Szeptember
| Magyar Krónika, szeptember
24. |
| |
| Montreál
|
Magyarország történelme
(kronológia) SZEPTEMBER hónapjában
1031. szeptember 2. (Szent)
Imre herceg, trónörökös "vadászbaleset" áldozata
lett.
1046.szeptember 1. I.
András trónra lépte. Vata-féle
nagy pogánylázadás;
szeptember 25 -én
a lázadók szent Gellért püspököt
megölik.
1267. szeptember Az esztergomi
gyűlés dekrétumba foglalja a nemesek kiváltságait.
A középkori magyar állam és
a török hódítás (1301-1526)
1396. szeptember 25. A nikápolyi
csatában a törökök első komoly
győzelmüket aratják, legyőzik luxemburgi
Zsigmond király keresztes seregeit.
1420. szeptember
- az erdélyi török betörések
kezdete.
1456. Hunyadi János
sikerrel védi meg Nándorfehérvárt,
a török támadásokat fél évszázadra
megállítja.
1458-1490. Hunyadi Mátyás
uralkodása alatt Magyarország jelentős
európai hatalom: a Fekete Sereg meghódítja
Csehország egy részét, beveszi Bécset.
1505.szeptember 29-én a
rákosmezei országgyűlés kimondja:
a Jagelló-ház kihalta után idegen uralkodót
többé nem választ.
1514. A Dózsa György
vezette legnagyobb magyar parasztfelkelés.
A három részre szakadt
ország (1526-1686)
1526.augusztus 29. -
A mohácsi csatában a támadó török
birodalommal szemben elbukik az önálló magyar állam.
A rendek egy része Szapolyai Jánost, másik
része I. (Habsburg) Ferdinándot választja
királlyá.
1541. Budát elfoglalják
a törökök. Az ország három részre
szakad, nagy része török uralom alá kerül, Észak- és
Nyugat-Magyarország a Habsburgokat ismeri el uralkodónak,
Erdély az 1570-es speyeri szerződés nyomán önálló fejedelemség
lesz.
1604-1606 Bocskai István
(1605-től erdélyi fejedelem) függetlenségi
harca, melyet a bécsi béke zár le..
1613-1629 Erdély fénykora
Bethlen Gábor fejedelemsége alatt.
1683-1699 Habsburg császári
segítséggel kiűzik a törököket
Magyarországról.
Magyarország és a Habsburg-dinasztia
(1686-1790)
1686. szeptember 2. A szövetségesek
felszabadítják Budát.
1703-1711 II. Rákóczi
Ferenc (1704-től erdélyi fejedelem, 1705-től
vezérlő vezérlő fejedelem) szabadságharca
a Habsburgok ellen.
1707-ben az ónodi országgyűlés
kimondja a Habsburgok trónfosztását,
de a szabadságharc elbukik.
1722. június 30. A
magyar országgyűlésen a rendek önként
felajánlják az osztrák örökösödési
szerződés elfogadását. A magyar Pragmatica
Sanctio 1918-ig szabályozza Magyarország és
a Habsburg-ház közjogi viszonyát.
1741. szeptember 4. A pozsonyi
országgyűlésen a magyar rendek "életüket és
vérüket" ajánlják Mária
Teréziának (1740-1780).
Polgárosodás, reform és
forradalom (1790-1849)
1780-1790 II. József
uralkodása. A felvilágosult-abszolutista uralkodó,
a "kalapos király" számos reformot
vezet be, de ezeket három kivétellel halálos ágyán
visszavonta.
1825 - Széchenyi István
gróf a pozsonyi országgyűlésen
birtokainak egyéves jövedelmét ajánlja
fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására
- a reformkor kezdete.1832-től az országgyűlés
latin helyett magyarul tartja gyűléseit.
1841. Kossuth szerkesztésében
megindul a Pesti Hírlap.
1848.szeptemberben fegyveres
szabadságharc kezdődik a Habsburgok ellen. A
honvédseregek a kezdeti vereségek után
győzelmek sorát aratják.
1868. Eötvös-féle
népiskolai törvény az általános
tankötelezettségről 6-12 év között,
az iskolák állami felügyeletéről,
az állami tanítóképzők felállításáról
1896. Fényes külsőségek
közepette megünneplik a honfoglalás ezredik évfordulóját,
a millenniumot.
Háborúból háborúba
(1914-1945)
1918- ban a háborús
vereség következtében a Monarchia széthullik.
1921-1931 Bethlen István
gróf miniszterelnöksége alatt konszolidálódik
az ország, de a gazdasági világválság
hatásait nem tudja kivédeni.
1922. Magyarország
a Népszövetség tagja
1926. Népiskolai törvény
(átfogó oktatási reform)
1931. szeptember A biatorbágyi
viadukt felrobbantása
1932-1936 Gömbös
Gyula miniszterelnöksége alatt a külpolitika
egyre inkább (a fasiszta Németország és
Olaszország) a tengelyhatalmak támogatását
keresi.
1939 – szeptember 3-án Kitör
a II Világháború
A szocializmus változatai (1945-1987)
1947. augusztus 31. A "kékcédulás" választásokból
a választási csalásoktól sem
visszariadó kommunista párt kerül ki legerősebben.
Megkezdődik az ellenzék felmorzsolása,
a "szalámi taktika".
1947. szeptember 29. A bankok államosítása
1964. szeptember 15. A Vatikán és
Magyarország megbízottainak megállapodása
Magyarország és a katolikus egyház viszonyáról.
1971. szeptember 28. Mindszenty
József végleg elhagyja Magyarországot, és
Rómába távozik.
Az átmenet és a rendszerváltozás
Magyarországa (1987-2000)
1987. szeptember 27. Létrejön
a Magyar Demokrata Fórum, amely 1988-ban független
társadalmi szervezetté alakul.
június 13-szeptember 18-ig politikai
egyeztető tárgyalások folynak az MSZMP,
az Ellenzéki Kerekasztal, a társadalmi szervek és
mozgalmak (harmadik oldal) között a békés átmenet
politikai és jogi feltételeinek megteremtéséről,
a többpártrendszeren alapuló demokratikus
jogállam kialakításáról;
szeptember 10-én a
magyar kormány megnyitja nyugati határát
az NDK-menekültek előtt. (Ősszel leomlik a
két világrendszer közötti "vasfüggöny",
sorra megbuknak a kelet- és közép-európai
szocialista rendszerek.)
1993. szeptember
4. Horthy Miklós újratemetése
Kenderesen.
1995. szeptember
6. Hazánkba látogat II. János
Pál pápa.
szeptember 16. Magyar-román
alapszerződés.
szeptember 25. Diáktüntetések
a felsőoktatási tandíj ellen.
(Forrás: Magyarország.hu,
MTI Rt. Sajtóadatbank, EngelPál-Szakály
Ferenc-Kosáry Domokos: Magyarok Európában)
Gulácsy Irén, Pálffy
Jenőné(Lázárföldpuszta,
Szeged mellett, 1894. szept. 9. – Bp.,
1945. jan. 2.): író.
16 éves korában férjhez ment. Eleinte
Szeged és a Hanság vidékén élt,
majd Nagyváradra költözött. Férje
korán megrokkant, munkaképtelenné vált;
a család fenntartása a fiatal írónőre
hárult. A Nagyvárad c. lap belső munkatársa
lett. A marosvásárhelyi Zord Idők lapvállalat
pályázatára írta meg első regényét,
a földreform problémájával foglalkozó Förgeteget.
Napáldozat c. parasztdrámájával
egy drámapályázaton nyert első díjat.
A mohácsi vész korát megelevenítő Fekete
vőlegények sikere után szinte teljesen
a történelmi témák felé fordult,
előző színvonalát azonban elérni
nem tudta, korrajza egyre felszínesebbé,
külsődlegesebbé vált. A főváros
ostromának esett áldozatul. – Förgeteg
(Bp., 1925); Napáldozat (dráma, bem. Magyar
Színház. Kolozsvár, 1925); Fekete
vőlegények (Bp., 1927); Pax vobis (Bp., 1930);
A kállói kapitány (Bp., 1933); Nagy
Lajos (Bp., 1936); Jezabel (Bp., 1941–44). – Irod.
Thurzó Gábor: vagy a siker útjai (Magy.
Csillag, 1942); .Forrás: Magyar Életrajzi
Lexikon
Asbóth József(Szombathely,
1911. szept. 18. – München,
1986. szept. 22.): teniszező, teniszedző.
1947-ben Párizsban, a francia nemzetközi bajnokságon
férfi egyesben az első helyen végzett, és
ugyanitt Körmöczy Zsuzsával a vegyes párosban
harmadik helyezést ért el. 1948-ban Wimbledonban
férfi egyesben lett harmadik. A Bp.-i (Budai) Torna
Egylet, a Bp.-i Egyetemi Athletikai Club (BEAC), a Vasas
Sport Club, a Bp.-i Vasas és a Bp.-i Bástya
játékosaként férfi egyesben
23, férfi párosban 10 és vegyes párosban
5 bajnoki címet szerzett. 18 Közép-európai
Kupa és 16 Davis Kupa mérkőzésen
képviselte a m. színeket. Tagja volt 1941-ben
a Közép-európai Kupát nyert,
majd 1949-ben a Davis Kupa Európai Zónájában
harmadik helyezést elért hazai együttesnek.
A versenysporttól való visszavonulása
után a Belga Tenisz Szövetség ifjúsági
szakfelügyelője lett; később Münchenben
oktatott. – Irod. Árvay Sándor–Szőke
Pál: Magányos vándorok (Bp., 1986).
Forrás: Életrajzi Lexikon
A szüret ősi hagyomány....
A szüretre régen a vitézek
is hazasiettek, és még a törvénykezés
is szünetelt. Akkoriban
pisztolydurrogtatással riogatták
a szőlőt dézsmáló madarakat,
majd nekiálltak leszedni a termést. A munka
folyamán, egész nap a tűző napsütésben
az előző év termését is alaposan
dézsmálták (és így van
ez ma is,) már csak azért is, hogy legyen elég
hely az új nedűnek. A szedés végezetével
következett a felvonulás a településen,
a faluban tanyát vert mesterségek képviselőivel,
a borkirállyal, élén pedig a görög-latin
mámoristent, Bacchus-Díonüszoszt alakító baksussal. Üde
színfolt volt még a tolvaj és a csősz
nyilvános és vicces veszekedése, de
elvegyültek a tömegben a felvonulások kellemetlenkedő figurái
is, például a török, a szerecsen,
a medvetáncoltató. Szécsényben például
(és persze számtalan más vidéki
településen ) még ma is tartják
a hagyományokat: október első szombatján
hintókon és gyalog elindul a nép. Énekelnek,
táncolnak. A menetben végigvonulnak a népi
kismesterségek, csíkósok, gulyások és
a város egykori vezetőit megtestesítő színészek,
valamint a népi táncosok és a zenekarok.
A városháza előtt adják elő a
szécsényi csárdást és
a körmagyart, a hatalmasságok kigúnyolják
az előző év eseményeit. A programot
hajnalig tartó bál zárja. A csőszök
versenyével, szőlőkoszorú-árveréssel és
dalversennyel.
Szécsényben később
kezdik, de Sopronban már több mint egy hete tart
a szüret, melynek legfőbb attrakciója a
Sopron Város Kékfrankosa cím odaítélése.
Sopron nemcsak a hűség, hanem a kékfrankos
városa is. Az Európa-szerte ismert testes,
savas bor a napoleoni időkben kapta a nevét.
A város német bortermelői ugyanis csakis
a békebeli , eredeti kék színű frankért
voltak hajlandók eladni a borukat az országba
betörő francia katonáknak, Forrás:
olvasónktól
Magyar Építészet
Az építészet első honi
emlékei a római korból származnak.
A mai Óbuda területén állt Aquincum
katonai tábora a II. században, kisebb várakat
találunk Nagytéténynél, Tácon és
Leányfalun. Ókeresztény lelet a pécsi
sírkamra és szombathelyi bazilika.
Az államalapítás után
román stílusú székesegyházak épültek
Esztergomban, Székesfehérváron, Győrött,
Pécsen, bencés apátságokat alapítottak
Pannonhalmán és Pécsváradon.
A román stílus legszebb hazai
emléke a jáki apátság 1256-ból,
e korban épült a bélapátfalvi és
a zsámbéki templom is.
A királyi kővárak építése
a gótika jegyében zajlott a tatárjárás
után, ekkor alakult ki a budai Várhegy, felépült
a Boldogasszony-templom és a Margit-szigeti apacákolostor,
Hollókő és Nagyvázsony is. A városi építészet
ekkor kezdődött, a budai várdomb lakóházai
tanúi e kornak.
Mátyás király korában
a késő gótika és a reneszánsz
stílusjegyeivel épült az elpusztult budai
királyi palota és az épségben
megmaradt visegrádi palota. A térség
egyik legszebb reneszánsz temploma az esztergomi Bakócz-kápolna.
Az ország három részre
szakadása után a reneszánsz hagyományait
Erdélyben folytatták: még évszázadok
múlva is épültek ilyen díszítésű,
fakazettás templomok. A törökök dzsámikat,
budai fürdőket, az érdi és az egri
minaretet hagyták maguk után.
A barokk uralkodó művészeti ága
volt az építészet első jelentős épülete,
a nagyszombati jezsuita templom. A jezsuiták csaknem
egy évszázadon át az egész országban építkeztek
(1637. Nagyszombat, 1724. Kolozsvár). Eközben
Ráckevén felépült az első jelentős,
európai barokk kastély. Ezt követi a gödöllői
Grassalkovich-kastély, majd a ma is idegenforgalmi
központként szolgáló fertődi
Eszterházy-kastély.
A XIX. század eleji copfstílus
(a barokk egyszerűbb változata) mestere Canevale,
Hillebrandt, Hefele Menyhért és Fellner Jakab
volt. Ennek helyét azonban hamar átvette a
klasszicizmus, amelynek mesterművei a Pollack Mihály
tervezte Nemzeti Múzeum és a Hild József
tervezte esztergomi Bazilika, valamint a Kirakodó tér épületegyüttese.
Adam Clark tervei alapján 1838-ban épült
fel a Pestet Budával összekötő Lánchíd.
A század második felében
a nemzeti építészeti stílus megteremtésén
fáradozott Feszl Frigyes a romantikus pesti Vigadóval és
Ybl Miklós az Operaház, a Várkert-bazár és
a Vámház alkotója. Neogótikus
az Országház épülete (Steindl Imre),
neoromán a Halászbástya (Schulek Frigyes).
A századfordulón, a millenniumi ünnepségek
kapcsán vált világvárossá Budapest,
megépült az Andrássy út, a Hősök
tere és múzeumai, a Városliget és
benne a Vajdahunyadvár.
A múlt század első felének
jelentős épületei a Lechner Ödön
tervezte fővárosi Postatakarék-pénztár,
Kós Károly Városmajori iskolája,
a szegedi Dóm téren Rerrich Béla neobarokk épületegyüttese és
a Bauhaus funkcionalista házai. A második világháború után
a szocialista realista lakótelepek és hivatalok
korszaka következett. A hatvanas-hetvenes években
szállodasor épült a pesti Duna-partra.
Az utóbbi évtized két
legbefolyásosabb építésze az
organikus szemléletű Makovecz Imre, valamint
Finta József, aki részt vett az országszerte
szaporodó bevásárlóközpontok
legnagyobbikának, a WestEndnek tervezésében
is. Napjaink leginkább figyelemmel kísért építkezése
a Nemzeti Színházé a Ferencvárosban,
Siklósi Mária tervei alapján.
(Forrás:
XIX. századi magyar
festészet és
szobrászat a Magyar Nemzeti Galériában)
Aradi Nóra: A művészet
története Magyarországon. Gondolat. Budapest,
1983