MÁJUS
Május 3
- 11
| Magyar Krónika, május
5. |
| |
| Montreál
|
A mostoha sorsnak
Tűrni csapásit.
Régi s igaz szó:
A ki miként vet,
Úgy fog aratni.
(Batsányi János, A ki miként vet...1800 körül?)
Május 3.
1873. született Hevesi Sándor
rendező, dramaturg, író, színigazgató. Jelentős szerepet
játszott a magyar színházi kultúra századeleji megújításában.
(Fay.sulinet)
-1889. Eötvös Loránd (1848-1919) személyében az MTA elsőként
választott elnökévé természettudóst. (Fay.sulinet)
-1904. Jókai Mór halála. A magyar romantika legtermékenyebb,
legnépszerűbb írója, a nagy mesemondó. 1825-ben született
Komáromban, gyermekkora színes, anyja gondoskodása felnőtt
koráig kísérte. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti
jogakadémián tanult, már diákként barátságot köt Petőfivel.
1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére, ő szerkeszti
és olvasta fel a 12 pontot. Ekkor veszi feleségül barátai
és anyja tiltakozása ellenére Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt
színésznőjét. A szabadságharc bukása után felesége menekítette
és rejtette el Tardonán, egy ismerős családnál. Az író itt
töltött négy hónapot Csányiéknál, s a bükki táj, a vendégszerető
falu több írásában is felbukkan. 47 évvel később így emlékezik: "Egy
nyáron egy ősszel, egy télen bujdostam én ezekben az erdőkben,
üldözöttje a hatalomnak. Házigazdám a derék Csányi Béni,
nemes úr volt, földesúr. Álnév alatt rejtegettek, tudta mindenki,
hogy bujdosó vagyok, senki sem árult el. A falut Tardonának
hítták..." Emlékét a faluban márványtábla és emlékszoba
őrzi.1850-ben felesége közbenjárására visszatérhetett Pestre,
s ettől kezdve pályafutása töretlen, elismert és szeretett
író. Fantáziája kiapadhatatlan, legjelesebb regényei a magyar
történelem nagy napjait idézik. 35 éven át országgyűlési
képviselő. Személyisége már életében fogalommá vált. Magyarországon
művész nem részesült hozzá hasonló elismerésben és tiszteletben.
1904-ben halt meg. Tardonán kívül Miskolchoz is szoros szálak
fűzik az írót, hiszen a város szülötte Laborfalvi Róza, aki
nem csak felesége, de társa és segítője volt az írónak. Jókai
néhányszor elkísérte feleségét a miskolci fellépésekre is,
1857. szeptember 3-án egy Jókai-prológgal és Laborfalvi Róza
vendégjátékával nyitotta meg kapuit az új miskolci színház.
1883. december 19-én felesége jubileumi búcsúfellépésén ismét
Miskolcon járt az író, akit 1893-ban a város díszpolgárává
választottak.(ongalap/borsod)
-1909. született Radnóti Miklós.
Május 6.:
1635. Pázmány Péter esztergomi
érsek egyetemet alapított Nagyszombatban.
Május 7.:
1776. született Berzsenyi Dániel
költő.
Május 8.:
1828. született Jean-Henri Dunant:
a solferinoi csata után alapította a Nemzetközi Vöröskeresztet,
hogy segítséget nyújtson a háborúk sebesültjeinek, békeidőben
a rászorultak egészségét, biztonságát védje. Emlékére ez
a nap a Vöröskeresztes Világnap. (Fay.sulinet)
-1835-ben) született Székely Bertalan festőművész, a romantikát
és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet legnagyobb
képviselője. (Fay.sulinet)
-1901. született Szerb Antal irodalomtörténész, műfordító,
író.
Május 9.:
1763. született Batsányi János
költő, író; első hazai irodalmi
folyóiratunk, a Magyar Museum egyik alapítója. (Fay.sulinet) http://www.batsanyi-tapolca.sulinet.hu/cgi-bin/honlap/index.asp?mutat=1
Batsányi János. (1763-1845) A magyar felvilágosodás írói,
költői általában a köznemességből kerültek ki, kivételesen
egy-egy arisztokrata is közeledett hozzájuk. A haladás szószólói
a 18. században kivétel nélkül nagy műveltségű, sokat és
sokfélét olvasok voltak. Ebben a művelt nemesi világban már
származásánál fogva is felettébb különálló jelenség a plebejus
Batsányi János, akit indulatai is gyakorta elválasztanak
a többiektől, akikkel együtt teremti meg az új magyar irodalmat,
és akiknek körében versenytárs nélkül ő a legjobb költő.
Batsányi, egy tapolcai suszter fia volt. További életrajza
szinte kalandregény, kalandjai jellemzően vallanak előbb
a felvilágosodás, majd a rá következő elsötétedés évtizedeire.
Batsányi négy nyelven -magyarul, latinul, németül és franciául
- egyformán verselt. 22 éves fővel túl van az egyetemen is,
jogi diplomát szerzett. Mint joggyakornok kerül Orczy Lőrinc
pesti házába, ahol egyben a ház fiának nevelője. Orczy megkedveli
a kiváló ifjút, és szívesen látja szalonjában, ahol a felvilágosodott
ifjúság találkozik. A kora időktől fogva verselő ifjú ebben
a körben érik költővé. Később Kassán lesz Batsányi közhivatalnok.
Fontos mozzanat ez a magyar irodalom történetében. 1787.
novemberében 13-án Baróti Szabó Dávid lakásán Batsányi János,
Baróti Szabó Dávid és Kazinczy Ferenc megalapítja a Kassai
Magyar Társaságot, amely kezdete minden hazai irodalomszervezésnek.
Hamarosan országszerte sokan csatlakoznak hozzájuk, ők pedig
megindítják a "Magyar Museum" című folyóiratot,
minden magyar irodalmi folyóirat mintáját és elődjét. Ennek
számaiban jelentek meg Batsányi országszerte feltűnő és nagyhatású
versei, izgalmasan érdekes tanulmányai és az első Osszián-fordításai.
Az Osszián-fordítás abban az időben, egész Európában költői
közfeladat. Verselésében túllép a franciásokon, megtanulja
Baróti Szabótól a deákos verselést. Ráday Gedeontól és Kazinczy
első kísérleteiből a nyugat-európai rímes jambusokat. Majd
nemsokára letartóztatják. Pesten elkezdődött a Martinovics-per.
Batsányi pedig versben üdvözölte a francia forradalmat, még
azzal is rettentve a hazai urakat, hogy: "Jertek, s
hogy sorsotok előre nézzétek / vigyázó szemetek Párizsra
vessétek! "De a perben nincs ellene elég bizonyíték: nem
régen él Pesten, nincs bizonyítható kapcsolat közte és az
összeesküvők között. Kassán Kazinczyval is régóta szakított.
Kiszabadulása után Bécsben kap állást. Ott magyar könyvsorozatot
tervez Magyar Minerva címmel. Itt (Bécsben) éri a nagy szerelem,
Baumberg Gabriella ünnepelt osztrák költőnő. Szinte első
látásra egymásba szeretnek, majd összeházasodnak, és az asszony
híven kitart férje mellett a nagy megpróbáltatások idején.
Jön Napóleon: Batsányi, mint sokan mások benne látják a szabadítót.
A franciák mellé áll, és lefordítja Napóleon kiáltványát,
amely arra szólítja a magyarokat, hogy szakadjanak el Ausztriától.
Ezért a békekötés után életveszélyes lenne nemhogy Bécsben
maradnia, de akár Magyarországra hazajönnie. A francia katonákkal
együtt Párizsba megy, ahol francia hivatalnok lesz. Napóleon
bukása után megint elfogják, és kétévi börtön letöltése után,
az ausztriai Linzet jelölik ki szálláshelyéül, ahol mindhalálig
rendőri felügyelet alatt áll. Felesége híven követi. A hazai
élettől ekkora már régen elszakadt Batsányi. Túlélte önmagát.
A reformkor nagyszerű küzdelmeiről tudomást sem vesz. Az
egykori forradalmár csaknem megéri az újabb forradalmat,
csak sejtelme sincs, hogy ez készül. 1845-ben halt meg, 82
éves korában.(Forrás: Kertész Károly: Tapolcai életrajzi
lexikon)
Május 11.:
1760. született Pálóczi Horváth
Ádám költő
-1992. Kolozsvári Grandpierre Emil halála Kolozsvár, 1907.
jan.15.-Bp.1992. május 11., író, kritikus, műfordító Francia
eredetű erdélyi családban született, apja Grandpierre Emil
kolozsvári törvényszéki bíró, az erdélyi Magyar Párt elnöke.
A kolozsvári református kollégiumban tanult, 1924-ben családjával
Bp.-re költözött. Jogi, majd bölcsészkaron folytatta tanulmányait,
azonban nem fejezte be, Colmarban tanult tovább az ottani
textilipari főiskolán. Hazatérve 1928-ban a pécsi egyetem
bölcsészkarára iratkozott be, ott végzett olasz-francia és
filozófia szakon. Doktori értekezését Pirandellóról írta.
Nem kapott tanári állást; a Statisztikai Hivatalban, majd
egyidejűleg az Iparművészeti Iskolában, a Kisebbségtudományi
Intézetben, ahol erdélyi ügyekkel foglalkozott, és a Népies
Irodalmi Társaságnál dolgozott, ez utóbbi helyen a román
sajtóról készített szemlét. A Rádióba meghívott híres előadókról,
írókról szóló első regénye, A rosta 1931-ben az Erdélyi Szépmíves
Céhnél jelent meg. A Nyugat, a Magyar Csillag és az Erdélyi
Helikon közölte írásait. Ezután rövid ideig a Rádió dramaturgiai
osztályán, majd 1941-44-ben a Franklin Kiadó lektoraként
kapott munkát. A II. világháborúban katona volt, hadapród
őrmesteri rangot ért el, szovjet hadifogságba került. Hazatérve
1947-49-ben a Magyarok szerkesztője, 1946-49-ben a rádió
irodalmi osztályának vezetője, majd helyettes műsorigazgatója
volt. Szervezőmunkájával és irodalmi publicisztikájával fontos
szerepet töltött be az irodalmi életben. 1949-ben elbocsátották
állásából, 1950-ben a Hungária Kiadó, majd a Szépirodalmi
Kiadó lektora lett. 1951 után írásaiból élt, ezek a Kortársban,
az Új Írásban a Jelenkorban láttak napvilágot.(Magyar
Irodalmi Lexikon)