Molnár Ferenc
(Bp. 1878. jan.12 - New
York, 1952. ápr.2.)
Drámaíró, író, publicista. Jómódú orvos fia, 1896-ban
jogot hallgatott Genfben, 1897-től hírlapíró lett Budapesten,
megjelent első novelláskötete. 1902-ben bemutatták
első színdarabját, A doktor úr-at. Gyors írói sikereit
prózában A Pál utcai fiúk (1907), színpadon A testőr
(1910) tetőzte be. Tiszta szerkezetű, villogó stílusú
korai írásaira hamar felfigyeltek az olvasók. Naturalizmussal
és némi költőiséggel keverte a kritikai realizmust.
A társadalom valamennyi rétegéről volt mondandója,
mégis érezhető, hogy inkább a siker, a hatásosság,
mint maradandó teljesítmény vonzotta. A Pál utcai fiúk
a világirodalom egyik legszebb (többször megfilmesített)
ifjúsági regénye. Csattanókra kihegyezett stílusa eleven,
életteli; de jellegzetes színházi ember, akinek a színpad
deszkái valóban a világot jelentik. 1907-ben Az ördög
sikere átütő, gondolatait áthatja a freudi lélektan,
az 1. világháború. előtti esztendők izgatottsága, a
századelő modernsége. Legjelentékenyebb és legproblematikusabb
színműve a Liliom (1909), amely először keveseknek
tetszett. A "kültelki" történet
hemzseg a szándékolt magyartalanságoktól, a szöveg
báját és érzelmi telítettségét azonban épp a jassznyelv
tarkálló virágainak köszönheti. Molnár kritikusai
sem vitatják el, hogy a helyenként már-már giccsesnek
tetsző darab megragadó értékekkel, az emberábrázolás
finomságaival és társadalomkritikai felhangokkal is
kitűnik. A színműből Amerikában, Carrousel (Körhinta)
címmel musikált készítettek, nagy sikere volt, később
filmre is tették. Molnár Ameikába a hitleri időkben
érkezett. A magyar irodalom külföldön is széles körben
ismert íróinak egyike. Az írás inkább mesterség, mint
hivatás volt számára .
Teller Ede
1908. január 15., Budapest- 2003
szept. 9 , fizikus.
A
középiskolát a Trefort utcai Minta Gimnáziumban végezte.
Rendkívül vonzotta a matematika és szeretett volna
ezzel foglalkozni, de édesapja kérésére mégis vegyésznek
kezdett tanulni, előszőr Budapesten a Műszaki Egyetemen.
Pár hónap után Németországban folytatta tanulmányait
és itt ismerkedett meg a kvantummechanikával. Két év
vegyészeti tanulmányok után véglegesen elkötelezte
magát a fizika mellett. Sommerfeldnél folytatta a tanulást.
Hitler hatalomra jutásakor átköltöztek Angliába. 22
évesen doktorált. Előbb Göttingenben, majd a Londoni
Egyetemen és Koppenhágában dolgozott. 1935-ben érkezett
az Amerikai Egyesült Államokba mint kiemelkedő szakember.
A Washington University professzora lett, s figyelme
fokozatosan fordult a atomfizika felé. 1941-1942-ben
a Kolumbia Egyetem professzora volt. Ekkor kezdődtek
az Egyesült Államokban a kutatások az atombomba kifejlesztése,
a II. világháború mielőbbi befejezése érdekében. 1943
februárjától a Los Alamos-i Kutatóközpont munkatársa,
később igazgatóhelyettese, 1952-1953-ban a Kaliforniai
Egyetem Sugárzási Laboratóriumának konzultánsa, 1953
és 1970 között ugyanitt fizikaprofesszor. Közben, 1954-től
1975-ig a Lawrence Sugárzási Laboratórium igazgatóhelyettese.
1975 óta a Hoover Intézet főmunkatársa. Fontos szerepe
volt az amerikai hidrogénbomba elkészítésében. Elsősorban
a atomfizika, a termonukleáris folyamatok elméletében
elért kutatási eredményei jelentősek. Hirosima hagyatéka
című könyve magyarul is megjelent. 1997 decemberében
a Magyarság Hírnevéért díjjal tüntették ki, 2001-ben
elsőként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést, amelyet
a miniszterelnök adományoz a tudomány, a művészet,
valamint az oktatás és művelődés terén szerzett kimagasló
érdemek elismerésére.
Ferencsik János
(Bp., 1907. jan. 18. - Bp., 1984.
jún. 12.)
Karmester, Kossuth-díjas (1951, 1961), érdemes
művész (1952), kiváló művész (1954), Bartók-Pásztory-díjas
(1986). 10 éves korától Bodrogi Lajos kántor foglalkozott
vele, az orgonajáték mellett a klasszikus összhangzattan
rejtelmeibe is beavatta. Hegedűtanulmányait Hoppe István,
az akkori Városi (ma Erkel) Színház . 1925-ben érettségizett,
1927-ben végzett a Nemzeti Zenedében, s még abban az
évben az Operaház fizetés nélküli korrepetitora lett.
1930-ban vezényelt először nyilvánosan (Rimszkij-Korszakon:
Seherezádé, balett, bemutató előadás). 1930-31-ben
a Bayreuthi Ünnepi Játékok korrepetitora, s ott volt
Toscanini minden zenekari próbáján. Később több nyarat
töltött Salzburgban, aktív zenei munkával. 1930-tól
tanított a Nemzeti Zenedében.1932-től hangversenyezett
a Székesfővárosi Zenekarral; több mint hétszázszor
dirigálta e zenekart, ill. utódját, az Állami Hangversenyzenekart.
1936-ban, Liszt Ferenc halálának 50. évfordulóján Bayreuthban,
az Operaház együttese élén a Szent Erzsébet legendáját
dirigálta, a következő évben Kölnben a Fideliót (Beethoven)
vezényelte. 1938-tól már sokat vezényelt Bécsben és
Budapesten is olyan szólistákkal, mint Bronislav Huberman
és Szigeti József hegedűművész. 1940-ben Bartók Béla
és Pásztory Ditta búcsúhangversenyét vezényelte a Zeneakadémián.
1942-ben a milanói Scalában dirigálta A csodálatos
mandarint, három évvel megelőzve a budapesti előadást.
A nyilas uralom alatt nem nyúlt a karmesteri pálcához.
1945-től a Rádiózenekar vezetője. 1945 decemberében
vezényletével bemutatták Bartók Béla A csodálatos mandarin
c. színpadi művét. 1946-ban Bécsben vezényelt, és az
újjászervezett Székesfővárosi Zenekarral Prágában.
1948-tól 1950-ig állandó kapcsolatban állt a bécsi
operatársulattal. Vezényelte a Lohengrint, az Aidát,
a Traviatát, a Don Carlost, az Otellót, a Tannhäusert,
a Don Giovannit, a Carment, a Figaro házasságát, a
Turandotot, a Borisz Godunovot, a Bolygó hollandit,
a Rigolettót stb. 1950-ben minden összeköttetése megszakadt
a Nyugattal. Első nyugati útjára csak 1957-ben került
sor. Ettől kezdve beutazta az egész világot: Afrika
kivételével valamennyi földrészen járt. Kétévenként
hosszan tartó körútra indult az Állami Hangverseny
Zenekarral. Művészi alkatához a bécsi klasszikusok
álltak a legközelebb, és mindenek fölött a két legnagyobb
modern magyar zeneszerző: Bartók és Kodály Zoltán.
Az új muzsika befogadója és tolmácsolója volt. Bartók
Béla, Kodály Zoltán, Weiner Leó, Lajtha László és Dohnányi
Ernő mellett 28 kortárs magyar szerző műveit mutatta
be. A zenekultúrának egyik legkimagaslóbb alakja, művészetét
rendkívüli stílusbiztonság, a nemes előadói hagyományok
továbbvitele jellemzi. Elévülhetetlen érdemeket szerzett
a magyar zene nemzetközi propagálásával is. Neve fémjelzi
(Klemperer mellett) a budapesti Operaház háború utáni
működését. Lemezfelvételei külföldi kitüntetésekben
részesültek.
Polányi János - Polanyi, John Charles - Nobel díjas
(Berlin, 1930.január 23. - )
Polányi Mihály és Kemény
Magda fia. Egyetemi tanulmányait Manchesterben végezte,
ezután angliai, amerikai és kanadai egyetemeken dolgozott,
1962 óta a Torontói Egyetem professzora. Az 1986-évi
Nobel-díjat - D.R. Herschbachhal és Yuan T.Leevel megosztva
- "az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos
felfedezéséért" nyerte el. Sajnos a magyar kultúrával
kevés a kapcsolata, legfeljebb csak néhány szót tud
magyarul. A Magyar Tudományos Akadémia 2001-ben választotta
tiszteleti tagjává. |