SZEPTEMBER 29.: Mihály
napja
Fõangyal, illetve arkangyal, a mennyei seregek fejedelme.
Az egyház oltalmazója, küzdelmeinek átfogója.
Õsi hagyomány szerint patrónusa a keresztény
katonáknak is, fõleg, ha a pogányság
ellen a hitért küzdenek. A világ végén
harcolni fog minden hívõ keresztény lélekért,
hogy kiragadja a sátán hatalmából.
A haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti õket
a másvilágra. Õ teszi mérlegre
az ember jócselekedeteit és gonoszságait.
Mihály tehát az Utolsó Ítélet
arkangyala. Hol a világítélõ Krisztus
társaságában, hol pedig önállóan,
két kezében karddal és mérleggel
jelenik meg a középkori templomaink kapubejárata
fölött, vagy bent a diadalíveken. Torockó
népe szakrális szemlélete szerint a halál
és temetés Szent Mihály gondviselésében
inkább menyegzõ, mint fekete gyász. A
halottnak õsi szegedi hiedelem szerint Szent Mihály
a võfélye, õ kéri ki és
viszi a menyasszonyt, az emberi lelket az örök menyegzore,
Urának örömébe. Az õ oltalmára
bízzák, amikor a Szent Mihály lova néven
emlegetett ravatalra téve, utolsó útján
a sírhoz kísérik. Tápai szólás
szerint aki meghalt, azt mögrúgta a Szent Mihály
lova. Az eszköz és kifejezés egyébként
országszerte ismeretes. A természetben, az idõjárásban
is változás áll be, Szent Mihály
napja az õsi napéjegyenloség tájára
esik, mintegy ott áll a tél kapujában.
"Szent Mihály-nap után egy icce víz,
két icce sár." Egy göcseji mondás
szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György
vetkoztet. Szamosháton pedig azt mondják, hogy
aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár,
attól nem kérnek tanácsot. A juhászok
úgy tartották, ha Mihály éjszakáján
összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha
pedig szét, akkor enyhe. Az idõ hidegebbre fordul,
a bánátiak szerint megszakad a fû gyökere.
Úgy is mondják, hogy "Szent Mihály
nap után harapófogóval sem lehet kihúzni
a füvet". A palicsiak szerint a hal a víz
fenekére húzódik, nincs többé
halfogás. A nap a gazdasági évnek is
nevezetes õszi fordulója. Valamikor eddig legelt
a Szent György napkor kieresztett marha a pusztán.
Dunántúlon ez a nap a gulyások jelentos
ünnepe volt. A pásztorok Csíkban ekkor
térnek vissza a havasokról, és télire
gazdáik gondviselésére bízzák
a jószágot. A juhászok is ilyenkor adják
át a juhokat, kapják meg a bérüket,
és a többi cselédhez hasonlóan vagy
újból elszegõdnek a régi gazdához,
vagy új gazda után néznek. A szegõdtetés,
a "váltakozás" napja Szent Mihály
napja. A cselédek ekkor változtatnak helyet,
ekkor költözködnek. Errõl a cselédfogadásról
szól az alábbi csallóközi énekszöveg
is:
Mikor a szógát fogadják,
Öcsémuramnak szólítják,
De amikor már megkapták,
Csak fõtt krumplival táplálják
(Forrás:Népmûvész
honlap) |
OKTÓBER Õszhó
magvetõ hava / Mindszentek hava nyolcadik hónapot
számított a rómaiaknál (octo),
nálunk a tizedik hónap. A Nap a Skorpió
jegyébe lép.
OKTÓBER 2.: Szent
Õrzõangyalok
A teremtésben Isten a szellemi lét mérhetetlen
sorozatát adta, amelyben a legkisebb az ember. A testtel
nem kötött szellemi lények az angyalok. Természetüket
nem ismerjük, mert a kinyilatkoztatás a küldetésükrõl
ad csak hírt. Isten szolgálatában állnak,
de a szolgálatukat sem ismerjük. Az angyalok egy
része a próbatételt nem állta
ki és elbukott. Ezeket nevezzük gonosz lelkeknek
vagy ördögöknek. A gonosz lélek arra
törekszik, hogy szellemi irányításával
az embert is lázadásra bírja, ezért
Isten a jó angyalok közül egyet-egyet segítségünkre
rendelt, hogy a kísértésben védelmezzen
minket. Ezeket az angyalokat õrangyaloknak nevezzük...Isten,
minden ember mellé õrangyalt állított,
aki elkísér bennünket a bölcsõtõl
a sírig. Az õrzõangyalok különleges
tisztelete a IX. század óta ismeretes. Külön
ünnepet 1615-ben kaptak a római naptárban…
Az ünnep Spanyolországban keletkezett és
a 16. században jutott át Franciaországba.
V. Pál pápa szeptember elsõ vasárnapjára,
X. Kelemen pápa a Szent Mihály ünnepe utáni
elsõ szabadnapra, végül X. Piusz pápa
október 2-ára helyezte az ünnepet.
(Forrás: Hankovszky Miklós
katolikus web)
OKTÓBER 4.: Assisi
Szent Ferenc napja
1181-ben született Assisiben. A ferences rend megalapítója,
aki az evangéliumi szegénységet hirdette.
Ha ezen a napon ültettek kotlót, nyírfaágat
tettek a fészekbe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak.
Úgy gondolták, a nyírfaág mindaddig,
míg a csirkék ki nem kelnek, megvédi
õket az ártó, gonosz hatalmaktól.
(Népmûvész honlap).
OKTÓBER 6.: Az Aradi
Vértanúk évfordulója.
-1593. Szinán nagyvezír beveszi Veszprémet
A szandzsák bégek feladatai: A hódoltság
legnagyobb közigazgatási egységei a vilájétek
szandzságokra tagolódtak, amelyeknek élén
bégek álltak. Legfontosabb feladatukként
õk parancsoltak a területükön állomásozó
katonaságnak, de a szandzsák polgári
igazgatását is õk irányították.
Míg az átlagos várvédõ
katona, zsoldja nem érte el az évi 3 ezer akcsét,
addig a bégeknek 200-600 ezer akcse jövedelmû
szolgálati birtokokat rendelt a kincstár. A
magasabb jövedelmûek ebbõl tekintélyes
magánkíséretet tartottak, nevük
megörökösítésére építkeztek
és kegyes alapítványokat tettek. Gyengébben
javadalmazott társaik jövedelmét viszont
jórészt elvitték azok a kenõpénzek,
amelyekért a Porta hatalmasságai a jobb állásokat
osztogatták. A bégek sûrûn váltogatták
egymást, de nagyobb részt Magyarországon
belül keringtek. Szinán bég pl. l566 és
l573 között hat szandzsák élén
állt. Posztjuk elnyerésében rangjuk megtartásában
közvetlen fõnökeiknek, a beglerbégeknek
is nagy szavuk volt. (A Magyarok
Kronikája, Magyar Könyvklub, Bp., 2000)
OKTÓBER 7.: Rózsafüzér
Királynõje Olvasós Boldogasszony.
A keresztény hajóhad, 1571-ben, Lepantónál
gyõzelmet arattak a törökök fölött.
Az ütközet sikeréért V. Szent Piusz
pápa a szentolvasót imádkozta. És
a gyõzelem emlékére rendelte el 1573-ban
Szûz Máriának, a Rózsafüzér
Királynõjének ünnepét. A
Szentolvasó imádság a középkor
lelkes Mária-tiszteletébõl fejlõdött
ki. A legenda szerint Szent Domonkos honosította meg,
akinek a Szûzanya ajánlotta védõeszközül
az eretnekek elleni küzdelemben. V. Szent Piusz pápa
lelkes terjesztõje volt a szentolvasó-imának,
mely hitünk szent titkait foglalja össze. (Katolikus
web).
OKTÓBER 8.: Szûz
Mária a Magyarok Nagyasszonya
Fõünnep Magyarország fõpatrónája.
Szent István királyunk a székesfehérvári
bazilikát a Boldogasszony tiszteletére emelte.
Halála elõtt országát és
koronáját a Szent Szûzanyai oltalmába
ajánlotta. "Kinek neve a magyarok nemzetségében
ki nem mondatik, hanem csak mondatik Királyné
Asszonynak, mert Pannóniát Szent István
király a Boldogságos Szûz családjának
mondotta" -. Szent Gellért buzgólkodott
azon, hogy a Szent Szüzet Magyarország Nagyasszonyának
és Patronálójának nevezzék.
IV. Béla és V. István diplomáiban
már Patrona Regni Hungaria-ként szerepel. Ugyanígy
a lobogón és pénzeken. Különösen
Mátyás király óta festményeken,
szobrokon, imádságokban és a loretoi
litániában. - A millenium alkalmával
Vaszary Kolos hercegprímás kérésére
XIII. Leó pápa 1896. július 28-án
engedélyezte az ünnepet. Elõször október
második vasárnapján ülték,
Szent X. Piusz pápa pedig október 8-ára
tette át.