"Újra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó;
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint.

Február 22.:

Üszögös Szent Péter napja
Az üszékössége változott üszögössé. Ezen a napon nem végeznek semmilyen munkát, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden amibe belefognak üszkös lesz. Tavaszi vetést nem jó kezdeni, nehogy az üszög és a rozsda ártson a vetésnek.(Népmûvész web.)

Február 24.:

MATHIÁSZ JÁNOS

(1838-1921) Ádámföldén (Sáros megye, ma: Mosurov-Szlovákia) született 1838.február 22-én. Édesapja uradalmi tiszt volt. Középiskoláit Eperjesen (ma: Presov-Szlovákia) és Kassán végezte. A középiskola befejezése után egy évet a kassai papneveldében töltött, majd átiratkozott az ottani jogakadémiára. Befejeznie azonban ezt nem sikerült; 22 éves korában Abaúj vármegyénél írnok, majd röviddel ezután fõispáni titkár lett. Ám érdeklõdését a hivatali munka sem tudta véglegesen lekötni. Már hivatalnokoskodása éveiben két holdas szõlõt vásárolt a kassai Rozáliahegyen. Az újratelepített szõlõben néhány év leforgása alatt mintegy 1600 szõlõfajtát, köztük számos francia és olasz eredetût gyûjtött össze. Fajta gyûjteménye cserepes példányaival elõször az 1873. évi bécsi világkiállításon vett részt, s velük mindjárt elsõ díjat nyert. A váratlan siker Mathiászt a szõlészeti szakterület élvonalába emelte, s több felõl is igen rangos meghívást kapott (az orosz cár pl. felkínálta neki krími szõlõbirtokának vezetõi állását). Mathiász azonban az ajánlatokat nem fogadta el. Negyvenkét éves korában, 1880-ban végleg megvált Kassától és a hivatali pályától, s életét egészében a szõlészkedésnek akarta szentelni. A sokkal kedvezobb adottságú tokajhegyaljai Mádon, a magyarországi borkereskedelem egyik hajdanában híres mezõvárosában 5 holdas szõlõt vásárolt, s odaköltözött. Egy évvel késõbb többek rábeszélésére, s Andrássy Gyula, a Monarchia volt külügyminiszterének közvetlen felkérésére elvállalta a gróf 100 holdas szöllöskei szõlészetének vezetését is. Ám új munkakörében minden idejét a filoxéra elleni küzdelemre kellett fordítania. A filoxéravész ugyanis az 1880-as évektõl a legnagyobb méretû pusztítást épp a hagyományos dombvidéki bortermelõ körzetekben okozta…A homoki szõlõk részesedése az 1892. évi 25,8 %-ról 39,2, majd az elsõ világháború elõtt már 43 %-ra emelkedett. A századforduló negyed századában a homoki szõlõk részaránya és területe megkétszerezõdött. Franciaországba utazott, ahol megismerkedett a termékenyebb csemegeszõlõ-fajták elõállítását célzó nemesítési törekvésekkel. Felismerte: nem elég a Nyugat- és Dél-Európában terjedofélben levõ fajták egyszerû átvétele. . Azt vallotta: a folyamatos kínálat mellett nagy gondot kell fordítani arra is, hogy a szõlõ fürtje és bogyója különleges, feltûnõ és tartós, kellemes íz és zamat mellett zúzódásmentesen szállítható legyen. Nem feledkezett meg a botermõségrõl, és arról sem, hogy a létrehozott új fajták minél nagyobb ellenállóképességet tanúsítsanak a betegségekkel és a rothadással szemben. Nemesítõi tevékenységének elsõ jelentõs eredménye az Ezeréves Magyarország emléke volt. Új csemegeszõlõ fajtájával mindjárt nemzetközi hírnevet szerzett magának. Kecskemétre költözése után pedig évente kerültek ki keze alól a jobbnál jobb és késõbb világszerte elterjedt új fajták. Munkás élete során mintegy 3500 hibridet állított elõ. Közülük maga 180 fajtának készítette el a leírását. Jelentõsebb új fajtái: Erzsébet királyné emléke, Kecskemét gyöngye, Kecskemét kincse, Kecskemét virága, Cegléd szépe, Thallóczy Lajos, Mathiász Jánosné muskotály, Mathiász János diadala, Munkátsy József, Szauter Gusztávné, Vörösmarty Mihály, Zrínyi Ilona, Tomas Mihály, Bem tábornok, Darányi Ignác, s végül az 1916-ban utoljára nemesített, egyben legsikeresebb fajtája: a Szõlõskertek királynõje. A kinemesített világhírû fajtáinak, így a Szõlõskertek királynõjének és az Ezeréves Magyarország emlékének is, a koránérés volt az egyik legkedvezõbb tulajdonsága. Jellemzõjük volt még a fürtök külsõ szépsége, a kellemes és igen intenzív muskotály zamat...
Nemesített fajtái közül 6 (Cegléd szépe, Ezeréves Magyarország emléke, Kecskemét virága, Mathiász Jánosné muskotály, Szauter Gusztávné, Erzsébet királyné emléke és a Szõlõskertek királynõje) ma is telepítésekre engedélyezett... A Szõlõskertek királynõje, akárcsak nálunk, a legelterjedtebb Olaszországban (mintegy 5000 hektáron), De hasonlóan felhasználják fajtáit az említett többi országban, sõt Izraelben és Japánban is. Nem csoda, ha Mathiász János neve megtalálható a világ valamennyi számottevõ ampelográfiai munkájában...Érdemeit mégis a hazai szõlõtermelés történetében betöltött jelentõsége miatt kell nagyra értékelnünk. Nem kis részben neki köszönhetõ. hogy a magyar csemegeszõlõ-termelés, különösképpen a homokon, egyre magasabb színvonalra tudott emelkedni...(Magyar Elektronikus Könyvtár, Mezõgazdasági pantheon.)

Február 26.:

1074. Salamon király a Tisza melletti kemeji részeken gyõzelmet arat Géza herceg felett.

Február 27.:

1835. Katona József: Bánk bán bemutató Budán.

1832. Széchenyi István gróf kezdeményezésére megalakul a Budapesti Hídegyesület a Lánchíd felépítésére.

Március 1.:

Albin napja.
Latin eredetû név. Jelentése fehér hajú férfi.

Március 2.: