Édesanyám a megtestesült
jóság,
Az áldott szellem,
Halványan ismertem,
De most is érzem,
Szeretett, nagyon szeretett.
Angyalként őrzöm álmaimban,
Segítőtársnak a bajban,
Vigasztalómnak fájdalmamban,
Gyóntatómnak bűneimben.
A pillanatban, hogy megszűnt szíve
dobogni
Az én szíven dobbanásában élt
tovább.
Tovább él az esti harang csendjében,
A madarak csicsergésében,
A napfény ragyogásában,
Halványuló emlékeimben,
De él, és élni fog mások tovatűnő eletében
is.
|