| Velki
Magdolna
Montreál, január 26.
Kanadában abban a szerencsés
helyzetben vagyunk, hogy szabadon használhatjuk a magyar
nyelvet. Saját döntésünkön múlik,
hogy megõrizzük, tanítjuk, tanuljuk és
mûveljük-e azt. Montreál utcáin még
csak az érdeklõdés sem ül ki az arcokra,
amikor gyermekeimmel magyarul beszéljük meg egymás
között mindennapi dolgainkat.
Nagyritkán egy-egy, a nyelvek labirintusában tájékozott
járókelõ csodálkozik csak rá,
hogy egy meglepõ struktúrájú, hangzású
élõ nyelvi beszédnek lehet fültanúja.
Ennek ellenére nem könnyû nyelvünket az
idegen nyelvi környezetben megtartani, terjeszteni.
Aki a magyar nyelvet akarja elsajátítani, nagy
fába vágja fejszéjét. Nyelvünk
eredetébõl adódóan nincsenek meg azok
a nyelvi azonosságok, hasonlóságok, viszonyítási
pontok, mint amelyek például a francia nyelv ismeretében
nagy segítséget jelentenek az olaszul vagy spanyolul
tanuló számára. S azok a szerencsések,
akik az azonos nyelvcsaládokon belüli könnyed
nyelvtanuláshoz szoktak ezen a földrészen,
hamar fel is adják.
Azok viszont, akik gyermekkorukban, családi környezetben
játszva, észrevétlenül sajátították
el a beszélt magyar nyelvet – talán nem is
tudják -, óriási kinccsel rendelkeznek: a
nyelv hangzása, struktúrái nem idegenek tudatuk
számára. Ez nagyon mélyre eresztett alap,
mármost tõlünk függ, mit is építünk
rá? Vannak tennivalóink: gyermekeink tanuljanak
meg magyarul írni és olvasni. Az írással
– olvasással a korábban elsajátított
ismereteket tudatosítjuk. Az így elmélyített
ismeretet már nem lehet elfelejteni. Legfeljebb csak ritkábban
használjuk, így tudatunk egy mélyebb rétegébe
kerül, de megfelelõ környezetbe kerülve
ez a tudás aktívvá válik.
Ezért fontos, hogy gyermekeink megtanuljanak írni
és olvasni magyarul, ha már beszélni tudnak.
Hogy mire gondolok, egy végletes példával
szeretném érzékeltetni. Júliát
4 éves korában ismertem meg.
Egy québeci házaspár Oroszországból
fogadta örökbe a kislányt. A gyermek megérkezésekor
nehezen és csak oroszul volt képes kommunikálni.
Komoly gondot jelentett, hogyan teremtsenek vele egyáltalán
kapcsolatot. A szülõk hosszas keresés után
találtak rám, aki talán tud - oroszul –
beszélni vele. Mikor saját nyelvi környezetében
érezte magát, néhány szó, rövid
válaszok erejéig megnyílt: az örökbefogadó
szülõk számára a legfontosabb problémákat
(öltözködés, étkezés, óvoda)
meg tudtam vele beszélni. A szülõk kérésére
azután hetente rendszeresen találkoztunk, s igyekeztem
korosztályának megfelelõen oroszul tanítani
mondókákra, versekre, dalokra.
Késõbb próbáltam írni és
olvasni tanítani, de ez már nem esett egybe az örökbefogadó
szülõk terveivel. A kislány orosz beszélt
nyelvi ismerete egyre szûkült, mind gyakrabban válaszolt
franciául az oroszul feltett kérdéseimre.
Értette, hogy mit kérek, mit mondok neki, de spontán
módon már nem nyilatkozott meg oroszul. Szociális
helyzetének változásából eredõ
nyeresége sokkal nagyobb a nyelvi veszteségénél,
de mi most nyelvi szempontból elemeztük az esetet.
Tanulságos volt mindaz, ami szemem láttára
játszódott le: az anyanyelv elvesztésének
folyamata. Júlia esete nem volt az egyetlen környezetemben.
Ezért aztán magyar tanárként tudatosan
építettem fel azt a rendszert, ahogy három
gyermekemet a magyar nyelv elsajátítására
neveltem. A tapasztaltak után még inkább
ragaszkodtam ahhoz, hogy mikor hatévesek lettek, magyarul
megtanítsam õket írni és olvasni,
és azóta is naponta dolgozunk magyar nyelvi írásbeli
készségeik fejlesztésén.
Hozzánk hasonlóan családi indíttatásra
(szülõk, nagyszülõk kérésére,
biztatására) viszonylag sokan eljutnak az írás-olvasás
kezdeteihez, innen tovább azonban egyre kevesebben lépnek.
A gyerekek egy része követi a montreáli Magyar
Iskola hétvégi foglalkozásait, mások
továbbra is családon belül, nagyritkán
egyedül folytatják a magyar nyelv tanulását.
Azonban Magyar Intézet, Nyelvi Központ, Lektorátus,
vagy ezekhez mérhetõ intézmény, mely
a magyar nyelv, nyelvtanulás, országismeret felnõttoktatási
bázisa lehetne, nem mûködik Montreálban.
A Kanadai Magyar Mûhely kísérletet tesz arra,
hogy mindazon középiskolások, egyetemisták,
felnõttek számára segítséget
nyújtson, akik magyarul ugyan beszélnek, és
munkájuk, továbbtanulásuk során igényesen
kívánják használni a magyar nyelvet,
fejleszteni akarják szókincsüket, stílusukat,
íráskészségüket. A téli
szemeszterben két tanfolyam közül választhatnak
az érdeklõdõk és nyelvi vizsgára
készülõk:
Magyar kommunikáció, Magyar nyelvvizsga elõkészítõ.
A tanfolyamok céljaikban, felépítésükben,
módszertanukban és színvonalukban megfelelnek
a montreáli Goethe Institut vonatkozó kurzusainak.
A magyar kommunikációs tanfolyam hallgatói
az egyéni nyelvi szintjüknek megfelelõ feladatok
irányított kidolgozásával tökéletesíthetik
kommunikációs készségüket. Szövegeket,
szemelvényeket elemeznek, értelmeznek és
adnak elõ. Ajánljuk mindazoknak, akik tevékenységük
során magyarul fogalmaznak és beszélnek.
A magyar nyelvvizsga elõkészítõ tanfolyam
az ORIGÓ-típusú (alap-, közép-
és felsõfokú) nyelvi vizsgára készít
elõ. Ez a vizsga lehet mindannak az erõfeszítésnek
megméretése és hivatalos elismerése,
amit a gyerekek és szüleik, nagyszüleik tettek
magyar nyelvûségük megõrzése érdekében.
Fontos ez a vizsgabizonyítvány, hiszen az anyaország
ismeri el és minõsíti a nyelvi tudás
szintjét. A hivatalos vizsgáztató az Idegennyelvi
Továbbképzõ Intézet Budapesten, mely
tagja az Association of Language Testers in Europe, az Európai
Unió legjelentõsebb vizsgáztatóit
tömörítõ szervezetének. Az itt
szerzett vizsgaeredményt elfogadják több európai
– angol, francia, német – egyetemen is. Ha
Magyarország az Európai Unió tagja lesz,
és 2004 májusa nincs már messze, akkor a
vizsga természetesen további országok egyetemein
válik érvényessé.
2003 szeptemberében 7-én vizsgáztak sikerrel,
egy évvel korábban 11-en, így lassan, de
egyre nõ azok száma, akik hivatalosan is elismertették
magyar nyelvtudásukat. A Magyar Iskolában rendezett
ünnepélyes bizonyítványosztáson
Pap László, a Magyar Köztársaság
fõkonzula és a montreáli magyar közösségek
vezetõi beszéltek az iskola tanulóinak a
vizsga fontosságáról és komolyságáról.
Itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a következõ
ORIGÓ nyelvi vizsga 2004. május 8-án, szombaton
lesz.
A Magyar Mûhely 2004. téli szemeszter tanfolyamai
az alábbi helyen és idõbeosztásban
kerülnek megrendezésre:
Helyszín: Foyer
Hongrois 2560 rue St. Jacques, Montreál
Beiratkozási határidõ:
2004.február 3
Idõpont
I. Magyar nyelvvizsga elokészítõ Kedd 18:00
– 20:00
II. Magyar kommunikáció kezdõ kedd 20:00
– 22:00
Kezdési idõpont:
2004.február 10.
Tandíj: 125 $
/ tanfolyam
Jelentkezés, felvilágosítás:
Velki Magdolna / Kanadai Magyar Mûhely
Tel./Fax: (514) 934-4964 E-mail: mvelki@sympatico.ca
|