronzéremmel tértek haza.

32 éve, 1980. 08. 03.

Befejeződött a huszonkettedik újkori Nyári Olimpia Moszkvában.
A szovjetek afganisztáni bevonulása miatt az Egyesült Államok bojkottálta a moszkvai játékokon való részvételt, így ez is csonka rendezvény lett - ennek ellenére az egyik legeredményesebb és legszínpompásabb Olimpia. Nyolcvan ország mintegy 5300 sportolója vett részt a versenyeken, a két hét alatt 37 világcsúcs született, mindenki szívébe zárta a kabalafigura Misa mackót, és itt választották meg a NOB új elnökét: Juan Antonio Samaranchot. A magyar sportolók 7 arany, 10 ezüst és 15 bronzérmükkel az éremtáblázat hatodik helyén végeztek. A hétből két aranyat birkózók, Növényi Norbert és Kocsis Ferenc szereztek. A sportlövő Varga Károly világcsúccsal lett bajnok, Magyar Zoltán tornász csakúgy, mint négy évvel korábban, újra aranyérmes lett lólengésben, az 500 méteres kenu kettes futam után pedig a Foltán László-Vaskuti István páros állhatott a dobogó tetejére. A berlini olimpia óta először lett férfi úszóbajnokunk, Wladár Sándor a 200 méteres hátúszó számban utasította maga mögé a mezőnyt; Baczakó Péter súlyemelő pedig megszerezte a sportág második magyar olimpiai aranyát.

28 éve, 1984. 08. 12.

Befejeződött a huszonharmadik újkori Nyári Olimpia Los Angelesben.
Visszavágásként a moszkvai bojkott miatt, az Egyesült Államokban rendezett játékokra ezúttal a szovjet sportolók nem utaztak ki - de politikai okokból magyarok sem. Így lemaradtunk arról az Olimpiáról, amelyen egyébként rekordszámú sportoló versenyzett. 64 év után először vettek részt az ötkarikás játékokon kínai sportolók, és egyből arattak is, főleg súlyemelésben, tornában, lövészetben, de a női röplabdát is ők nyerték. Ezen az Olimpián vehettek részt először profik; a kosárlabdát így például máris az amerikai profi csapat nyerte, és olyan profi labdarúgók is indulhattak a bajnokságon, akik világbajnokságon még nem szerepeltek. Los Angelesben szerepelt először olimpiai sportágként a szinkronúszás és a ritmikus sportgimnasztika. A mindig nagy nézőközönséget vonzó atlétikai stadion sztárja az akkor 23 éves Carl Lewis volt, a színes bőrű amerikai sportoló négy aranyérmet is szerzett; ő nyerte a 100 és a 200 méteres síkfutás, a távolugrást és a 400 méteres gátfutást is.

20 éve, 1992. 08. 09.

Befejeződött a huszonötödik újkori Nyári Olimpia Barcelonában.
Spanyolországba már 171 országból érkezett több mint tízezer sportoló, köszönhetően annak, hogy a szocialista blokk felbomlása után több új állam is megalakult. Barcelonában a magyarok ismét 11 aranyérmet, valamint 12 ezüst és 7 bronzérmet szereztek, ezzel azonban csak a nyolcadik helyre kerültek az éremtáblázaton. Emiatt azonban igazán senki nem bánkódott, egy egész ország ünnepelte az új bajnokokat. Az uszodát szinte kisajátították a magyar versenyzők: Egerszegi Krisztina beváltotta a hozzá fűzött reményeket és megnyerte a 100 és a 200 méteres hátúszó szám mellett a 400 méteres vegyes úszást is; Darnyi Tamás pedig, ahogyan Szöulban, megint duplázott, a 200 és a 400 méteres vegyes úszásban is bajnok lett. A moszkvai játékokhoz hasonlóan ismét felállhatott két magyar birkózó a dobogó tetejére: Farkas Péter és Repka Attila. Itt lett bajnok Ónódi Henrietta tornász, Kovács Antal cselgáncsozó, Szabó Bence kardvívó, valamint a női kajak négyes 500 méteren.

16 éve, 1996. 08. 04.

Befejeződött a huszonhatodik újkori Nyári Olimpia Atlantában.
Az Atlantai Olimpia elsősorban arról nevezetes, hogy a NOB mind a 197 tagországa részt vett a játékokon. A magyar sportolóktól a korábbi sikerek alapján mindenki kicsit jobb teljesítményt várt, és sokan szinte már elégedetlenek voltak, pedig itt is született 7 arany, 4 ezüst és 10 bronzérem. A hét aranyból hármat úszók szereztek: Egerszegi Krisztina újra nyert 200 méteres hátúszásban, Rózsa Norbert a 200 méteres mellúszó számban utasította maga mögé a mezőnyt, a meglepetésember pedig Czene Attila volt, aki a szélső pályán győzött le mindenkit a 200 méteres vegyesúszó számban. (Kovács Ágnes ezen az olimpián már megvillantotta tehetségét: 200 méteres mellúszásban bronzérmet szerzett.) Két további "víziaranyat" a hajósok szereztek: Kőbán Rita kajakozó az 500 méteres számban egyéniben, ugyanezen a távon a kenus Horváth Csaba és Kolonics György párosban lett bajnok. A későbbi profi ökölvívó, Kovács "Kokó" István itt szerezte meg olimpiai bajnoki címét, Kiss Balázs kalapácsvető pedig a magyar nehézatléták jó hírét öregbítette.