A Himnusz szoborról,  2005 nyarán hallottam először Pesten. Sőt, egy szép jótékonysági koncerten is voltam a Bazilikában, melyet a szobor anyagi támogatására rendeztek..  .

Akkor tudtam meg, hogy a Himnusz szobor eszmei támogatója, fővédnöke, Jókai Anna Kossuth díjas írónő.Az idén októberben sikerült megnéznem  ezt a fantasztikus művet, amely V.Majzik Mária,  Magyar örökség díjas szobrásznő alkotása.   Az emlékmüvet 2006.május 7-én avatták fel Budakeszin, a Szarvastéren, többezer érdeklődő részvétele mellett.   Az első kőbe vésett Himnusz szobor,  Majzik Mária   szobrászművész alkotásának része az a 21 bronzharangból álló együttes, amely mostantól ünnepnapokon  Erkel Ferenc által komponált dallamokat játszik majd.

A márványból, mészkőből és bronzból készült  szoborkompozició köralakú malomkövet formál, utalva az élet körforgására, és egyben arra is, hogy Kölcsey Ferenc a nemzeti imát egy malomban írta. Az emlékmű térkompozició. A mű közzéppontjában bronz istenalak áll, s    mintegy súgár alakban   a Himnusz sorai olvashatók. A Himnusz-emlékmű remélhetően olyan kisugárzó erővel bír, amely vonzerejével a határon innen és túl hozzájárulhat a magyarság megmaradásához - vélekedett a művész. A szimbólumokkal teli művön találhatjuk a hármas dombot, a Szent Koronát, Szent István palástját is., galambokat és a keresztet. 

Az emlékmű kilenc méter hosszú, négy méter magas, hét boltívből áll, és hatvanhárom vármegyénk neve van feltüntetve rajta. Középső, félköríves falán helyezkedik el a Himnusz képzőművészeti alkotás. A hét boltívben a tizenkilenc megye harangjai kerülnek; ünnepnapokon harangjáték segítségével csendülnek fel a Himnusz kezdő taktusai.A szobor hátsó oldala szintén  kerek alakú és ezen is számos szimbólumot találhatunk, pl. kézlenyomatokat: magyar emberek kézlenyomatai és a tetején két kar közeledik egymás felé. Más szimbólumok: Szent István címere és  a szarvas,  az ősi legenda szímbóluma stb...

A Himnusz emlékmű  közadományokból létesült és a   negyven milló forint szervezetek, egyéni hozzájárulások adományaiból tevődött össze.A hely megválasztása is gondosan kigondolt tervből született. Erkel Ferenc Budakeszin töltött   hosszabb időt, így a festői környezet, Budapest határában, a János hegyi kilátó árnyékában a legmegfelelőbbnek tűnik." A Himnusz nemzeti imádságunk, híd, lélektől lélekig" - vallja az emlékmű alkotója.  A Nemzeti Világhálon  ezek a   sorok találhatók róla: " Minden   nemzet Himnusza, az összetartozás és megmaradás vágyát, a jövőben vetett hitét fejezi ki. Ennek szellemében írta  meg Kölcsey Ferenc 1823-ban ezt a gyönyörű költeményt, melyet Erkel Ferenc zenésített meg 1844-ben.

Nincs magyar ember  aki a Himnusz hallatán el ne érzékenyülne, hiszen a mű olyan korban született, amikor a magyar nemzet fennmaradása is kétséges volt és az azóta  eltelt idő is küzdelmes volt. DE ÉL NEMZETÜNK és a szebb jövőbe vetett hit lehet az, ami fennmaradásunkat biztosítja. Eme költeményből, dalból szoboremlékművet alkotni gyönyörű gondolat, hisz így lesz láthatóvá az, ami eddig csak tudatunkban élt."Egy szép, napsütéses oktoberi délutánon, háziasszonyom jóvoltából,  egy másik emlékművet is megnézhettem. Ez a szobor viszont nem az összetartozást erősiti kis hazánkban, hanem a széthúzást. T.i. a szegény turul szobrot a mai hatalom halálra ítélte, mert szélső jobboldali megnyílvánulást vél benne felfedezni.

A XII.kerületi polgármester, Mitnyán György  emlékművet akart emelni, a II.Világháborúban Budapesten elesett katonák és civilek emlékére. Nagyszerű, ősi magyar  szimbolumot talált erre a célra, a  turul madár jelképében.  A magyaroknak sok turul madár szobra van, a legutolsót Tatabányán emelték 1992-ben, Göncz Árpád, akkori Köztársasági elnök jóváhagyásával.A budai Böszörményi út  és Istenhegyi út találkozójánál lévő téren emelt szobor azonban a mai kormányt, főleg az SZDSZ párttagjait, nyilas időkre emlékezteti.A szobrot 2005 oktober 22-én  avatták föl, többezres ünneplő közönség jelenlétével  és koszorúzással. Szmrecsányi  Boldizsár szobrászművész alkotása a több mint négy méteres ősi turul madár kitünő mása, melyet megtalálhatunk mindenhol az országban: a Várban, a Szabadság hídon, Erdélyben: a Petőfi emlékmű, vagy  a Mádéfalvi Siculicidum (székely írtás) emlékműve!Sajnos a budai emlékmű NEM kapott engedélyt létesitésére, azaz, a kitűzött határidőt a budapesti főpolgármesteri hivatal sohasem tartotta be és az elkészült  szobrot,  ennek ellenére felavatták.

Éppen ezért határoztak úgy, hogy a szoborot illegálisan avatták fel, tehát  le kell  bontani..Azóta már leőntötték vörös festékkel, számtalan újságcikket írtak róla pro és kontra. Aztán állandó örizetet kapott, XII.kerületi önkéntes  lakósoktól. Most a  távolból, a II.Világhábórút annak idején a XII.kerületben átélve, nekem még eszembe jutnak olyanok, mint az  a rokon fiatalasszony, aki az ostrom alatt  kiment vízért és eltalálta egy gránát, vagy azok a katonák, akik a mi házunkban estek el, magyarok, németek és oroszok. Némelyiket mi temettük el a kertben......Szerintem ők is megérdemelnek egy emlékművet és csak remélni tudom, hogy  a turul madár megmarad Budán.