Esztergomba érkezve, túristavezetőnk  egyenesen a Szent István térre vitt bennünket,  hogy megtekintsük  Magyarország legnagyobb templomát,  a  Bazilikát. Az impozáns téren a Bazilika előtt szép Szűz Mária szobor fogadott bennünket.
A klasszicista stílusban épült Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház a Magyar Katolikus Egyház főszékesegyháza az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében. Magyarország legnagyobb egyházi épülete, és egyben az ország legmagasabb épülete. Európában a római Szent Péter-bazilika és a londoni Szent Pál-katedrális után a harmadik legnagyobb templom.

Az eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert egyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta.  Mária Terézia 1768-1770 között a Vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt.

Az új templom   építéséhez 1822-ben kezdtek hozzá az esztergomi Várhegyen a régi királyi vár romjain, amikor az érsekség visszatért Esztergomba Nagyszombatról, ahová még a török elől menekült.

Rudnay Sándor nagyszabású terveivel elhatározta, hogy a magyar Siont teremti meg a városban, és ismét Esztergomot teszi meg az ország egyházi központjává.. Pénz hiányában végül a kompleksxumnak csak egyes részei készültek el: maga a székesegyház, az Ószeminárium épülete, a Sötétkapu és az érseki palota. 1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. Hét évvel később Packh János, az építés vezetőle, politikai okokból a bécsi kormány jóvoltából bérgyilkosság áldozata lett. A hercegprímás ekkor Hild Józsefre bízta az építkezés vezetését, aki módosította a terveket, például a keleti homlokzatot, így neki köszönhető a bazilika végső formája. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére.  . Az eredeti Szent Adalbert templomból még megmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang.

A bazilika felszentelésére még jóval befejezése előtt, 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett.  Felszentelésére írta Liszt Ferenc az Esztergomi Misét, amelyet, bemutatásakor,  ő maga vezényelt.
A főbejárat felett láttuk a kőbe vésett latin feliratot: CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE ("a magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója"). Páczay Pál négy méter magas, fából faragott Szent István-szobra a bazilika északi harangtornyába került, ahol az államalapító király kápolnáját adták át 2001-ben.

A bazilika belső alapterülete 5660 m2; 118 m hosszú és 49 m széles. Közepén elhelyezkedő félkör alakú kupoláját 24 oszlop tartja, amelyek között 12 ablak található. A gyönyörű oltárkép, Mária mennybemenetelét ábrázolja (Michelangelo Grigoletti munkája). Ez a világ legnagyobb egydarab vászonra festett oltárképe.

Hosszú lenne itt felsorolni a Bazilikában  látható képek, szoborművek alkotóinak névsorát, de a klasszikus művek magukról beszélnek. Az altemplomba is lementünk, megtekinteni és tisztelettel  köszönteni, Mindszenty  József Hercegprímás úr sírját,  kinek maradványait, kívánsága szerint, 1991-ben hozták ide végső nyughelyére.

A Szent István téren láthattuk még  : Melocco Miklós szobrát az északi rondellán, István megkoronázása, a nagyszerű alkotás a Millecentennáriumra készült el.

Mit illik még tudni Esztergomról?

Elsőnek a legfontossabbat: A 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta. Itt született Vajk 975-ben, azaz Szent István király, akit itt is kereszteltek meg. István uralkodása óta érseki székhely !

Ma is az  Alkotmánybíróság székhelye. Bár ritkán fordult elő, hogy a testület itt ülésezett, az Alkotmánybíróság elnökét itt iktatják be az Aranybulla előtt !

Továbbá itt született:

Boldog Özséb 1200 körül, a pálos rend megalapítója.

Bottyán János (Vak Bottyán) kuruc tábornok 1643-ban. Kúriája ma a városháza.

A Nibelung-ének szerint Attila, hun uralkodó Esztergomban tartózkodott.

Itt élt Bakócz Tamás (1442-1521)  esztergomi érsek, hercegprímás, az egyetlen magyar bíboros, aki eddig pápaválasztáson szavazatokat kapott.

Rozetti Lázár, Bakócz Tamás titkára, aki Magyarország első térképét készítette 1528-ban

Itt élt Vitéz János bíboros, esztergomi érsek, Hunyadi László és Hunyadi Mátyás nevelője.

Itt alapította az első  repülőgépgyárat idősebb Rubik Ernő repülőmérnök.  Esztergomnak  2007-ben  30 600 lakosa  volt.