Pécsi Sándor
(Sajószentpéter, 1922. márc.18. - Bp. 1972. nov.4.): színész.
Jogi tanulmányokat folytatott, majd jegyzőgyakornokként,
ill. a Hunnia Filmgyár rendező-gyakornokaként dolgozott.
1944-ben elvégezte a Színészeti Akadémiát, 1945 végén
Miskolcra szerződött, 1946-tól a Várkonyi Zoltán vezette
Művész Színház tagja lett. 1948-tól korai haláláig
a Madách Színház művésze volt. Pályája kezdetén elsősorban
operettek és vígjátékok karakterszerepeiben tűnt fel,
később vált érett jellemszínésszé. Alakításaira a bravúros
beszédtechnika, az érzelemgazdagság, a tökéletes átélés
és a derű volt jellemző. Képes volt robbanékony temperamentumát
alárendelni a szerep szerinti követelményeknek. Színpadi
fegyelmezettségének csúcsa Eddie Carbone megformálása
volt Arthur Miller Pillantás a hídról c. darabjában.
Művészetét 1951-ben és 1953-ban Kossuth-díjjal, 1961-ben
érdemes művész, 1968-ban kiváló művész kitüntetéssel
ismerték el.
Hamvas Béla
Eperjes, 1897. márc. 24. - Bp., 1968.
nov. 7.: filozófus, író.
Tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte.
A húszas évek elején a Szózat, majd a Budapesti Hírlap
munkatársa volt. A Fővárosi Könyvtár tisztviselője
(1927-1948). 1936-36-ban Kerényi Károllyal megalapította
a Sziget c. folyóiratot és szellemi műhelyt, 1937-ben
feleségül vette Kemény Katalint. 1951-től 1964-ig,
nyugdíjazásáig az Erőműberuházási Vállalat inotai,
tiszapalkonyai és bokodi munkahelyein raktárnoki, gondnoki
munkát végzett.!! - Mint író és gondolkodó a metafizikus
vallásos, a történelemmel, a fejlődés eszméjével szembeforduló
tradicionalizmus képviselője volt. Irodalmi, esztétikai,
filozófiai, lélektani, szociológiai és tudományelméleti
tárgyú esszéi, tanulmányai és bírálatai a húszas évek
végétől jelentek meg a legkülönbözőbb világszemléletű
folyóiratokban. Egyik kiemelkődő gondolkodója a magyar
irodalomnak. 1945 után előadásokat tartott, kiadványsorozatot
szerkesztett (Egyetemi Nyomda Kis Kiadványai) a szellemi-
és természettudományok neves hazai és külföldi szerzőinek
írásaiból. Feleségével, Kemény Katalinnal közösen könyvet
írt a magyar avantgardista képzőművészetről. Nézeteit
marxista oldalról Lukács György és Keszi Imre bírálta
és ennek következtében haláláig nem adták ki műveit
- "Az Ég hatása jónak lenni,a Föld hatása a bőség,
az Ember hatása a rend. Mindenkinek egyetlen dologra
van szüksége:igazan élni." Hamvas Béla.
Zilahy Lajos
Nagyszalonta 1891. márc.27. - Újvidék,
1974. dec.1.): író, szerkesztő
Budapesten jogot végzett, ügyvédi irodában dolgozott.
A Magyar Figyelő és a Déli Hírlap munkatársa volt.
1920-tól színdarabjaival, 1922-től regényeivel tűnt
fel. 1925-től a Kisfaludy Társaság tagja. 1935-ben
közelíteni akarta a népi írók és Gömbös Gyula nézeteit.
Kezdeményezése, az Új Szellemi Front, azonban kudarcot
vallott. Szembefordult a fasizmussal, társadalmi reformokat
hirdetett, alapítványt létesített tehetséges fiatalok
részére ("A kitűnőek iskolája"). 1947-ben
az Egyesült Államokba távozott. 1973-ban haza akart
települni feleségével, Bárczy Piroskával. Ebben hirtelen
halála akadályozta meg. Hamvait a Farkasréti temetőben
helyezték el. 1989-ben posztumusz visszakapta MTA tagságát.
Életműve híven tükrözi a középosztály érzés- és gondolatvilágát.
Olvasmányos, könnyed stílusa, finom humora, mértéktartóan
idilli leírásai kezdettől megteremtették számára a
közönségsikert. 11 művéből készült film. :
KosztolányiDezső
Szabadka, 1885. márc. 29. - Bp., 1936. nov. 3.: költő,
író, műfordító, újságíró.
A Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alakja. Tanulmányait
szülővárosában kezdte. 1900-tól, ekkor ötödik gimnazista,
rendszeresen írt verseket, amelyekből az első a Budapesti
Naplóban 1901. okt.-ben látott napvilágot, ezután a
helyi lapokban hamarosan újabbak is meg-megjelentek
már. 1903-06-ban a budapesti. egyetemen magyar-német
szakos bölcsészhallgató. A kezdő írók indulását előmozdító
nevezetes Négyesy-szeminárium stítusgyakorlatain ismerkedett
meg, majd barátkozott össze Babits Mihállyal, Juhász
Gyulával, Oláh Gáborral. Írói pályájához itt kapta
az utolsó indítékot, meggyőződött tehetségéről és megszilárdult
hivatástudata. Több idegen nyelvet sajátított el,
így olaszul, franciául, németül, angolul és spanyolul
beszélt. A Nyugatnak megindulásától egyik vezető munkatársa.
Első verseskötete 1907-ben (Négy fal között), elbeszélés
gyűjteménye 1908-ban (Boszorkányos esték) jelent meg.
Nemcsak szépíróként működött, hanem publicistaként
is, egyetemista korától kezdve. Számos napilap és folyóirat
részére írt vezércikkeket, tárcákat, irodalmi és színházi
kritikákat. Teljes politikai elkötelezésre nem volt
hajlandó, így a haladó polgári, a szociáldemokrata
és a katolikus lapokba egyaránt dolgozott. Sokat utazott
mind Magyarországon , mind Ny-Európa különböző országaiban.
1910-ben ismerte meg Harmos Ilona színésznőt, akit
1913-ban feleségül vett. Az I. világháború pusztításai
és oktalan véráldozatai megrázták .A háború után rövid
ideig az Új Nemzedék munkatársa, annak a Pardon rovatnak
a szerkesztője, majd a Pesti Hírlapnál folytatta tevékenységét.
A Petőfi Társaság tagja lett, de csakhamar kilépett
innen. A 20-as években egyre-másra jelentek meg verseskötetei,
elbeszélés gyűjteményei és regényei. Itthon és külföldön
egyaránt elismerték: A véres költő c. regényét az MTA
Péczely-díjjal jutalmazta, Thomas Mann megkülönböztetett
figyelemmel és barátsággal érdeklődött iránta. József
Attilát szeretettel segítette és támogatta . Tagja
volt a Kisfaludy Társaságnak (1928), a La Fontaine
Társaság társelnöke, a magyar. PEN Club első elnöke
(1930). Munkásságában a 20-as évek végétől haláláig
a rövid prózai műfajok és a líra foglalták el a központi
helyet. A 30-as évek elején rákbetegség támadta meg,
felváltva kezelték hazai intézetekben és Stockholmban,
megmenteni nem lehetett. Írói és újságírói tevékenységét
élete utolsó hónapjától eltekintve - mindvégig folytatta.
A polgári gondolkodás és életforma egyik legkitűnőbb
művészi kifejezője és összefoglalója. Humanizmus és
játékosság sajátosan kapcsolódik össze műveiben.
A magyar nyelv fennmaradásáért és tisztaságáért szenvedélyesen
harcolt cikkeiben. Műfordításaival Shakespeare, Oscar
Wilde, a modern Ny-európai költészet megismertetésére
törekedett. Édes Anna, Pacsirta, Aranysárkány c. regényeit
filmre vitték. Verseit, elbeszéléseit és regényeit
több idegen nyelvre fordították.
Asbóth Oszkár
A helikopter
feltalálója Pankota, Arad megye, 1891. március 31.-
Budapest, 1960. február 27.
Aradon nevelkedett és itt kezdte repülőgépsárkány-kísérleteit
1908-ban. Mint korának több kísérletezőjét, a repülőgépek
mozgásának stabilizálása foglalkoztatta, ennek megoldására
több szerkezetet készített. Egy ilyen modelljét elküldte
Bécsbe a Légjáró Csapatok parancsnokságának, így neve
ott is ismertté vált.
1928-tól folytatta azokat a függőlegesen felszálló
repülőgépkísérleteket, amelyeket 1917-től Petróczy-Kármán-Zurovicz
tervei szerint, gyors, függőlegesen felemelkedő, emelőcsavaros
megfigyelő kosarakkal a hadsereg részére végeztek.
Elértek közel egy órás föld feletti lebegést is, de
szerkezetei a merev csavarok miatt, haladó mozgásban
vagy erősebb oldalszélben már instabillá váltak. Asbóth
Oszkár rendkívül jó íráskészségével, sokirányú nyelvtudásával
és jó üzleti érzékkel ezeket a kísérleteit az egész
világon publikálta, így a nagy világlapok sűrűn beszámoltak
a világ első sikeres "helikopter-repüléseinek" minősített
hírekről . |