Barroso: sorsdöntő időszakban lesz Magyarország az EU soros elnöke
 

Sorsdöntő időszak elé néz a jövő év első felében az EU, amikor Magyarország fogja betölteni az elnöki tisztséget - mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, miután az általa vezetett uniós végrehajtó testület megbeszélést folytatott a magyar kormány tagjaival, ő pedig külön is tárgyalt Orbán Viktor kormányfővel. Közös sajtótájékoztatójukon a magyar miniszterelnök is felidézte, hogy hónapokkal ezelőtt még úgy gondolta, a soros elnökség olyan napirendet tehet majd le az unió asztalára, amelynek alapján az általa eddig elhanyagoltnak tartott területeken szép eredményeket lehet elérni. Ilyen téma például a kulturális sokszínűség előmozdítása, illetve a vízgazdálkodás.

Ehhez képest - folytatta - olyan fontos tennivalók kerültek előtérbe, mint például az, hogy a magyar elnökség alatt kell elindítani a nemzeti költségvetési tervek előzetes uniós egyeztetésének gyakorlatát, a nemzeti gazdaságpolitikák jobb összehangolása érdekében pedig bizonyos szerződéses módosításokat. Az Európai Uniónak nem helyes fiúkra, hanem erős és együttműködő emberekre van szüksége - fogalmazott Orbán Viktor. Hangoztatta, hogy jómaga és a kormány több tagja hosszú ideje résztvevője az európai életnek.

Leszögezte azt is, hogy a kétharmados többség biztosítja: belpolitikai nehézségek ne hátráltassák az országot az elnökségi feladatok ellátásában. Ráadásul a következő félév európai munkáját illetően teljes nemzeti egység van Magyarországon - tette hozzá. Barroso teljes bizodalmát fejezte ki arról, hogy a magyar elnökség sikeres lesz. A 2011-es év feladatai közül kiemelte, hogy meg kell kezdeni a 2020-ig szóló uniós munkahelyteremtő és gazdaságfejlesztő stratégia nemzeti célkitűzéseinek megvalósítását, illetve a hosszabb távú uniós pénzügyi távlatok kimunkálását. A bizottság magyar elnökség alatt terjeszti majd elő a 2014 utáni időszakra vonatkozó többéves költségvetési javaslatát - jelentette be.

Az Európai Bizottság elnöke felhívta a figyelmet az uniós és a magyar stratégiai célok egybeesésére, megemlítve olyan prioritásokat, mint az energiabiztonság, a további bővítés, a kelet-európai országokkal fenntartott partneri kapcsolatok fejlesztése, a Duna-stratégia, a hatékony regionális és kohéziós politika. Orbán Viktor a fontos elnökségi törekvések között említette az uniós romastratégia kidolgozását, a demográfiai és családpolitikai kérdések csúcsszintű kezelését, Horvátország uniós csatlakozásának segítését, a schengeni övezet bővítését is.

Külön említették a jövő évi költségvetés körül keletkezett nehézségeket, miután az uniós intézmények között nem született megállapodás, így könnyen elképzelhető, hogy erre is magyar elnökség alatt kell megoldást találni. Barroso ismét ígéretet tett arra, hogy az Európai Bizottság mielőbb új javaslatot tesz le az asztalra. Orbán reményét fejezte ki, hogy a megoldást még idén sikerül megtalálni, de biztosította hallgatóságát arról, hogy ellenkező esetben a magyar elnökség megteszi a szükséges erőfeszítéseket a büdzsé összeállításának érdekében, jóllehet ez újabb kihívást is jelentene számára.

Hozzátette, hogy néhány tagállam, köztük Magyarország számára is rendkívül súlyos gondot jelenthet, ha a költségvetést ideiglenes rendszerben (az idei büdzsé tizenkét egyenlő részre darabolásával) kell továbbvinni, mert az az uniós támogatások kifizetésének késlekedésével fenyeget. Néhány országban Európa szavahihetősége is kockán forog - vélte. Mint mondta, a magyar elnökségi napirend fontos része az eladósodottság szintjének csökkentése is az uniós országokban. A sajtótájékoztatón Barroso méltatta a pénzügyi egyensúly elérését célzó magyar erőfeszítéseket. Meggyőződését fejezte ki, hogy Magyarország sikeresen ellenőrzése alatt tudja tartani pénzügyeit, és a tervek szerint ki tudja igazítani az uniós előírásokat meghaladó mértékű államháztartási hiányát.

Orbán Viktor hangoztatta: az elmúlt hónapok reformpolitikájának köszönhetően Magyarország már nem tartozik azon uniós tagállamok közé, amelyeket úgy tartanak számon, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak. "Ez azt is mutatja, hogy Magyarország krízismegoldó képessége e pillanatban kielégítőnek tűnik" - tette hozzá. A szerdai találkozókon az derült ki, hogy Magyarország kiforrott és átgondolt, valamint végrehajtható elnökségi programmal rendelkezik - foglalta össze brüsszeli tapasztalatait a miniszterelnök. Hozzátette: úgy érzi, hogy a kormány váratlan fejleményekre is képes lesz kellő időben és kellő erővel reagálni.

Megerősítette, hogy az elnökségi felkészülés jegyében valamennyi uniós ország miniszterelnökével találkozott vagy találkozni fog, illetve az Európai Parlament frakcióvezetőivel is tárgyalt. Egy kérdés kapcsán a sajtótájékoztatón kitértek Írország pénzügyi nehézségeire is. Barroso azt hangoztatta, hogy a bizottság semmilyen nyomást nem gyakorolt Írországra, amelynek problémája specifikusnak számít az euróövezeten belül. Orbán Viktor hangoztatta, hogy Magyarország is "szorít Írországért", és általános tapasztalatként kifejtette, hogy "minél később szánják el magukat a határozott lépésre, annál nagyobb lesz az ára a válságnak".

A magyar kormány a bizottsággal folytatott találkozót követően kihelyezett ülést tartott az EU mellett működő állandó képviseleten, továbbá tagjai találkoztak az Európai Parlament magyar néppárti delegációjával.