MÁJUS
Május 30 - 31
| Magyar Krónika, május
31. |
| |
| Montreál
|
"Áldott szép Pünkösdnek
gyönyörû ideje
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítõ
szele"
(Balassi Bálint)
Május 30.:
1594. Balassi Bálint halála. 1554. október
20-án született Zólyom várában.
A család különbözõ tagja, és
õmaga is hol Balassinak, hol Balassának írta
saját nevét. Apja, Balassi János protestáns
fõúr, felsõ bányavidéki
fõkapitány volt. A költõ nagybátyja
Balassi Menyhárt volt. Nevelõje Bornemissza
Péter, zólyomi udvari prédikátor
volt. Balassi 1565-tõl Nürnbergben tanult. Híres
volt nyelvtudásáról, beszélt horvátul,
németül, latinul, olaszul, románul, szlovákul.
1569-ben apját Miksa magyar király hûtlenség
vádjával elfogatta, letartóztatta; a
család Lengyelországba menekült. Balassi
János 1570-ben megszökött a fogságból,
majd 1572-ben kegyelmet kapott. Balassi ekkor fordította
le szülei vigasztalására M. Block elmélkedését,
a Beteg lelkeknek való füves kertecskét.
Élete végiig ez maradt egyetlen kiadott mûve.
Balassi hazulról hozta a féktelenséget
és a mûveltség szeretetét is. Korának
legmûveltebb alakja volt, de ugyanakkor híres
volt erõszakosságáról, igaz, vitézségérõl
is. Igazi virtuóz táncos volt a mulatságokon,
a Rudolf király koronázását követõ
lakomán juhásztáncával vonta magára
az udvar figyelmét. 1575-ben részt vett Bekes
Gáspár Báthori István erdélyi
fejedelem elleni hadi vállalkozásában.
A vesztes csata után Báthori fogságába
esett. Amikor 1576-ban Báthorit lengyel királlyá
választották, kíséretével
Balassi is Lengyelországba ment. 1577-ben visszatért
Liptóújvárra. Közben apja meghalt,
a törökök elfoglalták a család
leggazdagabb birtokait és várait, s maradék
vagyona is lassan kicsúszott a keze közül.1578-ban
hûségesküt tett Rudolf királynak.
Ekkortájt számos panaszlevelet, följelentést
írtak ellene verekedés, szidalmazás,
jogtalannak ítélt bebörtönzés,
juhok elhajtása, nõkkel szembeni erõszakoskodás
miatt, és a vádak nagy része valószínûleg
igaz is volt. Saját kérésére a
király hadnagyságot adományozott neki
Egerben, ahol 1578-tól 1582-ig szolgált, de
végül duhaj életmódja miatt lemondtak
szolgálatairól.1584-ben feleségül
vette megözvegyült unokatestvérét,
Dobó Krisztinát, s az asszony hozományának
tekintett Sárospatakot elfoglalta. Vérfertõzésért
és várfoglalásért perbefogták.
1585-ben gyámjával, Balassi Andrással,
majd feleségével pereskedett. 1586-ban áttért
a katolikus vallásra. 1588-ban házasságát
érvénytelenítették, a vádakat
elejtették, s hadnagy lett Érsekújváron.
1587-ben Losonczi Anna, Ungnád Kristóf felesége,
akinek a költõ Dobó Krisztinával
való házasságát megelõzõen
évekig udvarolt, megözvegyült. A költõ
szerette volna feleségül venni az özvegyet,
akit verseiben Júliának nevezett, de udvarlása
kudarccal végzõdött. 1589-ben írta
a sokáig elveszettnek hitt, csak 1958-ban megtalált
Szép magyar komédiát. A drámát
Balassi az olasz Castelletti korabeli pásztorjátékából
fordította, megteremtve ezzel hazánkban az udvari
színjáték mûfaját. Ebben
az idõben rendezte korábbi verseit verseskötetté.
A 'Maga kezével írott'-nak nevezett kötet
nem idorendbe szedett versek halmaza, hanem összeállított,
megszerkesztett mû. A versciklusban elbeszéli
Júlia iránti szerelme történetét,
majd a sikertelen ostrom után más szerelmekrõl
számol be, a vitézi életrõl, majd
elbujdosásáról. A kötet harmadik
részében vallásos, úgynevezett
istenes versei találhatók.1589-ben Lengyelországba
ment, ahol megismerkedett a Krakkóban élõ
Wesselényi Ferencné Szarkándi Annával,
akihez a Célia-verseket írta. 1591-ben hazatért.
Részt vett Divény és Kékkõ
ostromában, majd az Esztergomért folyó
csatában. Esztergom alatt mindkét lábát
puskagolyó találta el, tíznapos szenvedés
után halt meg 1594. október 30-án...
Balassi a magyar nyelvû reneszánsz líra
megteremtõje, az elsõ európai rangú
költõ a magyar irodalomban. Témavilága
három körre oszlik: vallásos, harci és
szerelmes költészetre. Istenes énekeiben
a hinni akarás és a kétely keveredik...Erotikus
hangú szerelmes költészete ma is modernnek
hat, akkoriban azonban az ilyen témájú
költeményeket a katolikus és a protestáns
egyházak egyaránt üldözték...
Nem az egyrímû strófaszerkezetet használta,
hanem a róla elnevezett kilencsoros Balassi-strófát,
melyet a reneszánsz tánczenék ihlettek.
(Magyar Könyvklub)
Május 30-31.: Pünkösd
Május 31.:
1923. született Földes Gábor színmûvész,
rendezõ (Budapest, 1923. máj. 31. - Gyor, 1958.
jan. 15.) A keszthelyi premontrei gimnáziumban érettségizett,
majd elvégezte a Színmûvészeti
Fõiskolát. Elõbb a néphadsereg
színházában színész-rendezõ,
majd a Gyõri Kisfaludy Színházban fõrendezõ
lett. 1956. október 23-án a gyõri Petõfi
Kör elnökévé, október 26-án
pedig a Gyõri Nemzeti Tanács értelmiségi
tanácsának elnökévé választották.
Október 27-én a gyõri rádió
adásainak politikai ellenõrzésével
bízták meg. November 4-e után színházi
és egyéb rendezvényeket szervezett, valamint
Hazánk c. lapban publikált. 1957. május
3-án tartóztatták le, és szervezkedés
vezetése valamint gyilkosság vádjával
ítélték halálra. A gyilkosság
vádja alól másodfokon felmentették,
ennek ellenére 1958. január 15-én kivégezték.
(Deák Ferenc Megyei Könyvtár,
Zalaegerszeg.)
Õrség
Az õrség pünkösd táján
a legszebb. Ilyenkor látható a kosboros kaszálók,
a gyapjúsásos forráslápok és
a láprétek sárgaliliomtól, zergeboglártól,
szibériai nõsziromtól és széleslevelû
ujjaskosbortól tarkálló virágszõnyege,
amely egyaránt megragadja az idelátogatót
és itt élõt. A szerényebb küllemu
réti palástfû ritkasága miatt érdemel
említést; valamennyi hazai lelohelye itt található.
A magashegységi jellegû kaszálórétek
ugyancsak különleges természeti értéket
képviselnek. Ilyen helyen nem ritka a kígyónyelv,
a szártalan bábakalács és a krajnai
pacsirtafû (Polygala nicaensis ssp. carniolica). A hegyi
kaszálókon kora tavasszal tömegével
bújnak elõ az elsõ szártalan kankalinok,
majd áprilisban ezeket a réteket lilára
festi a tömegesen megjelenõ agárkosbor.
Szeptemberben is virágzik egy illatos orchidea az õszi
fûzértekercs. Egyedülálló
e gyepek gombavilága is, amelyet nemrég kezdtek
kutatni. Több mint harminc hazánkban eddig ismeretlen
kalaposgomba-faj került elõ. A java részük
a Nyugat-Európában kipusztulófélben
levõ nedû- és nyirokgomba, amelyek hazánkban
is védelmet igényelnek. A kiterjedt fenyõelegyes
lomberdõk, fenyvesek, kaszálók, láprétek,
patakvölgyek és vizes élõhelyek
láncai fajgazdag állatvilágnak adnak
otthont. A ritka fajok többsége a vizes élõelyekhez
vagy a fenyvesekhez kötõdik.A gerinctelen állatok
közül elsõsorban a lepkéket és
a szitakötõket emelhetjük ki. Több olyan
fajuk él az õrségben és a Vend-vidéken,
amelyek védelmét a Berni Egyezmény is
elõírja. Ilyen például a vérfû-
és a sötétaljú boglárka,
az erdei szitakötés az európai vörös
listás kétcsíkos hegyi szitakötõ,
amelyek a láprétek ritka fajai.Gazdag és
változatos a táj gerinces faunája is.
Jellemzõk a hegyvidéki elterjedésû
kétéltûek: a foltos szalamandra, a sárgahasú
unka és a gyepi béka. A Vend-vidéken
él hazánk egyik legnagyobb alpesigote-állománya.
E gõték az apró vízállásokban,
a források kifolyásainál, a kidõlt
fák "krátereiben" találhatók.
Ez a nászidoszakban csodaszép színekben
pompázó kétéltû címerállata
is lehetne a területnek. Összesen tizenkét
békafaj és mind a négy hazai farkos kétéltû
egyedeivel találkozhatunk a térségben.
A tájvédelmi körzet madárvilágára
az erdõlakó apró fajok jellemzõk.
A lucfenyvesekhez kötõdik a keresztcsõrû,
a sárga- és a tüzesfejû királyka
- az utóbbi faj fészkelését elõször
itt figyelték meg hazánkban. A Rába mentén
és a tavak környékén a fokozottan
védett vidra is jól érzi magát.
A tájvédelmi körzet a népi építészeti
hagyományok, az osi településszerkezet
és egyéb kulturális értékek
hatékonyabb megõrzését is szolgálja.
Galambos, Siska, Baksa, Tamaskó, Zsohár, Gerencsér,
Jakosa ...
E családok, hányatott sorsú hazánkban
egyedülálló módon, az Árpád-házi
királyok óta élnek az õrségben,
ahová határorzési feladatokkal telepítették
õket.
. A legismertebb beépítési forma az úgynevezett
"kerített ház". A múltban minden
házhoz tartozott „kástu” is, amelyben
terményeket és gazdasági eszközöket
tároltak. Szalafon, a Pityerszeren kialakított
falumúzeumban ma is eredeti környezetben állnak
ezek a régi épületek, így a szeres
településszerkezet õsi formájában
tekinthetõ meg. A "kódisállás"
néven ismert elõtér az õrség
egyik építészeti jellegzetessége.
A XX. század derekától az építkezési
stílus eltért a hagyományoktól.
Napjainkban azonban egyre több új épületen
jelennek meg ismét a népi építészet
elemei. A népi építészet remekei
közé sorolhatók a haranglábak is,
amelyek az õrség jelképévé
váltak. Ezeknek az 1755-ben épült pankaszi
szoknyás harangláb a legszebb példája.
A környéken több, épen maradt, Árpád-kori
román és gót stílusú mûemléktemplomban
gyönyörködhetünk. Ilyen a XII. században
épült szentgotthárdi ciszterci "magtártemplom",
a XIII. századból származó õriszentpéteri
és az eredeti freskóit õrzõ veleméri
templom.