Budavári   Nagyboldogasszony  koronázó  főtemplom

A  budai Várhegy  kiemelkedő pontján épült az  ősi templom, a magyarság hányatott történetének kőbe öntött tanúja. Már neve is sokat elárul  a magyarság ősi hitéről.  A Budavári Főtemplom titulusa Mária mennybevétele, azaz Nagyboldogasszony.  Kifejezi azt a meggyőződést, amely első királyunk, Szent István óta töretlen a magyarságban. Még  a protestáns Arany János is így  írja meg a XVI..századi sorskérdést:
"Boldogasszony keresztjén // Török zászló lengjen vagy keresztyén?"

Az itt lezajlott nagy  történelmi események nyomán Koronázó Főtemplomnak  is nevezzük, a XIX század óta,  a nép, a tornyot építő király után, Mátyás templomnak hívja.
A Főtemplomról leglényegesebb megjegyezni: ez a nemzet szent helye, amelyet az elmúlt fél évezred folyamán  minden évszázadban teljesen újra kellett építeni. Olyan közösségi  szent hely ez, amelynek életét minden  generációban felforgatta a történelem.
Ez a nemzeti múlt megtestesült  a templom épületében.

A hagyományok szerint  e helyen  Szent István  király 1015-ben alapított először templomot. A hagyomány alapja az 1690-ben emelt  barokk főoltáron  állott felírat és egyéb XVII. századbeli források adatai is  megerősítik ezt a feltevést. Lehetséges, hogy ez volt az a Mária Templom, amelyben  a vértanúhalált  halt Szent Gellértet felravatalozták. A román stílusú templom köveit találta meg  1874-ben  Schulek Frigyes a XIII. századi falban. Minden bizonnyal az ősi Mária-egyház a tatárjárás idején lett rommá.  A második honalapító,  IV.Béla  király  erődített fővárost építtetett, melynek központját az  újraalapított Mária templom  képezte. A budavári Nagyboldogasszony templom a klasszikus gótika építészetének  legkorábbi hazai alkotása.  A templom  háromhajós  bazilika volt, a maival  majdnem megegyező  alaprajzzal.
1309-ben  itt koronázták   magyar királlyá   Anjou Károly Róbertet is.

Fia, Nagy Lajos király a templom mellékhajóinak boltozatát a főhajó magasságára emeltette
és így gótikus  templommá  alakíttatta  át. Ezt a formát őrzi az épület ma is. Ezzel egyidőben épült  a  délnyugati  Mária kapu, ami  ma is  megvan.
Mátyás király    az 1384-ben  leomlott déli tornyot 1470-ben  építtette újjá,  erről  évszámos címere tanúskodik.
A nagy király itt tartotta mindkét  esküvőjét Podjebrád Katalinnal, majd annak halála után,     Nápolyi Beatrixszal. Erre emlékeztet minket a déli kapu, amelyet máig is Menyasszony kapunak neveznek.  II. Ulászló király 1515-ben díszes Madonna szobrot ajándékozott a  templomnak.
A mohácsi vész után súlyos megpróbáltatások érték a templomot. 1541. augusztus  25-én  a törökök bevették  Buda várát. A Nagyboldogasszony templomot 24 óra alatt  mecsetté alakították át. Falait  bemeszelték és szőnyegekkel  borították. Az oltárt elpusztították, a Madonna szobrot nem mozdították el, csak befalazták. A törökök 145 éven  át birtokolták a Mária templomot, amit "öreg mecsetnek" hívtak. 

1686. szeptember 2-án európai erőkkel, a Várat visszavívták a töröktől. Az utolsó roham előtt   a lőportorony felrobbant, a  Madonna szobor előtti 145 éves fal
ledőlt és az imádkozó  törökök előtt megjelent  a régen elfelejtett szobor. A szemtanúkon babonás rémület  lett úrrá és a vár  még aznap a  keresztények kezére került.
A törökök után  a templom a jezsuita rend tulajdona lett, körülötte  megépítették  rendházukat, iskolájukat. A jezsuita rend feloszlatása után  a Buda városi tanács birtokolta.
1862-ben itt nyertek elhelyezést, az elpusztult székesfehérvári királyi bazilikánál talált csontok. A maradványok között III. Béla és felesége tetemét tudták azonosítani és először a főoltár alatti kriptába helyezték.

1867-ben, a kiegyezés után, a Nagyboldogasszony templomában koronázták meg I. Ferenc József császárt magyar királlyá, ugyancsak feleségét Erzsébetet is. Ezen a pompás ünnepélyen hangzott el először Liszt Ferenc: Koronázási miséje.
1874 -90 között a király Schulek Frigyest bízta meg a templom újjáépítésével. Schulek az épületek közül kiemelte templomot, azaz a körülötte lévő épületeket lebonttatta, hogy visszaállítsa eredeti stílusára. A Mária kapu kibontása, a Mátyás torony felújítása, az eredeti oszlopfők hű rekonstruálása is ekkor történt. Elpusztult kápolnák helyett újat állíttatott, ilyen volt a Szent István kápolna is.

A  restaurálás belső díszítő munkáit Schulek mellett Székely Bertalan és Lotz Károly irányították. Székely és Lotz maguk festették az alakos festményeket, a freskókat. Az oldalképeket pl. a Szent Imre kápolnában Zichy Mihály festette. A padsorok, a karzat mind Schulek tervei szerint készültek. Felhozták III. Béla és felesége sírját és a Béla kápolnában helyezték el. A templom felújítása 1893-ra készült el.
1916 december 30-án itt koronázták meg IV. Károly királyt és Zita királynét a magyar Szent Koronával. A I. Világháború után a templom még megőrizte Főtemplom jellegét, itt zajlottak le az úrnapi és Szent Jobb körmenetek.

A II. Világháborúban, szerencsére, a színes ólom ablakokat elrejtették, ezért megmaradtak, de a templom az ostrom alatt nagy károkat szenvedett. Az altemplomban német tábori konyha működött, majd az oroszok lóistállónak tartották, tetőzete kiégett, boltozata megsérült, orgonája tönkrement.
A kommunista befolyások lebontásra ítélték, még ma is titok, hogy kinek köszönhető a Budavári Főtemplom megmaradása.

A templom tetejét Zsolnay majolika csempék fedik. A déli kapun keresztül jutunk a templomba, itt látható a Mária kapu is, domborműve Mária halálát ábrázolja. A déli fal színes ablaküvegeit szintén  Székely Bertalan és Lotz Károly rajzai alapján készítették: Árpádházi Szent Erzsébet, Szent Margit és Szűz Mária életéből vett képek láthatók itt. A déli torony falán van az említett Mátyás címer. A szószék, 12 apostol alakjával, Schulek terve szerint készült.
A legfontosabb belső látnivalók: A Loretói kápolna, gótikus szárnyasoltárán helyezték el a Fekete Madonna képet és itt áll a legendás vörösmárvány Madonna szobor is.

A Szent Imre kápolna: Nyugati falán Szent Ferenc életét ábrázoló freskó, a szárnyasoltár képei Szent Imre életének mozzanatait ábrázolják (Zichy Mihály festette). A III. Béla kápolnát Schulek alakította át és az ő tervei alapján készült a király szarkofágja. A Szent László kápolna, a faliképeket Lotz Károly festette,  Szent László életéből mutat jeleneteket. A neogótikus főoltár, szintén Schulek Frigyes munkája és a Nagyboldogasszony sugár-koszorúban lebegő alakját ábrázolja. A szentély színes ablakaiban a szentek és apostolok képmásai és a magyar történelmi szentek szerepelnek.
Az oltár jobb oldalán lejárat vezet az altemplomba, innen jutunk el az egyházművészeti múzeumba és a Máltai Lovagrend terembe.

Folytatva utunkat a templomban meredek lépcső vezet fel a Béla termekbe, ahol érdekes történelmi emlékeket találunk. Az ajtó mellett áll Erzsébet királyné fehér márvány mellszobra, majd ezüsttel hímzett menyasszonyi ruhája és egy pazar hímzésű miseruha, Ferenc József ajándéka, valamint más történelmi emlékek.
A Király lépcső a királyi oratóriumba vezet, ahonnan a királyi pár résztvett az ünnepségeken.
Röviden vázoltam ennek a történelmi templomnak látnivalóit és történelmét. Rajtunk múlik, ha alkalmunk van rá, hogy a sok történelmi emléket felfedezzük ott.

A Főtemplomban sétálva évszázadok eseményei tűnnek fel szemünk előtt, megrázóan és felejthetetlenül.