Nyelvünk és hagyományaink ápolása Kanadában

Bár 2014-ben véglegesen hazapatriáltam Kanadából, továbbra is a kanadai magyarság szellemi képviselőjének érzem magam. Ezt bizonyítják az itthoni munkásságom eredményei, köztük a nevemhez fűződő Kanadai Magyar Irodalmi Múzeum megalapítása, mely a tárgy iránt érdeklődő fiatalokat kívánja információval szolgálni, valamint a Miska János Alapítvány létrehozása, mely tehetséges, de szegény sorsú növendékek anyagi támogatását tűzte ki céljául. Megemlítendő munka még az idén megjelent Megyek fáklyát gyújtani című életregény, mely lehet kortörténeti munka is. Ez évben három stipendiumot osztottunk ki, egyet szülőfalumban, kettőt a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban. Jelen írásra a Magyar Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke, Nick Ferenc, kért meg 2016-os évkönyvünk számára.

Kanadába a permanens letelepedés szándékával érkeztek a magyar bevándorlók, kezdve az 1886-os, a Pennsylvániából érkező hullámmal,  a két világháború, és az 56-os októberi forradalom utáni bevándorlási nagy áramlattal. Megérkezésük után röviddel nekiláttak magyar templomok, iskolák, kultúrotthonok létesítéséhez. Szellemi munkásságuk megőrzése céljából jegyzőkönyveket vezettek, majd sajtót létesítettek aktivitásaik megőrzésére és közreadására. Később, hagyományaik ápolása céljából, igénybe vették a modern technológia vívmányait, az irodalmiköröket, a rádiót, a sajtót, a könyvesboltokat, könyvkiadókat. Kanadábanaz évek folyamán több mint 400 magyar nyelvű újságot tartunk számon, némelyik tiszavirág életű, némelyik hatvan évet is túlszárnyaló megjelenéssel. 

A magyar nyelv és kultúra megőrzése érdekében felekezeti, társadalmi, hazafias,  jótékony célú, szervezeteket létesítettek. Az első magyar egyház Kaposvár-Esterhazi községekben jött létre 1889-ben. Ma tekintélyes magyar nyelvű egyházak működnek szinte minden városban Kanada-szerte. Ezeket követték a betegsegélyző munkásszervezetek Hamiltonban, Wellandon, Brandfordon, 1907-ben, Lethbridgeben, 1908-ban. Az első magyar csúcsszervezet, Kanadai Magyar Szövetség néven, 1908-ban jött létre, s Winnipegen tartotta konferenciáját. Rövid léte után 1928-ban újjáalakult. A két háború utáni időszakban komplexebb szervezetek alakultak, köztük a Calgary székhelyű Szécsenyi Társaság, mely a Torontói Egyetem Magyar Tanszéke megalakulását segítette elő, a torontói Rákóczi Alapítvány, s a Kanadai Magyar Szervezet, mely a nagyszámú alapítványokat fogta egybe.

Az egyházak mellett a Magyar Házak képezik a kulturális élet központját. Szervezetükön belül működnek a különböző kulturális csoportok, a hétvégi nyelviskolák, önképzőkörök, színjátszó- és népi tánccsoportok és énekkórusok. Figyelemre méltó a nyugat-kanadai Magyar Néptáncosok Egyesülete, mely évenként Winnipegtől Victoriáig rendezvényeken szerepel.
Kanadában, a nyelv és kultúra megőrzése érdekében kimagasló eredményeket ért el az irodalom. Ebben vezető szerepet játszik az 1968-ban megalakult Kanadai Magyar Írók Köre (később Szövetsége). Szerzői összejöveteleken, hazafias ünnepségeken és tucatnyi antológiával szolgálta kultúránkat. Az első magyar nyelvű, közel háromezer soros eposz Whitewood községben készült el, Szatmári János elődünk tollából, 1902-ben. Miska János Literature of Hungarian Canadians (1991) című könyve 90 olyan írót ismertet, akik önálló
könyvgyűjteményekben adták közre írásaikat. S ez nem foglalja magába azokat, akik csupán újságokban, magazinokban szerepeltek. Volt idő a hetvenes-nyolcvanas években, amikor Kanadában minden négy emberre jútott egy költő/író. Ami az óhazának is tiszteletére válnék. Írásaik angol és francia nyelvfordításban is megjelentek, színvonalas folyóiratokban. Több kanadai magyar költőt kanonizáltak az egyetemes magyar irodalomban, köztük Fáy Ferencet, Tűz Tamást, Kemenes Géfin Lászlót, Vitéz Györgyöt. Halhatatlan munkát végeztek nyelvünk és irodalmunk megőrzésében.

A magyar történelmet és szellemiséget szolgálták a tudományos szervezetek, köztük a Torontói Egyetem Magyar Tanszéke (Bisztray György), s az ugyancsak ott alakult  Hungarian Research Institute (Bennett Kovrig). Működtek magyar nyelvtanfolyamok a montreáli (Heckenaszt Dezső), az ottawai (Carleton, Várnay Pál),és a lethbridgei egyetemeken (Miska János) is. Ma is aktív a Bisztray György alapította tudományos Kanadai Magyarságkutató Társaság (Hungarian Studies Association of Canada (Judy Young Drache), mely angol és francia nyelvű intézmények rendezésében tartott évi konferenciákon szerepel szerte az ország egyetemein.

Páratlan jelentőségű a magyar bibliográfiák sokasága Kanadában. Bisztray György, Dreisziger Nándor, Béky-Halász Iván bibliográfiái mellett említést érdemel e sorok írója háromkötetes, Canadian Studies on Hungarians című bibliográfiája, mely a kanadai magyarság nyelvi, történelmi, kulturális, irodalmi adatait dolgozza fel többezer citátummal, 22 fejezetben, s megannyi melléktárgyban. Borbándi Gyula úgy nyilatkozott e munkáról, hogy nincs a magyar szellemi életnek és  irodalomnak a diaszpórában olyan rendezett állapota, mint Kanadában.
Ritkaság számba megy az angol nyelvű irodalmi források sokasága. Húsz irodalmi antológia jelent meg az országban a hazai és kanadai magyar  művek angol nyelvre való átültetésében. Ezek közé tartozik Watson Kirkconnell, Ilona Duczinska,  Kenneth McRobbie, Várnai Pál, Tandori János, Béky-Halász Iván, Miska János antológiái, jeles angol kanadai költők fordításában. Az antológiák mellett több tucatra megy az angol nyelvű tudományos monográfiák, tankönyvek, tanulmányok, beszélgetések a magyar nyelvről és szellemiségünkről, többek között Bisztray György, Dreisziger Nándor, Töttösi Zepetnek István, Papp Carrington Ildikó, Miska János és mások tollából.

Ezeknek az írásoknak nagy szerepe volt abban, hogy a befogadó közeg és a másod-generációs magyarok is kellő ismeretet szereztek kultúránkról és hagyományainkról. Nincs a diaszpórában olyan befogadó ország, mint Kanada, melynek oly nagyszámú folyóirata és bibliográfiai magazinja foglalkozna a magyar és kanadai magyar tárgyakkal, köztük a Canadian Periodical Index, a Canadian Magazin Index, a Canadian Ethnic Studies, a Canadian Literature, s az országos Canadiana című katalógus.

Reméljük, szorgos elmék igyekezete révén továbbra is megmarad a kanadai hungarika kimeríthetetlen anyaga, lábnyomaink megőrzésére.