Vajda Árpád
(Rimaszombat, 1896. máj. 2. - Bp., 1967. okt. 25.)
nemzetközi sakkmester

Olimpiai bajnok (1927, 1928, 1936). A bp.-i tudományegytemen avatták jogi és államtudományi doktorrá (1921). Megnyerte Bp. amatőr sakkbajnokságát (1919, 1921), az első bp.-i Schlechter emlékversenyt (1920), a londoni nemzetközi főtornát (1921), 1921-től mester. Jelentősebb versenyeredményei: Bécsben 4-6. (1921), Portsmouthban 2. (1922), Győrben 4-5. (1924),   Részt vett nyolc sakkolimpián (1924-37), tagja volt az olimpiai bajnok m. sakkcsapatnak (1927, 1928, 1936). 1913-tól a Bp.-i Sakk Kör tagja, tisztviselője, föloszlatása (1951) előtti utolsó elnöke, a M. Dolgozók Orsz. Sakkszövetségének (1945-49) szövetségi kapitánya, majd alelnöke, a szervezet átszervezését követően a társadalmi sakkszövetség elnöki tanácsának tagja. A Magyar Sakkvilág főmunkatársa (1922-50), számos tanulmányát a Magyar Sakkélet közölte (1951-67). Megkapta a Sport Érdemérem arany fokozatát (1956). - Műve:. A prágai sakkolimpián (Kecskemét, 1932).

Vajda János
(Pest, 1829. máj. 8. - Bp., 1897. jan. 17.)
a 19. század második felének jelentős költője, publicista

Apja uradalmi erdész volt Válon. Középisk. tanulmányait Székesfehérváron és Pesten végezte. Első verse 1844-ben jelent meg az Életképekben. 1845-ben megszökött az isk.-ból, vándorszínész lett. 1846 nyarától egy Fejér vm.-i kasznár fiának nevelője, majd Alcsúton gazdatiszt-gyakornok. 1847-ben Pesten a Gazdasági Egyesület hivatalnoka. Versei ez időben már rendszeresen megjelentek. Petőfi baráti körébe került, az írók Pilvax-beli társaságába. Részt vett az 1848. márciusi  eseményekben. 1848. aug.-ban jelentkezett katonának, később vörössipkás hadnagy lett. A szabadságharc összeomlása után, 1849. dec.-ben besorozták közlegénynek a császári hadseregbe; egy évig katonáskodott Stájero.-ban és Itáliában. Hazatérése után Kiskunhalason és Budán dolgozott a földbecslő hivatal napidíjasaként. Reménytelen szerelem fűzte házigazdája leányához, a nagyravágyó Kratochwill Georginához, aki egy dúsgazdag gróf kedvese lett. Ez az élmény a lírájában nagy szerepet játszó Gina-versek forrása. 1855-től a Magyar Sajtó munkatársa.   1861 - 62-ben a Csatár c. hetenként kétszer megjelenő politikai néplap, 1863 első felében a Magyar Sajtó szerkeztője. Röpirataiban a polgárosodásért küzdött, 1864-től 1866 nyaráig Bécsben a kancelláriai sajtóirodában dolgozott. A kiegyezést mind költeményeiben, mind publicisztikai írásaiban élesen elítélte, ezért a politikai és irodalmi Deák-párt üldözését vonta magára. 1867-ben a Kossuth párti Magyar Újság, 1868-ban A Nép Zászlója c. hetilap munkatársa. 1870-ben a Kisfaludy Társaság. tagja. 1870-től haláláig a Vasárnapi Újságban és melléklapjában, a Politikai Újdonságokban jelent meg legtöbb írása. Politikai és szerelmi költészetének legszebb alkotásai a hetvenes-nyolcvanas években születtek. 1880-ban feleségül vette Bartos Rózát, de csak rövid ideig éltek együtt. A nyolcvanas évektől sokat betegeskedett. 1896-ban Palágyi Menyhért Jelenkor c. lapjának volt főmunkatársa. Mély fájdalom érződik verseiből. Költészete tömör és erőteljes merész képzelőerővel. Komor magánya mélyén a népi és nemzeti felemelkedés vágya élt, mint Adynál, aki Vajdát "szent elődjének" tekintette. - Művei.: Költemények (Pest, 1856); Vészhangok (költemények, Pest, 1860); Polgárosodás (Arisztidesz álnéven, Pest, 1862);   Egy honvéd naplójából (Pest, 1869); Kisebb költemények (Pest, 1872); Újabb költemények (Bp., 1876); Találkozások (Budapesti életképek versekben, Bp., 1877); Összes költeményei (I - II., Bp., 1881

Várkonyi Zoltán
(Bp., 1912. máj. 13. - Bp., 1979. ápr. 10.)
színész, színházi és filmrendező, színházigazgató

Kossuth-díjas (1953, 1956), érdemes művész (1955), kiváló művész (1962), Szemere Vera színésznő férje. Még középiskolás diák, amikor hetilapok és folyóiratok közölték versfordításait és saját írásait .Fordítói tevékenységéből kiemelkedik Moliere három színművének fordítása: Képzelt beteg; Versailles-i rögtönzés; Doktorrá avatás. 1931-ben kezdte meg tanulmányait a Színművészeti Akadémián, 1934-ben, diplomájának megszerzése után a bp.-i Nemzeti Színház szerződtette, majd 1941 júliusában elbocsátották. 1941. aug.-tól a Pünkösti Andor vezette Madách Színházban játszott, ahol nagy színészi sikereket aratott, pl. IV. Henrik, Hamlet stb.  1945-ben létrehozta a Művész Színházat mint magánszínházat, ekkor kezdődött rendezői és színházvezetői tevékenysége. A színházat 1949-ben megszüntették. 1949-től 1951-ig a bp.-i Nemzeti Színház tagja, 1951 és 1953 között a Néphadsereg Színházának főrendezője. 1953-tól ismét a Nemzeti Színház tagja volt. 1962-ben lett a Vígszínház főrendezője, később igazgatója. 1945-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán., 1974-től haláláig rektora is volt. Színházi munkáin kívül tizenkilenc játékfilmet rendezett, melyek közül számos nagy közönségsikert aratott. Korunk színházművészetének kimagasló egyénisége, példátlan energiájú, sok műfajú művész, színész, rendező, színházépítő, filmforgatókönyv-író, színészpedagógus volt. Halálának ötödik évfordulóján felavatták mellszobrát a Vígszínház előcsarnokában. Emléktábláját a Paulay Ede u. 35. sz. házon (az egykori Művész Színház   . - Főszerepei:. IV. Henrik (Pirandello: címszerep); Kolikácius Tamás (Moliere: Képzelt beteg); Hamlet (Shakespeare: címszerep); Dauphin (G. B. Shaw: Szent Johanna); Esőköpenyes férfi (J. Anouilh: Euridike); Eilert Lövhorg (Ibsen: Hedda Gabler); Raszkolnyikov (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés); Ferdinand de Lewis (Galsworthy: Úriemberek); Hlestakov (Gogol: A revizor); Higgins (G. B. Shaw: Pygmalion); Leone (Krleza: Glembay Ltd.); Möbius (Dürrenmatt: A fizikusok);     James Tyron (O'Neill: Utazás az éjszakába). - Főrendezései:. Steinbeck: Lement a hold; Shakespeare: Makrancos hölgy; Minden jó, hajó a vége; Rómeó és Júlia; Sartre: Temetetlen holtak; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés; Giraudoux: Trójában nem lesz háború; O'Neill: Amerikai Elektra; Schisgal: Szerelem, Ó! ; Weingarten: A nyár; Gyárfás Miklós: Jutalomjáték; Szakonyi Károly: Adáshiba; Páskándi Géza: Vendégség; Nemeskürty István-Örkény István; A holtak hallgatása; Örkény István: Pisti a vérzivatarban. -  Filmek:. Simon Menyhért születése (1954);   Sóbálvány (1958); A kőszívű ember fiai I-II. (1965); Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltán (1966); Egri csillagok I-II. (1968); Fekete gyémántok I-II. (1976

Vaszary Piri, Bodócsy Endréné
(Bp., 1904. máj. 19. - Palma da Mallorca, Spanyolország 1965. okt. 14.
színésznő (komika)

Rákosi Szidi színiiskoláját végezte. Újpesti pályakezdés után Bárdos Artúr a Belvárosi Színházhoz szerződtette. 1926-tól a Nemzeti Színház tagja, 1936-tól a Magyar Színházban játszott és az Andrássy úti Színházban lépett fel. Jellegzetes komikai szerepek sikeres megformálója. Emlékezetes alakítása volt Nyilas Misije. 1944-ben elhagyta az országot, Ausztriába ment, majd D-Amerikában telepedett le. Némafilmekben és számos hangosfilmben játszott. - Főszerepei:. Puck (Shakespeare: Szentivánéji álom); Marci (Csathó Kálmán: Te csak pipálj Ladányi); Nyilas Misi (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig). -   Filmei:. Szent Péter esernyője (1935), A férfi mind őrült (1937), A kölcsönkért kastély (1937), Mámi (1937), Borcsa Amerikában (1938), Te csak pipálj Ladányi (1938), Két lány az utcán (1939), Csákó és kalap (1940), Pepitakabát (1940). Lelkiklinika (1941), Leányvásár (1941), Heten mint a gonoszok (1942), Aranypáva (1943), Muki (1943), Afrikai vőlegény (1944). Az első (1944 )