| Beszélgetés
Nikolenyi Csabával
| Magyar Krónika, szeptember
8. |
| Montreál |
| Rencsik Pál
Marcell |
Tanársegéd a Concordia egyetemen, a Politológia
szakon
Tanulmányok: Memorial University (Newfoundland), University
of British Colombia ( Vancouver ).
Hobby: zenehallgatás, foci, filmnézés.
Mióta vannak politológusok?
A legtöbb politológus Arisztotelészt szereti
ennek a tudományágnak alapítójaként
megnevezni, aki a Politika címû, mûvével
megalapozta a politikai rendszerek tudományos vizsgálatát.
Ehhez hozzátartozik az is, hogy különbözõ
idõszakokban a politika tudományos szemléletét,
és kritikus vizsgálatát, a politikai
vezetések, rendszerek nem nagyon favorizálták.
Különösen a diktatúrák nem nagyon
szeretik, hogy ha vannak politológusok, akik megpróbálják
megérteni, hogy mi is áll az adott vezetés
hátterében. Ezért Magyarországon
politológia a kommunista diktatúra idején,
nem volt. Voltak ú.n. tudományos szocializmust
oktató professzorok, de õk inkább nagyon
erõs ideológia által vizsgálták
a politikumok felépítését.
Mi vezérelt a politológia
felé?
Amikor felnõttem és elvégeztem középiskolai
tanulmányaimat, ahol a történelem és
a magyar voltak kedvenc tantárgyaim, tudtam, hogy ha
tovább akarok tanulni Magyarországon, akkor
vagy történelem szakos tanárnak, vagy jogásznak
kell menjek. Magyarországon akkor még nem volt
politológus képzés. Ekkor adódott
a lehetõség, hogy feleségemmel együtt
eljöjjek Kanadába tanulni. Itt reveláció
erejével hatott, hogy bizony vannak politológus
szakok.
Mi a szakköröd?
Minden politológus kollegámnak kell ú.n.
alaptantárgyakat tanítani a politológián
belül, például: bevezetés a politológiába,
bevezetés a nemzetközi kapcsolatokba. Ezen túl,
mindannyiunknak van egyfajta specializációja.
Ez onnan fakad, hogy ki, mivel foglalkozott a PHD-nek elvégzése
során. Hiszen, amikor a PHD-t megkapja az ember annak
elõfeltétele, hogy egy sok száz oldalas
disszertációt kell produkálni. Én
a politikai pártokkal és pártrendszerekkel
foglalkoztam. Ezen belül Indiával. Úgy
kerültem ki az UBC-rõl annak idején, mint
ú.n. indiai pártrendszerrel foglalkozó
politológus. Viszont tanulmányaim utolsó
éveiben már nagyon erõsen érdeklõdtem
az iránt, hogy összehasonlító módszerrel
vizsgáljam a közép-kelet európai
régiónak pártrendszerét. Így,
állást is úgy kerestem, mint összehasonlító
politológus, aki a pártrendszerekkel foglalkozik,
elsõ sorban közép-kelet Európával.
Ezzel foglalkozom. Itt a tanszéken én oktatom
a III. éves diákoknak a kelet európai
politikai rendszerek címû kurzust, illetve a
IV. éves szemináriumot posztkommunista rendszerek
címmel.
Milyen fontos személyiséggel
sikerült eddig találkozzál?
Amikor kutató munkámat végeztem Indiában,
akkor nagyon érdekes beszélgetésem volt
Gwalior városállamnak uralkodó családjával.
Az utolsó Scindia királynét, Maharant
sikerült meginterjúvolni.
Kivel volt a legnehezebb
vitázni?
A z édesanyámmal. Napokon át tudtunk
vitatkozni, gazdasági és politikai kérdésekrõl,
de teljesen eltértek nézeteink. Ennek ellenére
egy korábbi választás során –nem
a legutóbbin- hosszú vita után, végül
is nekem adott igazat, és megváltozatta ezért
választói magatartását.
Köszönöm a beszélgetésre szánt
idõdet és kívánok sok sikert a
munkádhoz.
|