November 25.: Szent Katalin napja

Szent Katalin a IV. században élt, hitéért mártírhalált halt. A házasságra vágyó lányok védõszentje, vértanúságának az eszköze a kerék miatt a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok tisztelték. Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. A vízbe tett gyümölcság, ha kizöldül karácsonyig, a lány közeli férjhez menetelét jósolja. Az ágat katalinágnak, katalingallynak nevezik.
(Tiszaújváros népszsokások web)

-200 éves a Magyar Nemzeti Múzeum A Magyar Nemzeti Múzeum alapítása bicentenáriumi évébe fordult november 25-én: 1802-ben e napon fogadta el I. Ferenc magyar király gróf Széchényi Ferenc felajánlását, miszerint Magyarországra vonatkozó könyvtárát és gyûjteményét hazájának ajándékozza. (Ez képezi a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapját.)

-1927.-ben 75 éve ezen a napon a felsõház elfogadja az 1927: XXXI. törvény-cikket március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánításáról az 1898:V.tc.helyett, amely szerint április 11-e volt a nemzeti ünnep évfordulója.

A Magyar Labdarúgás Napja (MLSZ, 1993-)
-1953. évszázad mérkõzése, az angol – magyar A magyar labdarugó "Aranycsapat" 1953. november 25-én a londoni Wembley stadionban 6 : 3 arányban legyõzte a hazai pályán akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat. A sporttörténeti gyõzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-ban november 25-t a Magyar Labdarúgás Napjává nyilvánította.

November 27.:

Véradók Napja. A Magyar Vöröskereszt VII. Kongresszusa (1987.XII.5-6.) határozott úgy, hogy november 27-e legyen a véradók napja és adjon ismétlõdõ lehetõséget a véradók társadalmi megbecsülésének intézményes kifejezésére (a nap meghatározása annak emlékére történt, hogy 1954.november 27-én adományozott elõször a legfelsõbb állami testület kitüntetéseket sokszoros véradóknak és kiváló véradó szervezõknek).

November 30.:

Szent András apostol napja. Szent András apostol a keleti egyház védõszentje az I. században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért hívják az ilyen keresztet andráskeresztnek. András napja a legjelentosebb házasságjósló, varázsló nap. A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Például böjtöltek, a párnájuk alá férfi ruhanemût rejtettek.
(Tiszaújváros népszsokások web)

- December - Advent
Az egyházi év kezdete, a karácsonyi elõkészületek idõszaka. Kezdete a Szent András napját követõ vasárnap elõestéje. Eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, s az elsõ idõszakban háromnapos böjttel volt összekötve.

December 1.:

1958. Kivégzik Angyal Istvánt. Angyal István 1928-ban született Magyarbánhegyesen. A hat elemi után elvégezte a négy polgárit, de származása miatt nem tanulhatott tovább. 1944-ben anyjával és egyik nõvérével Auschwitzba deportálták, ahol mindkettõjüket elvesztette: nõvérét szökési kísérletéért a szeme láttára végezték ki. A háború után Budapesten érettségizett, majd felvették a bölcsészettudományi karra, magyar-történelem szakra. 1949-ben Lukács György melletti felszólalása miatt két elvégzett év után kizárták az egyetemrõl. Ezt követõen Dunapentelén kitanulta a vasbetonszerelõ szakmát, rövidesen mûvezetõ technikus, majd építésvezetõ lett. 1950-ben megnõsült, felesége a színiakadémia növendéke volt, házasságából egy fiú született. 1956. október 23-án Esztergomban dolgozott, ott érte a készülõ diáktüntetés híre.

Budapestre érve a Bem-szobornál csatlakozott a demonstrációhoz, innen a tömeggel a Parlament elé vonult. Este ott volt a Rádió ostrománál: a sebesültek elszállításában, a lõszerek lerakodásában segédkezett. 25-én csatlakozott a "véres zászlós" tüntetéshez, az õ javaslatára a követeléseket nem az amerikai, hanem a szocialista országok követségei elõtt mondták el. 26-án újságokat terjesztett, 27-én pedig a Péterfy Sándor utcai kórházból szállított élelmet a fegyvereseknek és a gyermekes családoknak. Ekkor került kapcsolatba a Tûzoltó utcai felkelõkkel, akiknek hamarosan a parancsnoka lett. Velük vett részt a városrész fegyveres védelmében. 29-én és 30-án több alkalommal folytatott tárgyalásokat a fegyverszüneti feltételekrõl. Ezt követõen a rend fenntartását tekintette legfõbb feladatának. Csoportja november 8-ig vívott fegyveres harcot; november 7-én a házakra a nemzeti lobogó mellé kitûzette a vörös zászlót is. A fegyveres harc bukása után a Péterfy Sándor utcai kórházból folytatta tovább a küzdelmet: röplapokat, felhívásokat szövegezett, sokszorosított és terjesztett. Az új kormánnyal, és mindenekelõtt Kádár Jánossal többször is megpróbált kapcsolatba lépni a forradalom vívmányainak védelmében, ám törekvése nem vezetett sikerre. Noha társai erre biztatták, nem volt hajlandó elmenekülni az országból. November 16-án karhatalmisták razziáztak a kórházban, és õt is letartóztatták. Elsõfokon a Fõvárosi Bíróság Tutsek Gusztáv vezette Népbírósági Tanácsa 1958. április 17-én szervezkedés kezdeményezése, vezetése és egyéb vádak alapján halálra ítélte. Ezt a másodfokon eljáró Legfelsõbb Bíróság Népbírósági Tanácsa jogerõre emelte. December 1-jén kivégezték. (sulinet)

December 4.:

Bányász Nap - Szent Borbála Napja. Szent Borbála, a bányászok védõszentjének napja, a bányászok és kohászok ünnepe.Szent Borbála emlékünnepe, aki Kis-Ázsiában élt. Keresztény hitéért halt mártírhalált. A Borbála nap hiedelemszokásai a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Például a nõi munkatilalom, e napon a nõi látogató nem hoz szerencsét a házhoz.
(Tiszaújváros népszsokások)

December 6.:

Szent Miklós napja. Szent Miklós püspök a IV. században élt a kisázsiai Myra városában. A pékek, gabonakereskedok, diákok, eladólányok, révészek, vízimolnárok, polgárvárosok pártfogója. A Mikulás szó a Miklós név szlovák megfelelõje, csak a XIX. században került be a köznyelvbe. Az ország egyes területein szokás volt a mikulásjárás, amely eredetileg középkori diákszokás volt. A falvakban a XX. század elsõ évtizedeiben városi hatásra terjedt el az ajándékozás szokása. (U.o.)

Magyar Nemzeti Múzeum

Magyar Nemzeti Múzeum történeti múzeum, amelynek feladata a magyar nép és Magyarország történetére vonatkozó tárgyi emlékanyag gyûjtése, õrzése, továbbá a gyûjteményanyag tudományos feldolgozása és a közönségnek való bemutatása. A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentõs korszak-váltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének idõszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a mûvelt arisztokrata I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyûjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének. A gyûjtemény ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 db aranyérmét, továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. Az adomány pénzben kifejezett értéke 160 000 forint volt, amely abban az idõben igen komoly összegnek számított. Ezek a tárgyak képezték tehát a Nemzeti Múzeum elsõ gyûjteményét, amely Európa harmadik ilyen jellegû nemzeti intézménye volt. Az anyagot elõször az egykori pálos kolostorban, majd a napóleoni háborúk után a régi egyetem épületében helyezték el. Az 1807-es országgyûlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, és közadakozásra szólította fel a nemzetet. Az adományozások közül az egyik legjelentõsebb volt az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásvány-gyûjteménye, mellyel megvetette a késõbbi Természettudományi Múzeum alapját. Az ajándékozások mellett a gyarapodás másik forrása a vásárlás, így jutottak hozzá Jankovich Miklós tudós és mûgyûjtõ gazdag gyûjteményéhez. A nemzeti öntudat szempontjából korszakos jelentõségû esemény, hogy az 1832-36-os országgyulés félmillió forintot szavazott meg a múzeum új, önálló épületének felállítására. Az épület tervezésével Pollack Mihályt bízták meg, a magyarországi klasszicista építészet jelentõs alakját, aki addigra már komoly hírnevet szerzett több impozáns épület tervezésével. Az építkezés 1837-1847-ig tartott. A múzeum 109 x 70 méteres téglalap alakú teret foglal el, két belsõ udvarral. Párkány magassága a felszíntõl mérve 24 m, beépített alapterülete 7894 m, köbtartalma pedig 157 600 köbméter. A nyolcoszlopos, római stílusú porticus 34,7 m széles és 27,3 méterrel lép ki a homlokfal elé. A timpanon szobordíszei Raffael Monti milánói szobrász alkotása: középen Pannónia nõi alakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és mûvészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítõjének nyújt át. A jobb sarokban lévõ alak a Dunát, a bal sarokban lévõ a Drávát szimbolizálja. Az épület belsõ kiképzése a klasszicista stílusnak megfelelõ. A fõlépcsõ falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik. A múzeum jelentõs szerepet játszott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idõszakában. 1848. március 15-én a homlokzat elõtti téren játszódott le az a tömeggyûlés, amely a forradalom legfõbb kezdõ eseménye volt, s ekkor a hagyomány szerint itt, a lépcsõn szavalta el Petõfi Sándor a Nemzeti Dalt. Ettõl az idõszaktól kezdve a Nemzeti Múzeum épülete a magyarság számára nem csupán a legfontosabb nemzeti gyûjtemény befogadóhelye, hanem az emberi és nemzeti szabadság, a társadalmi progresszió jelképe is.
(Magyar Nemzeti Múzeum web)