AUGUSZTUS
| Magyar Krónika,
augusztus 19. |
|
|
| Montreál
|
Augusztus
19.:
Szent Bernát apát, egyháztanító
1090-ben született a franciaországi Dijon közelében.
Vallásos nevelésben részesült, 21
éves korában a Citeaux-i kolostorba ment, innét
a ciszterci elnevezés. 1115 június 25-én
Szent István apát Bernátot Clairvaux-ba
küldte és ott élt, mint apát, haláláig,
1153 augusztus 20-ig. A szerzetesi és papi életforma
vezetõ alakja volt. Fejedelmek és királyok
tanácsadója, sõt maga a pápa is
többször kikérte tanácsát.
Ragyogó szónoki tehetségét tükrözi
az a 300 beszéd, amely megmaradt. Ezen kívül
12 kisebb-nagyobb terjedelmû munka és 531 levél
bizonyítja mély lelkiségét, rendkívüli
bölcsességét és elmélyült
tudását. Lelki életét saját
szavai jellemzik: "Az istenszeretet mértéke
a mérték nélküli szeretet"
1174-ben III. Sándor pápa avatta szentté,
1830-ban VIII. Pius egyháztanítóvá
tette. (Katolikus web)
Ciszterci rend zirci kongregációja,
zirci fõapátság
(Ordo Cisterciensis ; OCist) A közösség hivatása:
szemlélõdés, nevelés. Egyházjogi
státusza: pápai jogú férfi szerzetes
intézmény (papi). A közösség
jogi személy. Cistercium (Citeaux, Franciaország)
"új monostorát" 21 bencés szerzetes
alapította 1098-ban, hogy Szent Benedek Reguláját
szigorúbban és hûségesebben megtarthassák.
Alkotmánylevelünk a rend 3. apátjának,
Harding Szent Istvánnak a nevéhez fûzõdõ"Charta
Caritatis", a Szeretet Okmánya. A rend sajátos
arculatát Szent Bernát (1090-1153) élete
és munkássága rajzolta elénk.
Jelszóvá lett tanítása szerinti
feladatunk: "Lángolj és világíts"!
Elsõ magyar apátságunkat 1142-ben Cikádoron
(Bátaszék) alapította II. Géza
királyunk. Zircre III. Béla hozott cisztercieket
1182-ben Clairvauxból. A török uralom 18
férfi és 4 nõi apátságunkat
pusztította el. Osztrák segítséggel
éledt újjá a rend hazánkban. Pásztói
apátságunk 1779-ben veszi át az egri
gimnáziumot a jezsuiták feloszlatása
után. Zirc csak 1814-ben lesz önálló
újból, de már 1813-ban átveszi
a székesfehérvári és a pécsi
gimnáziumot, majd 1879-ben a bajait és 1912-ben
a budait. Az 1950-es szétszóratás után
a Zirci Apátság épülete újból
a mienk, de idõbe telik, míg mindenestül
birtokba vehetjük és céljaink szerint "visszarendezhetjük".
A Zirci Apátsághoz ma 40 ünnepélyes
fogadalmas, 7 ideiglenes fogadalmas szerzetes és 1
novícius tartozik: az imádkozó, evangelizáló
és pedagógus Krisztus szolgálatában.(U.o.)
Ciszterci nõvérek
boldogasszony háza monostor
(Ordo Cisterciensis ; OCist) A közösség hivatása:
monasztikus apátság. Egyházjogi státusza:
pápai jogú nõi szerzetes intézmény.
A Ciszterci Novérek Kismarosi Monostorának szerzetesélete
a szerzetesrendek állami feloszlatása után
1955-ben "pia unio" jogi status-szal kezdõdött
el. Hivatásukhoz kétszeri bebörtönzés
ellenére hûségesek maradtak, míg
a Ciszterci Rend Generális Apátja a Szentszéktõl
kapott speciális fakultások birtokában
1987. augusztus 14-én kánonjogi érvényességgel
is megalapította az Annuntiatioról nevezett
Monostort. Az ünnepélyes fogadalmat 1987. augusztus
15-én, a perjelnõnek kinevezett Tímár
Ágnes kezébe újították
meg a nõvérek. A politikai helyzet változásakor,
Paskai László bíboros, esztergomi érsek
- akinek egyházmegyéjéhez tartozott akkor
a Monostor -, az alapításhoz hozzájárult.
Az 1989. november 16-i Rendi Szinodus a Monostor teljes jogú
incorporálásához hozzájárult
és ezt a Szentszék jóváhagyta.
A Monostor Konstitúcióját a Szentszék
1990. március 19-én jóváhagyta.
Az 1993. március 27-i Rendi Szinodus a Monostor apátsági
rangra emeléséhez hozzájárult
és a Generális Apát, D. Zakar Polikárp
a Monostort 1993. április 12-én apátsági
rangra emelte. A Kismarosi Monostor korunk sajátos
igényeinek megfelelõen szeretné betölteni
azt a feladatot, amit a XII. században behívott
monasztikus szerzetesek. Törekszenek a liturgia lehetõ
szép, méltó, magyar nyelvû végzésére
és azon dolgoznak, hogy a lelki és szellemi
élet, valamint a spontán humán szolgáltatások
szigete legyenek. Ennek érdekében hoztak létre
egy Alapítványt a faluban, amelynek Egészségügyi
Szolgáltatás és Mûvelõdési
Szolgáltatás ága van.… Folyamatban
van a szakorvosi rendelõ kialakítása,
amely az Alapítványi Egészségügyi
Szolgáltatás további kiszélesítése.
(U.o.)
Déli harangszó
a zirci ciszterci apátságból
Ezen a héten minden délben a zirci cisztercita
bazilika Szent György-harangja szól a Kossuth
rádióban. Zirc a Bakony közepén,
a Cuha-patak forrásvidékén fekszik, a
Veszprémet Gyorrel összekötõ út
mentén. III. Béla mint a francia eredetû
ciszterci rend nagy pártfogója négy apátságot
alapított uralkodása idején. A zircit
1182-ben. A királyi udvarházba a legnagyobb
és a leghíresebb apátságból,
Clairevaux-ból hívott szerzeteseket. Zirc a
XVI. század derekán teljesen elnéptelenedett,
és csaknem kétszáz év múlva,
1733-ban négy szerzetes költözött be
az új apátság akkor még csak egyemeletes
épületébe. A ma is látható
kéttornyú barokk bazilikát 1752-ben szentelte
fel Padányi Bíró Márton veszprémi
püspök. Belsõ berendezése és
díszítése 1770-re készült
el. A fõoltár közepén a boldogságos
Szûz mennybevitelének festménye Franz
Anton Maulbertsch alkotása. A mûvész egy
másik, a Bûnbánó Mária Magdolnát
ábrázoló képe a jobboldali elsõ
kápolnában látható. A XVIII. század
utolsó harmadában a magyarországi ciszterek
elsõrendû feladata a gimnáziumok mûködtetése
és a tanítás lett. Így vált
a cisztercita rend zirci apátsága szellemi és
gazdasági központtá. A délidõben
megszólaló 35 mázsás Szent György-harang
a bazilika 46 méter magas északi tornyában
lakik. Kondítása nemcsak misére hív,
hanem a sziléziai szerzetesekre is emlékeztet,
akik a török idõkben elnéptelenedett
bakonyi tájon ismét virágzó szellemi
és gazdasági életet teremtettek. (Kossuth
rádió, feb.25 2002.)
Augusztus 20.:
Szent István király napja Székesfehérvár,
Szent István király városa ...középkori
nevén Alba Regia az egyik legosibb magyar városunk.
Évszázadokon át történelmünk
fényes eseményei játszódtak le
e színhelyen. A város falai között
koronázták és temették királyainkat
és hozzátartozóikat. Itt volt helye a
királyi trónnak, itt õrizték a
királyi hatalom jelképeit, s ide sereglettek
messze földrõl a törvénykezõ
napokra érkezõ népek...… Székesfehérvárt,
mint fejedelmi szálláshelyet Géza nagyfejedelem
(972 - 997) alakíttatta ki a mocsarak által
védett és biztonságosnak ítélt
dombhátakon. Árkokkal és sánccal
körülvett szálláshelyet, a késõbbi
nyughelyéül is szolgáló, bizánci
stílusú, négykaréjos templomot
építtetett, a magyar kõegyházak
egyik legkorábbikát. Templomának alaprajzát
a mai püspöki székesegyház elõtti
téren a kövezettõl eltérõ
színû kockakövek jelzik. ...Alba Civitas
neve elõször 1009- ben tûnt fel a veszprémi
püspökség oklevelében. Szent István
királyunk ( 1001-1038 ) korában már népes
és kiterjedt település volt, amelyet földbõl
és palánkból épült erõs
falak vettek körül. A helység jelentõs
szerepe István király államszervezo munkájában
is tetten érhetõ. Õ építette
fel a prépostságot és benne a bazilikát,
létrehozta nevezetes káptalani iskoláját,
ahol az európai követelményeknek megfelelõ
szinten tanították az elemi ismereteket, valamint
a hét szabad mesterséget. István király
bazilikája a kor Európájának egyik
hatalmas építménye volt, valóságos
technikai csoda. A bazilika öt évszázadon
át a középkori magyar állam legjelentõsebb
helye volt. A székesegyházban állt a
trónus, õrizték a koronát, a királyi
hatalom jelvényeit, az ország kincstárát
és levéltárát. Negyvenhat országgyûlés
színhelye volt, s egy-egy törvénynapon
több ezren zsúfolódtak a hatalmas boltívek
alá..… Az 1930- as években a "szentistváni
Magyarország" gondolatának hirdetésével
Székesfehérvár ismét a figyelem
középpontjába került… (Székesfehérvár
web)
Augusztus 26.:
1961. Kivégzik a Baross téri
felkelõket, ezek az utolsó kivégzések
1956-os cselekmények miatt.