November 17.:
1773. született Debrecenben Csokonai
Vitéz Mihály, a felvilágosodás
legnagyobb költõje.
November
18.:
1664. halt meg Zrínyi Miklós
gróf, költõ, hadvezér és
politikus, a XVII. századi magyar irodalom legnagyobb
alakja.
November
19.:
Erzsébet napja Erzsébet
a tél és a karácsony rámutató
napja: „Szent Erzsébet napja tél erejét
szabja." Mindenütt azt tartják, ha esik Erzsébetkor,
akkor lágy tél lesz, nem kell félni a
téli zimankótól, erõs hidegtõl,
fagyoktól. A gazdák azt mondják, amilyen
Erzsébet, olyan lesz decemberben karácsonykor.
Erzsébetkor rendszerint leesik az elsõ hó.
„Erzsébet megrázza a pendelyét”,
havazik. Most már mindenféleképpen be
kell fejezni az õszi búza vetését.
(Néprajzi Múzeum)
-1891. halt meg Csiky Gergely (1842—1891)
író, mûfordító. 1880-ban,
a budapesti Nemzeti Színházban bemutatták
A proletárok címû színjátékot,
amely egyszerre váltott ki sokakból lelkesedést,
sokakból felháborodást, vagyis: botrányos
siker volt. A drámatörténet úgy
tartja nyilván, hogy itt kezdodik a realista igényû
magyar társadalmi dráma. Az általános
irodalomtörténet számára pedig egészen
Mikszáthig ezzel a keserûen mulatságos
játékkal lép a legnagyobbat a kritikai
realizmus felé a magyar irodalom. A dráma szerzõjét
Csiky Gergelynek hívják... tekintélyes
hivatalokat ellátó római katolikus pap:
teológiai professzor, szentszéki ügyész,
legendásan mûvelt, elképesztõen
sok nyelven tudó férfi. Akadémiai díjat
is nyert ókori tárgyú drámája.
Ez a Jóslat sokak szerint egyenest antiklerikális
mondanivalót fejezett ki alig rejtõ szimbolikával,
ami eléggé feltûnõ volt egy magas
rangú papi szerzõtõl. 'Egyházi
felettesei kezdettõl fogva sem tekintették jó
szemmel a nagy képzettségû és emberfelettinek
tetszõ munkabírású teológus
irodalmi tevékenységét. Azt még
csak elnézték, hogy görög és
latin klasszikusokat fordít (kitûnõen!),
de az újromantikáról igyekeztek lebeszélni,
holott azt még csak nem is tudták, hogy ez a
Csiky Gergely álnéven igen világi jellegû
novellákat ír, néha verseket közöl
mások neve alatt, és ha egyedül vagy kis
társaságban van, akkor a Marseillaise-t meg
a francia forradalom többi indulóját énekli...Amikor
betegségre hivatkozva félévi szabadságot
kapott, öt hónapot töltött Párizsban,
ahol csaknem minden este színházban volt, megismerte
a korabeli francia irodalmi életet, megtanulta a divatos
francia drámák technikáját...
A proletárok...fanyar ízekkel mutatta be, hogy
a nemesi világ már tehertétele Magyarországnak,
a nemesek a nemzet testén élõsködõ,
nemcsak fölösleges, de egyenest káros alakok,
létük akadályozza az egészséges
polgári fejlõdést... hátat fordított
az egész papi pályának, kilépett
az egyházból (lutheránus vallásra
tért át), megnõsült — és
az élõ magyar irodalom egyik fõszereplõje
lett... Túl sokat is dolgozott: negyvennél több
dráma, ennél is több drámafordítás,
tucatszámra egyéb fordítás, közben-közben
egy-egy érdekes, izgalmas regény... Drámatörténetünkben
pedig fordulópontot jelent; vele kezdõdik az
új magyar színjáték, közvetlen
vagy közvetett hatása azóta is kimutatható
minden drámaíró nemzedékünkön.
Színjátékai ma is újra meg újra
felújított darabjai színházaink
mûsorának. (Hegedûs
Géza, Horváth Mihály Gimnázium)
November
21.:
1694. született Hatvani István,
a debreceni kollégium professzora.
A természettudományok szinte minden ágát
tanította. Fizikai-kémiai kísérletei
miatt kelt "ördöngös" híre.
"Magyar Faust"-nak is becézték. (sulinet.hu)
November
22.:
Cecília napja Bálint Sándor
említi, hogy „Versecen, a várhegyen élt
Szent Cecília, a város oltalmazója. Gondoskodik
a szõlõsgazdákról. Ott lebeg a
levegõben, és fonalat húz Verse körül,
hogy semmi baj ne érje. Ezért a várost
a járvány, tûzvész, háború
mindig megkímélte.” (Néprajzi
Múzeum)
-1719. halt meg Baróti Szabó
Dávid (1739-1819) költõ, mûfordító,
jezsuita szerzetes. Bessenyeiék fellépése
példát és buzdítást adott
az új magyar irodalomnak. Országszerte számosan
érezték nemzeti-politikai feladatnak magyarul
verset írni. Ugyanakkor a francia eszméktõl
megrészegült bécsi testõrök
verstanilag nem hoztak többet, mint hogy az eddig négyes
rímelésû tizenketteseket a francia alexandrinus
példájára párrímesen használták.
Az újfajta mondanivalók pedig új kifejezõ
módokat igényeltek... még a franciások
fellépése elõtt, Ráday Gedeon
kikísérletezte a magyar hexametert, példákon
bebizonyítva, hogy nyelvünk prozódiája
alkalmas az antik görög-latin versformarendszer
átvételére. Ugyancsak Ráday jött
rá a rímes jambus lehetõségére
és dallamosságára... És alighogy
a franciásnak nevezett felvilágosodott racionalista
Bessenyei-féle irodalom idõszerû jeladása
új költészetre lelkesítette a nemzetet,
egymás után megindult egy programszerûen
klasszicizáló költészet, amelyet
deákosnak neveztek, és egy rímesen skandáló,
hangvételében szentimentális költészet,
amelyet németesnek hívtak. A deákos iskola
Baróti Szabó Dávid fellépésével
kezdõdik...Baróti Szabó Dávid
vallásos katolikus székely nemesi család
fiaként, 1739-ben született. A gimnázium
elvégzése után... a jezsuiták
rendjébe lépett, egyetemi évei alatt
görög és latin nyelvet, filozófiát
és matematikát tanult, csak ezek befejezése
után ment a teológiára, és igen
képzett pap-tanárként harmincéves
korában - 1769-ben - szentelték jezsuita pappá...1773-ban
Mária Terézia eltörölte a jezsuita
rendet. Tagjai mehettek tanárnak. A nagy képzettségûés
kitûnõen tanító Baróti Szabót
szívesen látta bármelyik gimnázium.
Elõbb egy ideig Komáromban tanított,
onnét került Kassára...Költõnek
nem volt igazán jelentékeny... de mint költészeti
úttörõ óriási jelentõségû:
õ készíti elõ azokat a formai
lehetõségeket, amelyek azután Berzsenyi
Dánielig és Vörösmartyig vezetnek.
Vitairatai a prozódia kérdéseiben hozzájárultak
nyelvünk verstani törvényeinek tisztázásához.
Mûfordítói tevékenysége
pedig nemzedékeket nevelt Vergilius ismeretére.
Neve ott áll irodalmunk szent öregei között.
(Magyar Elektronikus Könyvtár)
November
22.:
1956. Nagy Imre és társai
elrablása. Nagy Imréék -bízva
a szovjetek szavában- elhagyják a jugoszláv
követséget, de a szovjetek elrabolják és
Romániába szállítják õket.(Premontrei
Gimnázium.)
November
25.:
Katalin napja. Mindenütt azt tartják,
ha Katalin kopog, karácsony locsog. Zentagunarason
ezt így fogalmazzák meg: „Ha Katalin locsogós,
karácsony ropogós." Katalin rámutatónap,
megmutatja január idõjárását.(Néprajzi
Múzeum)
-1700. született Árva Bethlen
Kata. Hímzõmûvész volt, orvostudományt
tanult; értékes könyvtárat gyûjtött
össze. Önéletírása barokk memoár-irodalmunk
utolsó remeke. Árva Bethlen Kata (1700-1759)
1700. november 25-én született Bonyhán.
1717-ben anyja mostohatestvéréhez, a katolikus
Haller Lászlóhoz adta feleségül.
Férje hamar meghalt. Második férje gróf
Teleki József volt. Bethlen Kata harminckét
évesen másodszor is özvegy lett. Csapás
csapás után érte s ezért írta
nevét Árva Bethlen Katának. Gyermekei
korán elhunytak, rokonai perrel támadtak rá,
súlyos betegségek gyötörték.
Állandóan foglalkozott könyvek gyûjtésével.
1743-1746-ban Bod Péter volt az udvari lelkésze
Nagyenyeden, s könyvtárának katalógusát
is õ állította össze. Nagy szerepe
volt önéletírásának megszerkesztésében
is. Tiszta fényes drága bíbor címû
halotti búcsúztatóját is Bod Péter
írta. Árva Bethlen Kata imádságoskönyve
halála évében 1759-ben jelent meg, Védelmezõ
erõs pais címen. (Somogyi-könyvtár
Szeged)" A magyar Antigoné" - így
nevezte az erdélyi nagyasszonyt Németh László.
Thébai elõdjéhez hasonlóan - írja
róla -, benne is két nagy szenvedély
tusázott, a kultikus és az anyai, ahogyan errõl
megrázó részleteket olvashatunk önéletírásában.
Meghajolni kényszerült anyja akarata elõtt,
amikor hithû protestáns létére
katolikushoz ment feleségül. A görög
sorstragédiák jutnak eszünkbe, amikor arról
ír, hogy férje - mostohaapjának elsõ
házasságából született fia,
gróf Haller László - két év
múlva meghalt, és így "a könyörülõ
Isten az én szívemnek mélységes
keserûségébõl tett kívánságomat
megteljesítette, tõle világi életemet
elválasztotta". Ez az asszony - írja Szerb
Antal - kivont karddal õrködött lelki üdve
fölött. Háromesztendei özvegység
- erdélyi szóhasználat szerint "árvaság"
- után házasságra lépett gróf
Teleki Józseffel, aki immár református
volt. Egy évtized után õis árvaságra
hagyta. Bethlen Katától két kortörténeti
becsû emlék maradt. Az egyik a vallásos,
de ugyanakkor gyakorlatias, sõt anyagias és
takarékos özvegyet elénk állító
önéletrajza, Életének maga által
való rövid leírása. Férje,
Teleki József, 1732-ben halt meg, pontosan 200 esztendõvel
azután, hogy 1532-ben a krakkói Vietor nyomdájában
kiszedték a legrégibb, teljes szövegében
magyar nyomtatvány próbaívét.
... ( Magyar Elektronikus Könyvtár)
November
28.:
-1844. halt meg Kisfaludy Sándor
költõ, író.