Semmelweis Ignác Fülöp
Buda, 1818. júl. 1. - Bécs, 1865. aug. 13.): orvos, a
gyermekágyi láz kóroktanának megalapítója, a magyar
orvostudomány történetének legnagyobb alakja. Budai
szülőháza, ahol apjának Semmelweis Józsefnek fűszerüzlete
volt, ma Orvostörténeti Múzeum.. Ignác a család ötödik
gyermeke volt. Iskolai tanulmányait Budán végezte,
majd atyja kívánságára a bécsi egyetem jogi karára
iratkozott be, azonban csakhamar orvostanhallgató lett.
Orvosi tanulmányait Bécsben és Pesten folytatta, oklevelet
a bécsi egyetemen 1844-ben kapott. 1846-ban ugyanott
megszerezte a sebészdoktori és a szülészmesteri képesítést.
Bécsben előbb Karl Rokitansky tanár nagy hírű kórbonctani
intézetében dolgozott . Ezután a Klein tanár vezetése
alatt álló szülészeti klinikán vállalt asszisztensi
állást. Ezen a klinikán történt az orvostanhallgatók
kiképzése, és akárcsak a többi szülészeti intézetben,
itt is igen nagy volt a gyermekágyi láz halálozási
arányszáma. Velencei útjától Bécsbe visszatérve
értesült barátjának, Kolletschka tanárnak tragikus
haláláról. A törvényszéki orvostan tanára boncolás
során szerzett fertőzésben halt meg, és ~ átnézve a
boncolási jegyzőkönyvet, megállapította, hogy barátjának
kórbonctani lelete azonos volt a gyermekágyi lázban
elhalt anyák kórbonctani elváltozásaival. Ennek alapján
fogalmazta meg korszakalkotó megállapítását, . a fertőzést
a "bomlott szerves állati anyag" okozza, aminek forrása
lehet gennyedés, szétesett rákos daganatok, hullák,
közvetítője pedig az orvos keze, műszerek, kötözőanyagok,
ágynemű stb. A fertőző ágens klóros vízzel elpusztítható,
s ezért a vizsgálatok és kezelések előtt az orvos kezét
ilyen oldattal kell fertőtleníteni, ugyancsak a használt
eszközöket is. Semmelweis felismerését és tanításait
a korszak haladó orvosai elismerték, de a szülészek
többsége elutasította, mert ellentétben állottak a
korabeli elavult felfogással, mely a gyermekágyi lázat
sokszor misztikus okokkal igyekezett megmagyarázni:
Semmelweis tanait klinikai észlelésekkel, kórbonctani
leletekkel, állatkísérletekkel és az akkor egyre jobban
előtérbe kerülő statisztikai módszerekkel alapozta
meg. A klórvizes fertőtlenítés hatására a bécsi szülészeti
klinikán csaknem teljesen megszűnt a gyermekágyi láz.
1850-ben Bécsben elnyerte a magántanári képesítést,
azonban több körülményt kifogásolt, s ezért hazatért
szülővárosába, ahol a Rókus Kórházban vállalt - díjmentesen
- szülész-főorvosi állást. 1855-ben, Birly Ede halála
után a pesti egy.-en a szülészet tanára lett. 1857.
jún. 1-én házasságot kötött Weidenhoffer Máriával a
krisztinavárosi templomban.Bár az alkalmazott módszerek
hatására Semmelweis pesti klinikáján a gyermekágyi
láz csaknem teljesen megszűnt, csak kis számban fogadták
el a külföldi szülészek tanításait. 1861-ben német
nyelven jelent meg Semmelweis alapvető könyve a gyermekágyi
lázról, miután az Orvosi Hetilapban már előzetesen
magyarul ismertette tanait (1858). Az MTA-hoz intézett
levélben arról ír, hogy tanait hazánkban teljesen elfogadták,
és a Helytartótanács a pesti egyetem. orvoskarának
felterjesztésére az összes törvényhatóság figyelmébe
ajánlotta azok gyakorlati megvalósítását. A külföldi
szülőházak többségében azonban változatlanul tovább
pusztított gyermekágyi láz. Élete végén Semmelweisnél
súlyos idegrendszeri tünetek léptek fel, s ezért 1865
júl.-ában az egyik bécsi ideggyógyintézetbe szállították,
ahol meghalt. A boncolási jegyzőkönyv és a csontmaradványokon
1963 - 64-ben végzett kórbonctani és radiológiai
vizsgálat szerint Semmelweis a jobb kezén kialakult
subacut csontvelőgyulladásból támadt szepszisben halt
meg, abban a betegségben tehát, amelynek kórlényegét
felfedezte. Semmelweis tanaival nemcsak a gyermekágyi
láz kórlényegének felfedezője, amiért méltán nevezi
az utókor "az anyák megmentőjé"
-nek, hanem a sebészi aszeptikus elvnek is korai előfutára.
Mint operatőr is kiváló tevékenységet fejtett ki, így
hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és másodiknak
császármetszést. Hamvait felesége 1891-ben Budapestre
hozatta családjának sírboltjába. 1965-ben új sírba
helyezték szülőházának udvarában.
Móricz Zsigmond
(Tiszacsécse, 1879. júl.2 - Bp. 1942 szept.5.):
író, szerkesztő. 1899-1900-ban ref. teológiát, majd
jogot tanult Debrecenben, a Debreczeni Hírlap segédszerkesztője
volt. 1903-1909 között Az Újság c. napilap munkatársa.
1903-06-ban öt alkalommal vett részt népköltési gyűjtőúton
Szatmár megyében, meséket, dalokat gyűjtött, s a közben
szerzett társadalmi tapasztalatok nagy hatással voltak
írói fejlődésére. 1908-ban megjelent Erdő-mező világa
c. állatmese-gyűjteménye és Hét krajcár c. novellája
a Nyugatban. 1909-ben közzétette első novelláskötetét
(Hét krajcár), Ady üdvözölte, barátságuk szellemi szövetséggé
vált. A Nemzeti Színház bemutatta Sári bíró (1910)
c. színművét. Az új magyar irodalom elismert alakja
lett, felfogására a plebejus forradalmisággal színezett
politikai radikalizmus a jellemző. A 19. sz-i realista
prózaírói hagyomány folytatója és megújítója. Új tartalommal
töltötte meg a hagyományos novellaformát, egyedi alakteremtés,
pontos lélekrajz, a cselekményvezetésben megmutatkozó
drámai helyzet jellemzi írásait. (Hét krajcár, Bent
a kupéban, Judit és Eszter, Tragédia) A paraszt ~ műveiben
vált az irodalom alanyává. A Tanácsköztársaságban való
csalódás, az országvesztés s a meghurcoltatások okozta
megrendűltségről és fájdalomról szólnak tépett ritmikájú
szabadversei (Misanthrop, Magyar fa, Éjféli görcsök)
és a legszemélyesebb lírai vallomása a Légy jó mindhalálig
(1920) példázata. A 17. sz-i Erdély tablóját adja történelmi
trilógiájában (Tündérkert, 1922; A nagy fejedelem,
1935; A nap árnyéka, 1935). Báthory Gábor és Bethlen
Gábor alakjának ütköztetésében a tökélyt álmodó forradalmiság
és a lehetségesre figyelő józanság egyensúlyára figyelmeztet,
megalkotva egy letiport kis ország túlélési és gyarapodási
esélyének példázatát. A Kivilágos-kivirradtig (1926)
és az Úri muri (1928) még némi rezignációval tekint
az önpusztító "magyar sorsot" példázó alakokra,
a Rokonok (1932) .
ifj. Rubik Ernő
Született: Budapest, 1944. július 13.
Építész, tárgytervező. 1962-1967 között a Budapesti
Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerezte építész
képzettségét, amelyet 1967-1971 között az Iparművészeti
Főiskolán bővített.
1968-1975 között építész tervező, 1970-1986 között
az Iparművészeti Főiskola tanársegéde, adjunktusa,
docense.
1982/1983-ban az ...És játék című lap főszerkesztője,
1983-tól a Rubik Stúdió vezetője, 1982-1988 között
három alapítvány létrehozója. 1987-től egyetemi tanár,
1990-től a Magyar Mérnökakadémia elnöke.
Nevéhez fűződik több logikai játék megalkotása: Rubik-kocka
(1975), Kígyó (1977), Bűvös négyzetek (1985). Első
híres játékának megalkotása után példátlan terjedelemben
foglalkozott vele a világsajtó.
A Rubik-kocka oldallapjai más-más színűek és 9 egyenlő
négyzetre vannak osztva. Ezeket három tengely körül
el lehet forgatni, ami által több mint 43 milliárd
színkombináció hozható létre. A játék célja a kiindulási
helyzet, vagyis az egyszínű oldallapok visszaállítása.
Klubokat, egyesületeket, versenyeket és világbajnokságokat
szerveztek a Rubik-kocka kedvelői számára. A Rubik-kocka
világbajnokságot 1982-ben Budapesten, a Vigadóban rendezték
meg. A számítógéppel beállított kockákat 15 másodpercig
nézhették a versenyzők, ezután kezdődött a verseny.
A Rubik-kocka bevonult a New York-i Modern Művészetek
Múzeumába is.
Bay Zoltán- fizikus
Született: Gyulavári, 1900. július 24.- Washington,
1992.október 4.Elemi iskolai tanulmányait
szülőfalujában, a középiskolait a debreceni református
főgimnáziumban végezte.
1918-ban beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem bölcsészeti
szakára és az Eötvös Kollégium tagja lett. Doktori
munkája a magnetooptikai jelenségek molekuláris elmélete
volt. 1928-ban Sub Auspiciis Gubernatoris avatták doktorrá.
1923-tól alma matere elméleti fizikai tanszékének gyakornoka,
majd tanársegéde. 1926 őszétől 1930 őszéig Németországban
volt külföldi tanulmányúton. Munkájának eredményét
egy sor dolgozat jelzi. A hidrogén, valamint nitrogéngázban
végbement kisülés vizsgálata - számos részeredmény
mellett - egy igen jelentős felfedezéshez vezetett:
spektroszkópiai méréssel kimutatta, hogy a naszcens
nitrogén fokozott kémiai aktivitásának oka az, hogy
a kémiai reakcióban keletkező nitrogén atomos állapotban
van.
Klebelsberg Kuno kezdeményezésére meghívták a "Tisza-parti
Göttingába", a szegedi Tudományegyetem elméleti
fizikai tanszékének élére. Itt ismerkedett meg Szent-Györgyi
Alberttel, aki attól kezdve élete végéig inspiráló
tudóstársa és legjobb barátja lett. 1936-ban Aschner
Lipót, az Egyesült Izzó vezérigazgatója meghívta -
- az ország első ipari kutatólaboratóriumának az élére.
A Tungsram kutatólaboratóriuma az ő vezetésével jelentős
eredményeket ért el. Ekkor tértek rá a kriptonlámpa
tömeggyártására, fejlesztették ki a színüveg csöveket,
dolgoztak ki számos korszerű adócsövet.
Még gyermekként ébredt fel benne az égboltra feltekintve
a vágy: "megtapogatni" a Holdat. Ennek az
álomnak valóra váltásához vezettek a második világháború
alatt titokban megkezdett radarkísérletek, amelyeknek
célja az ellenséges repülőgépek felderítésére szolgáló
berendezés kifejlesztése volt. A kiváló minőségű Tungsram
csövek továbbfejlesztésével sikerült is olyan berendezést
létrehozni, amely alkalmasnak látszott a feladatra.
A világháború után a megszálló hadsereg azonban a már
kész összeállítást leszereltette. A ma már közismert,
akkor forradalmian új ötlet: a jelismétlés és jelintegráció
informatikai szemléletű módszere meghozta a sikert.
A váltakozva a Holdra, illetve a Hold mellé irányított
antennával végzett kísérletek végén az a hidrogén-coulombméter,
amelyik a Holdra sugárzott impulzusok után volt bekapcsolva,
több hidrogént fejlesztett, mint a "vak" kísérletek
jeleit észlelők. Az 1946 február 6-án nyilvánosságra
hozott sikeres holdradar kísérlet az egész ország előtt,
sőt határainkon túl is ismertté tette nevét. Ezzel
a radarkísérlettel lett a radarcsillagászat atyja.
A politikai változások azonban mind az Egyesült Izzóban,
mind a közéletben egyre kilátástalanabbá tették helyzetét.
1948-ban elhagyta az országot. Az USA-ban, a George
Washington egyetem professzoraként tovább folytatta
a gyors-koincidencia kutatásait.
1955-ben elvállalta a National Bureau of Standards
(Nemzeti Mérésügyi Hivatal) atomfizikai osztályának
a vezetését. Itt először ionizációs mérésekkel foglalkozott,
majd figyelme a fénysebesség mérése felé fordult. Felismerte,
hogy az akkoriban kidolgozott lézer alkalmas az addiginál
tökéletesebb hosszúság standard létrehozására. Eszközének
alapgondolata azonos a kvarcvezérlésű óráéval: a kvarcóránál
egy rezgőkristály nagy frekvenciájának segítségével
vezérlik a sokkal kisebb frekvenciával járó óraszerkezetet.
Ő a lézerfény frekvenciáját, és a több nagyságrenddel
kisebb mikrohullámú generátor frekvenciáját kapcsolta
össze és megalkotta a "fényreszabott métert".
Ezért az eredményéért kapta (John A. White-tal közösen)
a Franklin Intézet Boyden-díját, és amikor tiszteleti
taggá választották, erről tartotta 1981-ben harmadik
székfoglalóját az Akadémián. 1983-ban a Nemzetközi
Súly- és Mértékügyi Hivatal az ő új méterdefinícióját
fogadta el etalonul: "Egy méter az a távolság,
amelyet a fény légüres térben a másodperc 1/299792458
törtrésze alatt befut". A fény sebessége ily módon
mindörökre ez az érték. |