Június 18-30

Magyar Krónika, június 20.

Montreál

1913 (92 éve történt)

Megszületett Sylvia Porter amerikai újságírónő, pénzügyi szakember, aki pénzügyi rovatoknak írt, valamint 1990-ben megjelent "Sylvia Porter's Your Finances in the 1990's" című műve.

1890 Június 18. (115 éve történt)

Megszületett Ferenczy Béni, szobrász, grafikus. Egészen korai kubista kísérletei és későbbi expresszionizmusa után szellemükben kiegyensúlyozott erőteljes idomú szobrain és kisplasztikáiban bontakozott ki művészete. Fekete-fehér és színes grafikái a hazai rajzművészet élvonalába emelik. Számos könyvet illusztrált.

1942 Június 18. (63 éve történt)

Megszületett Liverpool-ban Sir Paul McCartney a legendás Beatles alapító tagja, a mai pop-rock állócsillaga, az Angol Királyi Trón lovagja, zeneszerző, énekes. Filmjei: Egy nehéz nap éjszakája; Sárga tengeralattjáró; Beatles Antologia. Filmzenéi: James Bond - Live and Let Die; Szimat nyomozó; Vanília égbolt - dalszöveg; Nevem Sam.

Több zenei csúcsot tart a Beatles együttessel, például először a Beatles tartott koncertett egy Stadionban, Amerikában. Róluk készült először film, A Hard Day's Night, később pedig a Sárga tengeralattjáró címmel.

1943 Június 18. (62 éve történt)

Megszületett Marton Éva operaénekesnő.

1963 Június 19. (42 éve történt)

Három napos útja után visszatért a Földre az első női űrhajós Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova-Nyikolajeva

1862 (143 éve történt)

 Amerika teljes területén megszüntették a rabszolgaságot.

1963 Június 20. (42 éve történt)

Moszkva és Washington megállapodtak, hogy a Kreml és a Fehér Ház között "forró drótot", azaz állandó, közvetlen telefonkapcsolatot hoznak létre

1633 Június 22. (372 éve történt)

Rómában Galileo Galilei olasz matematikus, filozófus és csillagász hű katolikusként az inkvizíciós bíróság előtt visszavonta nézeteit a kopernikuszi tanokról, amely szerint a Föld kering a Nap körül. 1616. 02. 22-én az egyház - mivel veszélyeztetve érezte hatalmát - elutasította a természettudományt. V. Pál pápa felszólította Galileo Galileit, ismerje el, hogy tudományos nézetei tévesek. Galilei heliocentrikus (Napközpontú) világképe - amely szerint a Föld mozog a Nap körül, vagyis a Föld nem lehet a világegyetem középpontja - szükségesnek tartotta, hogy a Bibliát a természettudomány által bebizonyított tényekkel magyarázzák. A Szentszék eretneknek és dogmatikai tévedésnek tartotta ezt a nézetet, mivel az eddigi vallási világképet is megkérdőjelezte, így hatalmi pozícióját veszélybe sodorta. Galilei ezek után visszavonultan folytatta kutatásait. 1632. februárjában megjelent korszakalkotó munkája "Dialógus a két világrendszerről" címmel, amelyben párbeszéd formájában, közérthetően védte meg a kopernikuszi világképet. Már 1632. augusztusában betiltotta az inkvizíció a könyvet, pert indított Galilei ellen és villájában házi őrizetbe vették

1500 Június 23. (505 éve történt)

A Szentiváni tűzgyújtás Június 24. előestéje volt a szertartásos tűzgyújtás legfontosabb időpontja, hogy a gonosz szellemeket, sárkányokat elűzzék.

Június 24. előestéje volt a szertartásos tűzgyújtás legfontosabb időpontja. A más időpontokban gyújtott ünnepi tüzek népszerűsége nem vetekedhetett a nyári napforduló időpontjában gyújtott tűzzel. A tüzet azért gyújtják - a falun kívül, dombon, temetőben -, hogy a gonosz szellemeket, sárkányokat elűzzék. Ezért a tűzzel csontokat, szemetet égetnek, hogy nagy füstje legyen. ("Mintha az ördögnek akarnának tömjénezni.") A tüzet a lányok át szokták ugrani, ebből jósolnak férjhezmenetelükre vonatkozóan. A szokás a XVI. században már általánosan ismert volt. Szintén a XVI. század óta ismert ez a szólás: "Hosszú, mint a szentiváni ének." Heltai Gáspár 1570-ben ezt írta: "Hallottam, hogy igen hosszú a Szent Iván éneke, hogy az ördög megkezdvén, el nem végezhette, hanem megfulladott rajta." A XIX. századtól a magyar proverbium gyűjtemények a szólást a tűzgyújtást kísérő több részes, igen szép rítusének-sorozatra vonatkoztatták, mely a Nyitra környéki magyarok közt volt ismeretes. Akárcsak a pünkösdölő ének, ez is gazdag mitikus motívumkincset ölel át. A szentiváni tűzgyújtáshoz sokféle hiedelem fűződött. Bod Péter feljegyzése szerint (1750-es évek) üszögöket vittek a gyermekek, és felszúrták a káposztáskertben, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye, vagy a vetések közé, hogy a gabona meg ne üszkösödjék. A tűzugrás alkalmából a tűzbe dobott gyümölcsnek gyógyító erőt tulajdonítottak. Szokás volt mezei virágokból, füvekből koszorút kötni s ezt a ház elejére akasztani, tűzvész ellen.

1874 Június 23. (131 éve történt)

Budapesten 1874. június 23-án indult meg a fogaskerekű vasút a Városmajortól a Svábhegyig.

A 2,8 kilométer hosszú vasút abban az időben a harmadik ilyen jellegű tömegközlekedési eszköz volt a világon. A vonalat 1890-ben hosszabbították meg a Széchenyi-hegyig: az azóta már 3,7 kilométer hosszú vasutat 1929-ben villamosították. 1973. augusztusában vonalát teljes egészében felújították

1935 Június 23. (70 éve történt)

Budapesten megszületett Kárpáti György 168-szoros válogatott vízilabdázó. 1945-től 1969-ig az FTC játékosa volt. Háromszor az olimpiai bajnok, a bronzérmes, háromszor az Európa-bajnok és a főiskolai világbajnok csapat tagjaként játszott. 1970. és 1980. között a válogatott edzője, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja volt. 1990. óta az FTC tanácsadó tagja. Műveiből: (Peterdi Pállal) "Melbourne-Miami-Margitsziget", "Kint vagyok a vízből", "Itt állok megfürödve", "Medencék, gólok, pofonok", "Három testőr Ausztráliában".
Levelezési címe:
Magyar Olimpiai Bizottság, 1118 Budapest, Balogh Tihamér u. 4.

1887 Június 24. (118 éve történt)

Megszületett Karinthy Frigyes író, műfordító, kritikus, újságíró, humorista, a kabaré nagy mestere.

Karinthy diákkori emlékeinek gyűjteménye a Tanár úr kérem felnőttnek is kedves olvasmánya. Életét végigkísérte a lélektan és a technika iránti érdeklődés: lelkesen köszöntötte a filmet, a rádiót és a repülést. A Nyugat írósoportjához csatlakozott. A sikert, a népszerűséget az 1912-es év hozta meg számára. Öt kötete jelent meg, novellák, karcolatok, humoreszkek és Így írtok ti címen irodalmi paródiái, amely felkeltette a széles közönség érdeklődését az akkor még nem oly közismert írók és költők iránt. Jelentős két verseskötete is. A magyar nyelvre bűvésze volt, csodálatosan tudott játszani a szavakkal, így születtek meg közismert szójátékai: az anagramma, az intarzia, az eszperente, a kecskerím és még sok más. Műfordítóként Goethe, Wedekind, Heine, Milne (Micimackó) műveit tolmácsolta. Mégis humoreszkjei révén vált igazán népszerűvé. 1930. után agydaganat támadta meg, Stockholmban Olivecrona, a híres svéd sebész operálta meg. Ebből született sajátos riportkötete, az Utazás a koponyám koru.

1938 Június 25. (67 éve történt)

Horthy Miklós kormányzó megnyitotta a Szent István-évet

Ebben az időszakban a Bethlen István vezette konzervatív-liberális, az ország függetlenségét elsősorban Németországtól féltő erők jelszava az alkotmány és a magyar szuverenitás védelme volt. Ezt a Szent István-tradícióval kívánták megszilárdítani, amelyben a katolikus egyház teljes támogatását élvezték. Ennek keretén belül került sor erre az ünnepségre, ahol felvonult az egész hivatalos Magyarország. Szent István emlékét törvénycikkben is megörökítették.

1608 Június 25. (397 éve történt)

Az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás főherceg javára. 1557-ben született Bécsben I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő gyermekeként. 1577-ben, a németalföldi felkelés idején átvette a helytartóságot, azonban tényleges hatalmat nem tudott szerezni. Végül 1581-ben teljes kudarcot vallott, Orániai Vilmos hívei kerekedtek felül, így el kellett hagynia Németalföldet. Linzben telepedett le, majd 1593-ban Alsó- és Felső-Ausztria helytartója lett. A protestánsokkal szemben erélyesen lépett fel, ebben Melchior Khlesl bíboros volt a fő támogatója és mindenható tanácsadója. A tizenötéves háború idején teljesen megromlott a viszonya császári bátyjával, az üldözési mániában szenvedő Rudolffal. 1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés a szakadék szélére juttatta a birodalmat, így békét kötött mindkét ellenséggel. Így jött létre a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke és a tizenötéves háborút befejező zsitvatoroki béke. 1608. november 19-én Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor fényes külsőségek között megkoronázta. Az országgyűlés választotta királlyá, kötelezte a rendi jogok szavatolására és a vallásszabadság biztosítására. 1611-ben a cseh tróntól is sikerült megfosztania császári bátyját, majd annak halála után, 1612. júniusában német-római császárrá választotta a frankfurti gyűlés és meg is koronázta. Hosszú viszálykodása Rudolffal teljesen kimerítette, egyre több betegséggel kínlódott, így Khlesl kormányzott helyette, de Mátyás elvárásai szerint. 1612-ben az Erdély megszerzésére irányuló törekvése meghiúsult, majd Báthori Gábort támogatta Bethlen Gáborral szemben. A külpolitikai helyzetet a béke meghosszabbításáról a törökökkel megkötött 1615. évi bécsi szerződés, valamint a Bethlen Gáborral.

1192 Június 27. (813 éve történt)

Szentté avatták I. László, magyar királyt Váradon Gergely bíboros, pápai követ jelenlétében. A sírját Dénes kézműves nyitotta fel, akit ezért III. Béla felszabadított a szolgaságból.

1914 Június 28. (91 éve történt)

Szarajevoban Gavrilo Princip anarchista meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. Ez szolgált ürügyként, az első világháború kirobbantásához.

1919 Június 28. (86 éve történt)

A versailles-i kastély tükörtermében aláírták a szövetségesek és Németország közötti békeszerződést. A béke területi rendelkezései szerint: Németország lemondott Elzász-Lotaringiáról Franciaország javára, részben Lengyelországhoz került Nyugat-Poroszország és Posen (Poznan) tartomány, Danzig (Gdansk) önálló terület (később szabadállam) lett, a Memel-vidék (Nyeman) szövetséges ellenőrzés alá került, Csehszlovákiának átadták Ratibor vidékét, Schleswig egy része Dániáé, Eupen és Malmédy Belgiumé lett. Megtiltották Ausztria csatlakozását Németországhoz (Anschluss-tilalom). A versailles-i békeszerződés katonai intézkedései többek között előírták, hogy Németország az általános védkötelezettség megszüntetésével 100 000 főnyi hivatásos hadsereget tarthatott fenn a legénység 12, a tisztek 25 éves szolgálati idejével. A leszerelést a szövetségesek ellenőrizték: Németországnak ki kellett szolgáltatnia a hadiflottáját, sem hadiflottát, sem légiflottát nem építhetett. Jóvátételt kellett fizetnie, valamint kimondták, hogy a háború kitöréséért egyedül Németországot terhelte a felelősség.

1400 Június 29. (605 éve történt)

Péter-Pál nap, az aratás kezdete.

Ezen a napon megszentelték az aratóeszközöket. Szent Péter apostol volt az első pápa, a pápák és halászok védőszentje.

Szent Pál a nemzetek apostola, a laikus apostoli munka, "Actio Cattolica Cursillo" - mozgalmának védőszentje.

1991 Június 30. (14 éve történt)

A Magyar Szabadság napja

1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról és az ország visszanyerte önállóságát. Ennek emlékére minden év júniusának végén országszerte rendezvényeket tartanak, a fővárosban Budapesti Búcsú néven.

1853 Június 30. (152 éve történt)

Teleki Blanka grófnőt tíz év várfogságra ítélték, magyar szellemű leánynevelés vádjával.

Brunszvik Teréz unokahúga, Teleki Blanka grófnő 1846-ban nyitott intézetet Budapesten, hogy művelt, a magyar nyelv és nemzet iránt elkötelezett úrilányokat neveljen. Ez volt az első leánynevelde, ahol szaktanárok tanítottak, többek közt Leöwey Klára és a későbbi szabadságharcos Vasvári Pál. Teleki a korszerű nőnevelés mellett a női egyenjogúságért is küzdött. 1848. végén, Pest kiürítésekor intézete bezárta kapuit, ő pedig Leöweyvel Debrecenben és Szegeden pénzzel és élelemmel segítette a sebesülteket. A harcok után menekülteket bújtatott és külhoni forradalmi körökkel levelezett, emiatt a bécsi rendőrség 1851-ben letartóztatta. Két évig raboskodott saját intézetével szemben, az Újépületben, majd 1853-ban a haditörvényszék 10 év fogságra ítélte, elsődlegesen magyar szellemű leánynevelés vádjával. Bezártságának hatodik évében amnesztiával szabadult 1857-ben, ezután párizsi rokonaihoz költözött. A francia fővárosban halt meg 1862-ben, sírja a montparnasse-i temetőben található.