A Demokrata arra volt kíváncsi, milyen a jó magyar kenyér, hogyan változnak az uralkodó irányzatok, és milyen szempontok alapján jelölik ki a Szent István-napi ünnepi kenyeret.

A kenyérverseny célja, hogy folyamatos fejlődésben tartsa a sütőipart, így a hagyományosak mellett a fogyasztói igényeknek megfelelő új, egészséges alapanyagokat felvonultató kenyérfajtákkal is gazdagodjon a választék. De vajon melyek azok az újabb termékek, amelyek felsorakozhatnak a manapság népszerű, teljes kiőrlésű lisztből készült, gluténmentes, illetve csökkentett szénhidráttartalmú kenyerek mellé?

Tradíció és reform
Frissen sült kenyér illata lengi be az országos verseny döntőjének otthont adó, a Várkert Bazár aljában található Ybl Bistro vendégterét. Az elegánsan feldíszített asztalokon Szent István-napi hagyományos búza-, valamint "innovatív", fűszeres, gyógynövényes kenyerek sorakoznak. Ebben a két fő kategóriában mérik össze tudásukat azok a pékségek, amelyek közül a győztes augusztus 20-ra megsütheti az ország kenyerét. A fokhagymás rozmaringostól és paradicsomostól az illatos rozs- és ásványrárói parasztkenyéren át a hajdúsági házi cipóig mindent végigkóstolunk. A Gere Pékség tulajdonosai, Gere István és felesége, Tallér Mónika Szigetszentmiklósról érkeztek. A ma már száz főt foglalkoztató többgenerációs céget Gere István nagyapja 1936-ban alapította. A család nem először vesz részt a viadalon: 2012-ben Debreczeni krumplis-komlós kenyerüket a nemzet kenyerévé választották, 2017-ben pedig Szentmiklósi rozskenyerükkel arattak kategóriagyőzelmet. Ahogy mondják, az eredmények inspirációt jelentenek számukra, és folyamatos megújulásra késztetik őket.

Idén hagyományos és reformportékával egyaránt neveztek. Vezértermékük, a rusztikus felületű, tömör belsejű, tradicionális Kárpát kenyér több évtizedes receptúra alapján készül, karakteres ízét a tizenhat órás kovászolásnak köszönheti. De telitalálat a finom ropogós héjú, aranybarnára sütött, kurkumával színezett és provence-i fűszerekkel ízesített aszalt paradicsomos kenyérkéjük is.