Az Irodalombarátok Köre június 20-án este tartotta nyáreleji műsorát. A magyar kultúrotthon nagyterme nemzeti eposzunk, a Toldi idézetétől visszhangzott, a közreműködő tagok ajkán. Az előadó Fischer Judit rövid értekezésben ismertette a költő, Arany János pályafutását és elemezte az eposzt, melyet csodálatos mesemondása, gazdag nyelvezete mellett az tette halhatatlanná irodalomtörténetünkben, hogy fejezeteiben az erény elnyeri a maga jutalmát, a fondorkodó rosszindulat, a gonoszság pedig a maga büntetését. A hallgatókra ma is frissítően hatott a költő pozitív életfelfogása, a népmesébe illő, de az életben is elfogadható realista motívumok sikeres alkalmazása.

 Az Irodalombarátok Köre havonként tartott programjai nagy népszerűségnek örvendenek már egy évtized óta. Színvonalas előadások hangzanak el a klasszikus és modern magyar irodalmi vonulatokról és kanonizált alkotóinkról; jelen évadban, Babits Mihályról, s az egypereces novellák művelőiről (Hazai Gábor, kinek színvonalas előadásait nyomtatásban is ki kellene adni!), Madách Imréről (Fias György), a kanadai magyar irodalomról (e sorok írója) és számos más tárgyról. Ha összevetjük tíz év tíz-tíz előadásának anyagát, ez magyar irodalomból akár egy főiskolai diplomát is kitenne!

 A Toldi ismertetés sikerét a program-összeállítás ötletszerűsége határozta meg. Az előadást az eposz szereplőinek megszólaltatása, felolvasások követték. Az elbeszélőt Fias Zsuzsa és Hazai Magda képviselték részletek felolvasásával, Toldi Miklóst Fischer Miklós, Toldi Györgyöt Kövecses Tamás, Toldi Lőrincnét, az édesanyát Nyers Katalin, Nagy Lajos királyt Fias György, Bence hűséges szolgát Hazai Gábor, s más betéteket Nyers Ferenc és Apt Kamill elevenítettek meg. Fischer Judit bevezetőjében elmondta, hogy a Toldi eposznál nagyobb sikert azelőtt mű nem ért el a magyar irodalomban, részben hazafias hangvétele, részben  egységes világképbeli megjelenítése miatt.

 "Toldi Miklós nem csak eszményi népi hős," mondotta Judit, "hanem a nemzeti jellem példája is. Rendkívüli fizikai ereje becsületességgel, érzelmi gyöngédséggel, öntudattal, büszkeséggel, továbbá erkölcsi tisztasággal párosul. Egyben a magyar nemzeti egység megtestesítője is. Nemesi származású, de zsarnoki bátyja elnyomása következtében parasztként él és dolgozik. Ez a lenézett, kisemmizett fiú képes csak megmenteni az ország becsületét. A történet a lovagkorban, Nagy Lajos király uralkodása idején játszódik, amikor az ország becsületét nemcsak háborúban, de békében is meg kellett védeni."

 Az eposz bevezető szakasza látomásként olyan világot jelenít meg, amelyben az erény győzedelmeskedik az ármánykodás felett. "Toldi rendkívül összetett jellem," folytatta az előadó. "A nemesi, földesúri büszkeség sajátos módon keveredik benne a jobbágyi lét megalázottságával. Roppant erejével is kérkedő, dolgos ember, nem olyan, mint a többi béres. Fellobbanó indulatában embert öl - akaratlanul ugyan, nem szándékosan -, de hatalmas lelkierővel le tudja gyűrni testvérgyilkos hangulatát. Megható és gyöngéd szeretettel ragaszkodik édesanyjához; van benne lelki nagyság, mert a történet végén megbocsájt az őt elveszteni kész  'rókalelkű' bátyjának.

 A programvezető foglalkozott az eposz nyelvi sajátosságaival, a nyelvi népi elemek alkalmazásával, mely felkelti az élő beszéd közvetlenségét, a természetesség ízét, színét. "Stílusa többféle elemből szőtt, 'alkotott' stílus, melyben a régi irodalom képviselőjének, Ilosfalvinak szűkszavú strófái, továbbá a korabeli romantika és paraszti beszéd nyelvi elemei ötvöződnek," mondotta Judit.