Magyar Krónika, május 17.

Pap László

Montreál

Pap László, fõkonzul beszéde alapján, amely az Európai Unióhoz csatlakozó országok montreáli fõkonzuljai fogadásán hangzott el 2004 aprilis 29-én, a Lengyel Fõkonzulátuson Õexcellenciája Lise Thibault Asszony, Québec helyettes fõkormányzója !

Tisztelt fõkonzulok és tiszteletbeli konzulok ! Hölgyeim és Uraim ! Európa történelmének újabb fordulópontjához értünk, az Európai Unió 10 új taggal – melyek Lengyelország, Csehország, Magyarország, Észtország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Szlovénia, Málta és Ciprus, Szlovénia, Lettország - bõvült. E bõvítés különös jelentõséggel bír Európa és a világ szempontjából – történelmi jelentõségû lépés a kétpólusú világ örökségének lezárása és az egységes Európa megteremtése felé.

A mai fogadást rendezõ nyolc montreáli fõkonzulátus annak szellemében fogott össze és szervezte meg a mai alkalmat, hogy ezzel is hangsúlyozzuk e történelmi esemény fontosságát quebeci barátaink, partnereink és az itt letelepedett honfitársaink számára annak tudatában, hogy ez a fejlemény még szorosabbra fûzi Kanada és Európa illetve országaink kapcsolatát.

Hölgyeim és Uraim !

Európa történelmét egyaránt jellemezte megosztottság, háborúk, értelmetlen és embertelen vérontás és a kultúra, tudomány, mûvészetek hihetetlen kibontakozása – Európa hozzájárulása az emberiség sorsának és kultúrájának alakításához történelmet formált. Meggyõzõdésünk, hogy az EU jelenlegi bõvítése ezúttal is kontinensünk megújulási képességét bizonyítja - de ezúttal népeinek szabad akaratából! Az Európai Unióhoz történõ csatlakozáshoz csak a történelmi lehetõséget teremtette meg a kommunista rendszerek bukása, százmilliók megismerkedése a demokrácia élményével – ezen túl a csatlakozás hosszas felkészülés, kitartó munka és aprólékos tárgyalások eredménye volt. Magyarországnak is eleget kellett tennie az EU összetett felvételi követelményeinek a mûködõ demokrácia, az emberi jogok szavatolása, a gazdaság, a jogharmonizáció terén. Hadd emlékeztessek arra, hogy amint a kilencvenes évek elejétõl a volt szocialista országok közül legdinamikusabban fejlõdõ Magyarország, Csehország és Lengyelország elõrehaladt az átalakulásban, úgy nyíltak meg elõttük a fejlett demokráciák olyan integrációs szervezeteinek kapui mint az OECD, az Európa Tanács és a NATO. Az uniós csatlakozással országaink, köztük Magyarország integrációjának intézményes folyamata most befejezõdik.

A több mint évtizedes átalakulás és felkészülés látványos gyorsasággal teremtette meg a mûködõ demokráciát, a piacgazdaságot, a jogrendszer harmonizálását országainkban. Mindez nem valósulhatott volna meg a csatlakozó országok lakosságának odaadása, megértése és kemény munkája nélkül – együttesen ez teremtette meg a tagság szigorú feltételeinek teljesítését. Ennek eredményeként került sor 2002. decemberében Koppenhágában a tárgyalások lezárására, a 10 ország felvételérõl, illetve a Romániával, Bulgáriával és Törökországgal való tárgyalások folytatásáról szóló döntés meghozatalára. 2003. márciusában a tízek állam- és kormányfõi Athénban, ünnepélyes keretek között aláírták a csatlakozási okmányokat. A bõvítés folyamata ez év május 1- vel teljesül ki, a tíz ország immár a tagsággal járó kötelezettségek és jogok birtokosává válik, a csatlakozási megállapodásokban foglaltak szerint. Megkezdõdik az együttélés, együttmûködés és az integráció újabb magasabb szintû szakasza. Az Európai Uniónak nyilvánvalóan új feladatok tömegével kell majd megküzdenie, de immár közösen a régi és új tagoknak.

Összeköt bennünket a demokratikus értékek közössége, a szociális piacgazdaság és az emberi értékek kibontakoztatása melletti elkötelezettségünk. Tudjuk, hogy közösek a kihívások az unió új intézményei megteremtése, a stabilitás kiterjesztése, a gazdaság fejlõdési pályára állítása, a bõvítés folytatása és az EU új nemzetközi szerepének megteremtése terén. Különös súllyal esik latba a terrorizmussal szembeni együttes fellépés, a tagországok közötti szolidaritás szellemében. Mozgalmas évek várnak ránk! Milyen érzésekkel és várakozásokkal lépnek népeink nemzeti történelmük ezen új szakaszába ? A magyar nép úgy tekint a bõvítésre, mint a gazdasági és szociális jólét valamint a biztonság övezetének kiterjesztésére Európa keleti és déli irányában. Fontosnak tekintjük a bõvítési folyamat folytatását is, s ennek érdekében készek vagyunk megosztani tapasztalatainkat és értékeinket szomszédainkkal.

Kiemelkedõ fontosságú számunkra a magyar kultúra megõrzése, gazdagítása, régiónk kulturális sokszínûségének fenntartása. Magyarország azért is támogatja a bõvítési folyamat folytatását, mert érdekelt a határok eltûnésében, az emberek szabad mozgásának megteremtésében abban a meggyõzõdésben, hogy az Európai Unió nemcsak államokat, de népeket is egyesít ! Mit jelent a bõvítés Kanadának és Québecnek ? Ez az esemény kétségtelenül elõsegíti a biztonság, a demokrácia megerõsítését Európa földrajzi határain túl is, ugyanakkor példázhatja a békés politikai alternatívák és megoldások keresésének lehetõségét és fontosságát - mindez a nemzetközi téren és a békefenntartásban oly aktívan elkötelezett Kanada számára örvendetes fejlemény.

Bizonyos, hogy a kibõvült Európai Unió a jövõben is elkötelezett lesz a transzatlanti kapcsolatok erõsítése és fejlesztése iránt. Kanada és Európa hagyományosan szoros kapcsolatai, melyeket az Ottawában ez év márciusában megtartott legutóbbi tárgyalások is megerõsítettek, minõségileg magasabb szintre lép a 25-ök Európai Uniójával. Az Európai Unió egységes, integrált gazdasága, piaca és szabályzói immár még szélesebb térségre, 75 millióval több polgárra terjednek ki, a világ legnagyobb egységes, fejlett piacára. Québec, amely az Európára leginkább nyitott kanadai tartomány, válhat ennek egyik legfõbb nyertesévé – hiszen a szélesebb Európai gazdaság nagyobb lehetõséget, dinamizmust, felvevõ piacot jelent, még több együttmûködõ partnert a quebeci vállalatok számára is. S végül, de nem utolsósorban az itt élõ nemzeti közösségeink tagjainak is üzenet a csatlakozás: büszkeséggel tekinthetnek szülõhazájukra – számukra a kapcsolatokat, a lehetõségeket növelõ esély ez. Kérjük õket legyenek a jövõben is hídjai kapcsolatainknak.

Hölgyeim és Uraim!

A csatlakozó országok népei mindig szoros közösséget éreztek Európával. Õseink történelmének részesei voltak, mi pedig most alakítói vagyunk - mégis e népek sokszor érezték magukat a történelem árnyékos oldalára kerültnek. A tagság most ezen az érzésen is gyökeresen változtat. Állampolgárainknak a biztonság, a gazdasági fejlõdés és a jólét övezetének kiterjesztése átvitt értelemben azt jelentheti, hogy a történelem borús oldaláról átkerültek a napsütéses oldalára. Befejezésül hadd fejezzem ki azt a kívánságomat, hogy e történelmi fordulat valóra váltja honfitársaink reményeit és várakozásait.
Úgy legyen!