Az Aranyos folyó hídján megyünk át az Aranyos völgybe, délkelet felé keresztülhaladunk az Aranyosgyéres és Aranyoslóna településeken. Az utóbbi község Jósika Miklós regényirónk családi házáról híres, ahol regényeit is írta.
A fenti községek valamikor római települések voltak, jelenleg színtiszta magyar lakosúak. Az Aranyos folyó 120 km-en keresztül folyik a nyugati Szigethegység felé lankás területen. A folyó és a völgy nevét az itt található gazdag aranyporról kapta.

A völgyet elhagyva elérünk a Maros folyóhoz, ami mellett folytatjuk útunkat. Maroslúdas helység elhagyásával, balra tartunk a Mezőség felé. A Maros völgyében szép kilátás tárul szemünk elé. Látjuk a volt Radnóti kastélyt, ma Mezögazdasági Középiskola. Majd meglátjuk a Haller kastélyt, amely egy középkori vár helyén áll, 1610ben épitette Haller István és fia fejezte be.

Marosszék vármegye székhelye Marosvásárhely. Fontos kereskedelmi és ipari központ, a lakosság száma meghaladja a 180 ezret is. A város a Maros felső folyásánál fekszik, a székelyek kulturális központja : magyarnyelvű folyóiratok, rádióadások, hangversenyek és szinházi előadások is vannak. Rövid történelmi vázlata: már 1316-ban nevezetes vásárairól, 1439-ben országgyűlést is tartottak e helyen. Itt járt Hunyadi János 1448-ban és Mátyás király 1482-ben felmenti a lakosságot a vámfizetés alól. 1605ben Bocskai István fejedelem engedélyével megépítik a várat, amely az 1848-49-es szabadságharcban is jelentős szerepet kapott: Bem tábornok többször tartózkodott itt, Petőfi innen indult a végzetes fehéregyházi csatába.

A vár és temploma nagyszerű látványt nyújt. Hajdan a fal magassága 6-8 öl volt, a bástyákat 900 méter hosszú fal tartotta össze. A téglafalakat még most is jól látni. Bástyái: Timár bástya a templom mellet, 1620-ben épült. Északon a Szabók bástyája, a többiek már barokk-stilusban épültek: a Mészárosok és a Bognárok bástyái, délen a Szűcsök és Lakatosok bástyája áll. A református templom a vár délnyugati sarkában van. A vártemplom a tatárjárás elött, 1241-ben már állt: a XV.században 1490-ben a ferencesek épitették gótikus templommá. Csak a XVIII.században lett barokk-épület. Marosvásárhely lakossága 1557 után áttért a református hitre, igy épűlt át a templom is. Itt választották meg az utolsó erdélyi fejedelmet, II. Rákóczi Ferencet. Összesen 38 országgyűlést tartottak az idők folyamán a templomban.

Marosvásárhely mindig a székelyek kulturközpontja volt, hisszen két olyan szellemi óriás született itt, mint Bólyai Farkas és fia, János. Bólyai Farkas (1775 -l856) korunk legnagyobb , azaz legsokoldalúbb tudósa volt. A matematika, fizika ,kémia mellett, irodalmi műforditás, erdészet és még egyéb tudományok is foglalkoztatták. Ezenkivűl hat nyelvet tudott, kortársai említik, hogy szépen festett, hegedűlt.

Egyszóval zseni volt. A régi református kollégiumban tanitott 47 évig, színdarabjai jelentek meg. Főmunkája az "Arithmetika eleje" című tankönyve.
1832-ben a Magyar Tudós Társaság tagjává fogadja. A "Testament-et" 1832-33-ban nyomtatja ki, amelyben összefoglalja matematikai tanulmányait. A múlt század Erdélyének egyik legkíválóbb matematikusa, aki megelőzte korát.Fia, János(l832- l86O) fejezte be apjának matematikai tanulmányait. Hadmérnök volt a szakmája és több úttörő munkája látott napvilágot. Ilyen volt térelmélete, amely "Appendix" néven vált ismertté. Az absztrakt geometria és komplex számok "atyjának" tekinti a tudományos világ.