Április
| Magyar Krónika, április
26. |
| |
| Montreál
|
Gózon Gyula
Érsekújvár, 1885. ápr. 19. - Bp.
1972. okt. 8.): színész
Rákosi Szidi színiiskoláját végezte el. Pályafutását vidéken
kezdte Polgár Károly társulatánál. 1906-12 között Nagyváradon
játszott. 1913-14-ben a Népopera, 1914-18 és 1920-21 között
az Apolló Kabaré tagja volt. 1919-ben megalapította a Muskátli
Kabarét, amely hamar megszűnt. 1935-ben a Nemzeti Színház
szerződtette, s egészen 1941-ig, a zsidótörvény megszorításáig
játszott, majd 1945-től élete végéig tagja maradt az együttesnek.
Kezdetben a kabaré- és operett műfajban kamatoztatta kitűnő
ének- és tánctudását. A némafilmek után 1931-től számos
hangosfilmben is szerepelt. 1954-ben Kossuth-díjat, 1951-ben
érdemes, 1955-ben kiváló művész kitűntetést kapott. (Magyar
Színházművészeti Lexikon, Akadémiai Kiadó 1994)
Huszka Jenő
Szeged, 1875. ápr. 24. - Bp.,
1960. febr. 2.: zeneszerző
A magyar operettmuzsika kiváló
úttörője és klasszikusa. A Zeneak.-n Hubay Jenő és Koessler
János tanítványa. Jogot is végzett. Párizsba került és
egy évig első hegedűse volt a Lamoureux-zenekarnak. Visszatérése
után a kultuszminosztérium. művészeti ügyosztályán dolgozott.
Itt ismerkedett meg Martos Ferenccel, aki később szövegírója
lett. Felesége Arányi Mária író. ~ első nagy sikerét a
Bob herceg c. operettjével aratta (Népszínház, 1902). Megdöntötte
az angol és bécsi operett kizárólagos uralmát, és új lehetőségeket
tárt fel az őt követő m. komponisták (Jacobi Viktor, Szirmai
Albert, Kálmán Imre) előtt. 1903. nov. 6-án a Király Színházat,
Bp. új operettszínházát ~ Aranyvirág c. operettjével nyitották
meg. - Többi operettjei közül legnépszerűbb a Gül Baba
(Király Színház, 1905), a Lili bárónő (Városi Színház, 1919).
~ megbecsült egyénisége volt a m. művésztársadalomnak, a
Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete elnökévé választotta.
A Zeneszerzők Világszövetségének 1930-i bp.-i kongresszusán
a világszövetség alelnökéül választották meg. 1955-ben mutatták
be Szabadság, szerelem c. történelmi daljátékát.
Németh László
Nagybánya, 1901. ápr. 18.
- Bp., 1975. márc. 3.: író
Esszéista, a 20. sz.-i magyar
prózairodalom egyik legkiemelkedőbb képviselője, Baumgarten-díjas
(1930), József Attila-díjas (1950), Kossuth-díjas (1957).
Apja középiskiskolai tanár volt Nagybányán. Családjával 1904-ben
Szolnokra; 1905-ben a fővárosba költözött. A Medve utcai
elemiben (1907), a 1917 őszétől a Toldy-reáliskolában tanult,
ahol apja is tanított . 1920. febr.-tól a bp.-i egy. bölcsészkarán
francia-m. szakos hallgató, de áprilisban átiratkozott az
orvosi karra. 1925-ben doktorrá avatták. Megélhetési okokból
a fogorvosi pályát választotta és gyakorlatot folytatott
az irgalmasok kórházának fogászati osztályán. Egyetemi tanulmányai
mellett foglalkozott vers-elméleti kérdésekkel, novellákat,
színműveket írt, köztük egy Dózsa-drámát. 1925. dec.-ben
a Nyugat novellapályázatán a Horváthné meghal c. paraszttörténetével
első díjat nyert. Ez év karácsonyán feleségül vette Démusz
Ellát. 1926-ban megnyitotta fogorvosi rendelőjét (1931-1943).
Cikkei, könyvismertetései jelentek meg 1926-tól a Nyugatban,
a Protestáns Szemlében, a Társadalomtudományban, később az
Erdélyi Helikonba és a Napkeletbe is írt, ez utóbbinak 1931-ig
vezető kritikusa volt. 1928-ban kezdte írni az Emberi színjáték
c. regényét, amely először 1929-től a Napkeletben jelent
meg folytatásokban. 1929 telén tuberkulózisban megbetegedett.
Olaszországban és Felsőgödön gyógyíttatta magát, felhagyott
a fogorvosi gyakorlattal. 1931 tavaszán szakított a Napkelettel,
irodalomelméleti tanulmányait és írói portréit a Nyugatnak
küldte. Tanú címmel lapot indított (1932. szeptember 26.),
amelyet egymaga írt és szerk.; 1937 tavaszáig 17 kötete jelent
meg. A Tanúban fejtette ki társadalmi reformeszméit, a "minőség
forradalmának" eszméjét. Az értelmiség társadalmi vezető
szerepét vallotta. Elmélyülten foglalkozott a magyarság helyével
Kelet-Európában, alaposan megismerte a szomszédos népek kultúráját,
irodalmát a Magyar Rádióban átvette az irodalmi osztály irányítását
(1934- 35). 1934-ben megjelent első könyve, az Ember és szerep,
voltaképpen emlékirat volt, amely szubjektív hangjával sok
ellenséget szerzett neki. Egymás után adta ki regényeit.
Hivatástudata, impozáns műveltsége, gondolatgazdag, képdús
esszéstílusa jelentős hatást gyakorolt kortársaira 1939-42-ben
Móricz Zsigmond "adjutánsa" volt a Kelet Népe szerkesztésében.
Megpályázta a debreceni egy. m. irodalmi tanszékét, kérését
elutasították. 1926-1943 között hat lánya született - közülük
kettő csak rövid ideig élt -, róluk szól Lányaim c. műve,
melynek első változata 1943-ban jelent meg, az utolsó 1962-ben.
1944. jan.-ban 1944. márc. 19-től, a német megszállás alatt
Felsőgödön, Szilasbalháson, majd Budapesten élt. 1949-től
Budapesten élt, műfordítói tevékenységet folytatott, Shakespeare,
és Alekszej Tolsztoj számos művét. regényfordításért tüntették
ki a József Attila-díjjal. 1952-ben hozzákezdett a Galilei
c. dráma megírásához és egy év alatt elkészült vele. Galilei
c. drámája nagy sikert aratott (1956. okt. 20). 1957 után
a pesti és a vidéki színházak sorra műsorra tűzték darabjaitMunkáit
lefordították angol, bolgár, cseh, francia, német, olasz,
orosz nyelvre.
Rózsa Miklós
kettös élete (1907 - 1995) Kettős Élet címet
adott Rózsa Miklós önéletrajzának, hiszen egész alkotó életét
a kettősség jellemezte: hihetetlen sikereket ért el a filmzene-szerzés
terén, ugyanakkor elismeréssel és tisztelettel adóztak neki
a hangversenytermekben rendszeresen előadott komoly zeneszerzeményeiért.
A kettősség más téren is mutatkozott. 1945 óta amerikai állampolgár,
de magyarsága volt a múzsája. Rózsa ragaszkodása Magyarországhoz,
főként a magyar vidékhez és annak népéhez nem zárta ki a
városi élet és kultúra, Rózsa Miklós 1907. április 18-án
született Budapesten. . Miklós már öt éves korában kapott
zongora és hegedű órákat. A zeneszerzés különösen érdekelte,
amit igen fiatalon, magánszorgalomból könyvekből kezdett
tanulni. Kedvelte Bartók és Kodály zenéjét. 1925-ben a Lipcsei
Egyetemen (Németország) beiratkozott kémia szakra, mivel
édesapja ellenezte a zenetanulást. A zene iránti szenvedélye
azonban annyira fokozódott, hogy édesapja mégis támogatni
kezdte, főleg miután egy tanár írt neki fia csodálatos művészi
tehetségéről. 1926-ban kezdte meg zeneszerzési tanulmányait
a Lipcse-i Conservatoriumon. Miután végzett, Rózsa 1931-ben
Párizsba költözött, A hangversenytermek részére írt zenéje
egész Európában kezdett elterjedni. Párizsban kezdődött el
a "film-karrierje" is. Rózsa által megzenésített
dalokat énekeltek a mozikban vetítések közti szünetekben
Londonban magyar néptáncokra alapozott ballett-zenét írt
Hungária címen, karmesterséget tanult és megismerkedett a
magyar Korda Sándorral, aki rövidesen szerződtette A bagdadi
tolvaj (Thief of Bagdad) zenéjével tört be az "iparba".
A II. világháború kitörése, valamint anyagi okok miatt Korda
úgy döntött, hogy az Egyesült Államokban fejezi be a film
készítését. Így került Rózsa Amerikába. Egy hónapra jött
és élete végéig maradt. Ezután évekig a filmzene-írás uralta
életét A rákövetkező 20 évben már csak 11 filmhez írt zenét.
1982-ben agyvérzést kapott.
Szeleczky Zita
1915. április 20-án született, 1999. július
12-én meghalt 84 éves korában
Magyar színész, akinek
művészi pályája mindössze nyolc évig tartott hazájában.Színiakadémista
korában a Nemzeti Színházhoz szerződtette ösztöndíjas tagnak
Németh Antal, diplomája kézhezvétele után rendes tag lett.
Vörösmarty Tündéje, Ibsen Solvejgje, Rómeó Júliája. Hamarosan
csillaga lett a Gyarmat utcai filmgyártásnak. Vadócnaivaként
nemcsak friss szépségével, hanem üde őszinteségével vált
népszerűvé. Fél évszázad múltán újranézve filmjeit, megragadóan
keveset évült el a csacsi szerepekben nyújtott alakítása.
A forgatókönyvírói klisékben igazságot jelenített meg. Körötte
elhervadtak mára a többiek. Filmalakításai máig hírlelik
színészi tehetségét. A divatosan fölkapott színészkisasszony
azután öszszepörlekedett direktorával. Faképnél hagyta a
Nemzetit. A Fővárosi Operettszínházban Huszka Mária főhadnagyának
címszerepében ragyogott. Pünkösti Andor az ellenállási hírű
Madách téri Madáchhoz szerződtette szerepre Miután Németh
Antal a német megszállás után otthagyta a színházat, Szeleczky
visszaszerződik a Nemzetibe, de nem lép fel többet a Rákóczi
úti épületben. 1944 novemberében bombasérülése miatt kiköltözni
kénytelen a színház. November elsejétől A szókimondó asszonyság
előadásait áttelepítették a hadiüzemmé tett Fővárosi Operettszínházba
a Nagymező utcába. Az ostrom előtti legutolsó bemutatót,
Gárdonyi Géza: Annuska címszerepét december 3-án ott folytatja,
ahol Lebstück Mária piros nadrágos szerepét sikerrel énekelte.
A háború alatt számtalan "Kívánság hangverseny " szereplője,
ezzel a magyar katonákat akarta buzdítani. Ezt a kommunista
rendszer felhasználta ellene.