|
|
 |
Magyar tavasz Kanadában
| Magyar Krónika,február 6. |
| Bisztray György |
Miska János: Magyar tavasz Kanadában Valaki kanadai Kazinczynak nevezte az idén nyolcvan éves Miska Jánost. Ez a hasonlítás azzal igazolható, hogy Miska is végzett a szépirodalmi tevékenység mellett irodalomszervezési munkát, az egész országra kiterjedő igénnyel. Az itteni magyar szerzőket és műveiket ismertető életrajzai és bibliográfiái, a magyar könyvtári és levél-tári gyűjtemények felmérése, alapművek mindenki számára, akik Kanadába átplántáló-dott kultúránk iránt érdeklődnek.
Legújabb kötetében 1964 óta megjelent népszerűsítő (vagy ahogy ő hívja őket: közéleti) írásait gyűjtötte össze. A tematikai skála igen széles, és a közlési fórumtól függően ilyen a megközelítés is, az anekdotikus hangvételtől a riporton át a majdnem szakmaiig. A szerző kiterjedt ismeretsége és több tárgykörre kiterjedő érdeklődése ré-vén a legkülönbözőbb eseményekről és találkozásokról tudósít, – természetesen első-sorban arról a környékről, ahol éppen lakott. Ilyen a dél-albertai Lethbridge, melynek mezőgazdasági kutatóintézetében évekig dolgozott, és melynek egyetemén maga is taní-tott magyar kurzusokat. Szűkebb pátriája iránti büszkeséggel és szeretettel ecseteli a hajdani szerény bányaváros kulturális fejlődését, majd szélesebb perspektívát választva az edmontoni és calgary-i magyarok tevékenységét, különös tekintettel népi tánccso-portjaikra és kórusaikra. Ezek a szemlék hozzák össze kiemelkedő magyarokkal, példá-ul egy méhésszel, az „Order of Canada” kitüntetettjével, vagy egy entomológussal (ro-varszakértő), aki a szú elleni védekezés kidolgozásával járult hozzá a kanadai erdők vé-delméhez. E tudós, Safranyik László, az 1956 után Kanadába menekült soproni erdésze-ti főiskolai hallgatók egyike volt, akiket a szerző többször is említ. Mindezekről és a sok más szakmában kitűnt magyarokról sehol másutt nem olvashatunk.
A kanadai tárgykörhöz kapcsolódnak a statisztikák. Bár legtöbbjük évtizedekkel ezelőtt készült, történelmi adalékként feldolgozásra érdemesek. Ilyenek a bevándorlási, vagy a magyarok letelepedésére vonatkozó adatok. Jóllehet más valaki felmérését idézi a magyar könyvtári források és ezek használtságának számbavételéről, ezt a statisztikát nagyon kívánatos lenne megismételni.
Miska János lélekben soha nem szakadt el szülőhazájától, ezen belül szűkebb pátriájától: a Nyírségtől és a Hajdúság északi részétől. Szeretettel szól Hajdúböször-ményről, ahol gimnáziumi tanulmányait végezte, és büszkén ír szülővárosa, Nyírbéltek Árpád-kori templomáról. Szakmai és irodalmi kapcsolatait mindvégig fenntartotta Ma-gyarországgal.
Bár Miska könyve nagyobb részt régi dicsőségünket tárgyalja, és maga is több-ször utal a nem egészen kedvezően megváltozott viszonyokra, végkicsengése inkább biztató, semmint lehangoló. Az átlagból kiemelkedő magyar tudósok és írók gazdag lis-tája kívánatossá tett volna egy névmutatót. Így is haszonnal forgathatják a kanadai ma-gyarok, jóllehet elsősorban talán az újonnan érkezettek. És persze a magyarországi ol-vasók, akiknek az elmúlt néhány év felvilágosító eredményei ellenére még mindig édeskevés tudomása van a kanadai magyarokról.
|
|
 |