A Magyarok Világkapcsolata
 
            
t h e   h u n g a r i a n   w o r l d   c o n n e c t i o n       

FÓRUMOK  ::  HUMOR
 

Fordulat állhat be Magyarország nemzetközi megítélésében

Magyar Krónika
2015.június 18.

MTI

 

Az Alapjogokért Központ elemzői szerint, míg az Európai Parlament és az Európa Tanács szakbizottságai továbbra is politikai alapon vonnak le helytelen következtetéseket, az utóbbi időszakban más nemzetközi fórumok már jóval kiegyensúlyozottabb, a valósághoz közelebb álló véleményeket fogalmaznak meg Magyarországról.

Felidézték, hogy nemrégiben az amerikai kongresszus egyik albizottságának tagjai méltatták az alaptörvényt, illetve annak adósságfékkel kapcsolatos szabályait, most pedig a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) adott ki egy, a magyar közjogi változásokat, törvénymódosításokat tényszerűen értékelő jelentést.

A DGAP elemzésének „újítása", hogy – a más, hasonló szervezetek által megfogalmazottaktól eltérően – „egyszerűen" helytállóan idézi és értelmezi a vonatkozó jogszabályhelyeket. Így például a nemzetközi szervezetek közül talán elsőként az Alkotmánybíróság „hatáskör-korlátozásával" kapcsolatban kiemelik, hogy a testület az új, átmeneti szabályok ellenére milyen esetekben járhat el teljes körűen, vagy azt, hogy az alkotmányos szabályok tartalmi felülvizsgálatára eddig sem volt lehetősége. A testülettel összefüggésben azt is helyesen állapítják meg, hogy a bárki által kezdeményezhető alkotmányjogi panasz eltörlésével az alkotmányozó a jogi szakma – így például az Alkotmánybíróság – kérésének tett eleget – olvasható az elemzésben

Kitértek arra is, hogy az eddigi kritikus országjelentésekben rendszeresen visszatérő elem volt az alkotmányozási folyamat illegitim volta és a kétharmados törvények aktuális kormányhatalmat „bebetonozó" túlsúlya is. Ezzel szemben a DGAP végre helyesen mutat rá arra, hogy az alaptörvény elfogadásához a legitimációt a Fidesz-KDNP 2010-es kétharmados választási győzelme szolgáltatta – írták.

Azt is kiemelik, hogy a korábbiakhoz hasonló számú sarkalatos törvények a rendszerváltás óta részét képezik a magyar közjogi rendszernek és hosszabb távon valójában korlátozzák a végrehajtó hatalmat – ezzel éppen erősítve a demokratikus rendszert. Az is újdonságnak számít a hasonló jelentésekhez képest, hogy a DGAP kitér az új választási rendszer megalkotásához vezető valós okokra: így arra, hogy az új választókerületek megalkotása 2005 óta váratott magára, melyre az akkori kormánytöbbségnek egyszerűen nem volt meg a megfelelő felhatalmazása, de azt is hangsúlyozzák, hogy a bevezetett „győzteskompenzáció" külföldi példák alapján összhangban van a demokratikus alapelvekkel.

Az egyik legtöbb vitát kavaró szabályozási tárgykör, az új médiatörvény okán kevés helyen írták le azt, amit a DGAP friss jelentésében: azt az egyébként a jogszabályok által világosan deklarált tényt, hogy a Médiatanács tagjait az ORTT-hez hasonlóan az Országgyűlés választja. A kisebbségek védelme kapcsán a dokumentum idézi az alaptörvény egyik, a magyarországi gyűlöletbeszéd szankcionálatlanságát gyakran emlegetők által „elfelejtett" passzusát, mely előírja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére.

az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © Magyar Krónika Rt