Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, kíséretével hivatalos látogatást tett Kanadában. Montreáli tartózkodása rövid beszélgetésre adott alkalmat.

Magyar részről a közelmúltban megszavazták Románia feltétel nélküli csatlakozását az EU-hoz. Ezzel kapcsolatban sok hír érkezett hozzánk. Kérem, mondja el, miért fontos Magyarországnak Románia mihamarabbi EU-tagsága, és hogyan látja az erdélyi magyar kisebbség jogainak biztosítását.

 A kérdésben volt egy pontatlan jelző. Az, hogy "feltétel nélküli". Ez azért pontatlan, mert a magyar parlament azt a szerződést hagyta jóvá, másszóval ratifikálta, amelyet Románia és Bulgária - Bulgáriát is hangsúlyoznom kell, mert együtt van ez a két ország - együtt kötött az Európai Unió másik 25 tagállamával, köztük Magyarországgal is. Ez a szerződés pontosan azokat a feltételeket tartalmazza, amelyeket Romániának teljesítenie kell, mielőtt még az EU-hoz csatlakozik.

 Ezek a feltételek nagyon szigorúak és kemények Románia számára. Azzal, hogy Magyarország ratifikálta ezt a szerződést, olyan helyzetben van, hogy bármikor felvetheti azokat a kérdéseket, amiket Románia esetleg nem teljesít. A mi érdekünk abban, hogy Románia mielőbb a tagállamok között legyen az, hogy Románia és Magyarország között a határok minél előbb már csak rajzolt és valójában csak a térképen létező határok legyenek. Ugyancsak érdeke az ott élő, másfél millió magyarnak, hogy olyan kapcsolatot tarthasson Magyarországgal, mintha otthon, Magyarországon élne. Ennek pedig az az előfeltétele, hogy a határ megszűnjék.

 Azt gondolom, Magyarország érdeke - s ez még az előbbinél is messzebbre mutató érdek - hogy Románia, mint szomszédos ország, ugyanabban a családban éljen, mint mi, s ez biztonságpolitikai plussz is.

Végül, de nem utolsó sorban, Románia megnyílik Magyarország számára gazdaságilag is, a mostaninál sokkal nagyobb mértékben, mint potenciális üzleti partner. A magyar gazdaság már most is nagyon erősen jelen van Romániában, ez azonban csak növekszik majd Románia EU-tagságának bekövetkezte után. Ebből pedig minden magyar profitál, nemcsak az ott élő másfél millió, de a határainkon belül élő tíz millió is.

A romániai magyar kisebbség, a magyar közösség életkörülményeit az Európai Unión belül élő Romániában már nemcsak Magyarország kérheti számon, ha ezek a jogok megsérülnének, hanem az Európai Unió bármelyik tagállama is. Most ez látszólag csak magyar-román kérdés, de a tagfelvétel után ez már az EU-családon belüli kérdéssé válik, ha a problémák valóban reálisak.

Arról se feledkezzünk meg, hogy Romániában most már másodszor választották be a parlamentbe a romániai magyarok szervezetét, az RMDSZ-t. Képviselője nemcsak a kormány tagja, hanem miniszterelnök-helyettesi ragban is van. Azt gondolom, hogy a romániai magyarság életkörülményeinek javítása nem csupán az anyaország felelőssége, hanem az ottani magyar közösségé és vezetőségé is. Azt viszont nagyon nehéz bebizonyítani, hogy ahol a magyar közösség, amely a romániai többséggel együtt államalkotó közösség, s magas pozíciójú vezetőt ad a köztársaság kormányába, ott az ehhez a közösséghez tartozó polgárok hosszú távon és tartósan, valóban hátrányos helyzetben lennének.

Gyurcsány Ferenc októberben az Egyesült Államokba látogatott. Milyen a magyar kormány kapcsolata az amerikai republikánusokkal?

Ha egyetlen szóval akarnám jellemezni, akkor azt mondhatnám, kiegyensúlyozott, jó a viszony a két ország vezetése között. Ebben benne van, hogy az egyik országot szocialista, liberális kormány vezeti, a másikat pedig republikánus, akiknek az ideológiai nézetei távol állnak egymástól.

Az Egyesült Államok kormánya nemcsak most, de korábban is említette, hogy számukra a külkapcsolat nem ideológia kérdése, hanem elsősorban elvek, demokratikus felfogás dolga és az Egyesült Államok érdekeinek szem előtt tartása. Ezért nem tekint úgy a szocialista vezetésű kormányra, mintha az az ördögtől való lenne. Sőt éppen ellenkezőleg, a jelenlegi, belpolitikai viták épp arról szólnak, hogy a mostani, szocialista kormány mennyivel jobb kapcsolatot volt képes kialakítani az Egyesült Államok vezetésével, mint a korábbi, konzervatív beállítottságú, magyar kormány. Ez pedig egyszerűen annak köszönhető, hogy mi nem ideológiai kérdésnek tekintjük ezt, hanem tudomásul vesszük, hogy olyan szövetségi rendszer tagjai vagyunk, amely szövetségnek az Egyesült Államok a legerősebb tagja, s nekünk önként választott módon ezt az együttműködést eredményessé kell tennünk, így ezen dolgozunk.

Melyek a magyar kormány fő céljai Kanada és Magyarország kapcsolatában?

Kanada nagyon fontos partner Magyarország számára nemcsak azért, mert mindkét ország a NATO tagja, hanem azért is, mert úgy érezzük, Kanada büszkén ápolja európai gyökereit. Több alkalommal meggyőződhettünk, milyen fontos Kanada számára a kapcsolat az öreg kontinenssel, s annak államaival. Magyarországnak sok közös dolga van Kanadával. Talán a legfontosabb az, hogy nagy magyar közösség él Kanadában, amelynek nagyon fontos, hogy tudják: az óhaza és az újhaza közötti kapcsolatok jók, s nem vesznek a távoli ködbe.

Ezen felül konkrét célunk is van, ami bevallom őszintén, nem túl felemelő számunkra. Ez a kanadai fél által egyoldalúan visszaállított vízumkötelezettség. Utam fontos pontja, hogy ebben az ügyben tárgyaljak kanadai kollégáimmal. Hogy a mostani helyzet létezik, a némiképpen érthető, ismerve a 90-es évek közepén tapasztalt, erős bevándorlási tendenciát. Azonban ma már EU-tagországgal szemben ezeket a falakat fenntartani felesleges, s ez megoldandó feladat.

Az interjút megköszönve kívánunk további jó utat a delegációnak Ottawába, ahol a kanadai kormány tagjaival folytat tárgyalásokat mind a külügy-, mind pedig a belügyminisztériumban.