|
Gyászünnepély a Holokauszt áldozatainak
emlékére
Magyar Krónika, április
26.
Ádám Christopher |
Hatvan éve szabadították
fel az auschwitzi haláltábort a szövetséges
katonák. Idén e történelmi évforduló tudatában
került sor április 17-én, a Chevra Kadisha
Zsinagógában, a Holokauszt áldozatainak
emlékére felajánlott gyászünnepélyre.
Hatszázezer magyar zsidó lett áldozata a
Holokausztnak.
A montreáli Magyar Mártírok
Hitközségének megemlékező programját
Sallai András nyitotta meg beszédével, melyben
kitért a világ egyes országaiban újra
fellángoló antiszemitizmusra és beszélt
a Holokausztra való emlékezés morális
szükségességéről. Azt is elmondta:
ma Izrael a világ zsidóságának egyedüli
biztosítéka, illetve a "megnyugvás fénye." A
nyitóbeszéd után a hitközség
Aranykorúak Klubjának tagjai hét mécsest
gyújtottak meg, melyből hat a Holokauszt áldozataira
emlékeztette a kongregációt, a hetediket
pedig Izrael állam elhunyt katonáinak, valamint
a terrorizmus áldozatainak emlékére gyújtották
meg.
Üz ünnepi beszédet Asher Jacobson rabbi mondta. "A
legjobban úgy emlékezhetünk meg múltunkról
ha egyben jövőnket is építjük"-mondta
Jacobson rabbi. A jövő építéséhez
viszont elengedhetetlenül fontos a zsidó identitás
megőrzése és megerősítése
a fiatalabb
nemzedékek köreiben, valamint a fiatal családokban.
Jacobson rabbi szónoklatát Rőmer Irén
szavalata követte. Magda Klein, észak-erdélyi
költő versét mondta el, mely a haláltáborokat
túlélők lelki szenvedésének és
gyötrődésének adott hangot. Magda Klein
maga is túlélte a nagyváradi gettót és
az auschwitzi koncentrációs tábort, de 1946-ban
elvesztette életét.
A gyászünnepély vendégszónoka
Thomas O. Hecht volt. A szónok beszédében
elmondta, hogy Auschwitz áldozatainak egy-harmada magyarországi
zsidó volt. Thomas Hecht kitért mai politikai kérdésekre
is. Elmondta, hogy az ENSZ, az Európai Unió és
a muzulmán világ nagyrésze ellenséges érzelmeket
tanúsít Izrael felé és a zsidó állam
jogosságát kívánják megvonni.
A szónok szerint nem került volna sor Holokausztra,
ha létezett volna zsidó állam. Végül
a cionizmus volt győzedelmes a huszadik század ideológiái
felett és szintén ebben a világnézetben
látja Thomas Hecht a zsidóság jövőjét
is. Amint a többi felszólaló is kiemelte:
szem előtt kell tartani a múltat és nem engedhetjük,
hogy feledésbe merüljön az, ami az 1940-es években
Európában történt. "Mélységesen
kell, hogy ismerjük és becsüljük a zsidó történelmet."
A hitközség ifjúságát Fellegi
Marika képviselte, aki hegedűszólóval állt
a kongregáció elé. Ezt követte Reményi
József szavalata Szabolcsi Lajos verseiből. (?)A
mártírok emlékére szentelt program
végén pedig Fellegi Dezső, Gross Ervin, Komlós
Tibor és Rőmer Pál hitközségi
tagok felolvasták a templom falán megörökített áldozatok
emlékére feltüntetett névsort. A programot
közös Kaddish-al zárták, Fried Imre előimádkozó irányításával,
majd a Hatikvah-val, Izrael himnuszával, fejezték
be.
|