|
Karácsony a világban
Magyar Krónika, december
16.
Pásti Gyöngyi
|
A tél legnagyobb ünnepe minden nyelven saját
elnevezést kapott, s ez rámutat arra, hogy legyünk
bárhol is a világon, karácsony mindenhol
fontos szerepet tölt be életünkben. A magyarországi
karácsonyi szokásokat ismerjük (lévén,
hogy itt élünk), úgyhogy most nem is errõl
szeretnék írni. A következõ oldalon
más európai és nem európai országok
karácsonyi szokásaival ismerkedhettünk meg.
A különbözõ országok karácsonyi
szokásaiban egy dolog mindenképpen közös
– a karácsonyfa állítás. Az
ünnep középpontja ma már a feldíszített
fenyõfa. Csupán a XIX. század második
felétõl terjedt el ez a hagyomány elõször
a jómódú nemesség körében,
s csak a XX. századtól vált általános
szokássá. De hogyan is zajlik az ünnep a Föld
északi és déli féltekén?
Angliában az ünnep közeledtével az egész
házat zöld és piros színekbe öltöztetik,
s a gyerekek leveleket írnak Télapónak. December
24-én állítják fel a karácsonyfát,
majd este a kicsik elalvás elõtt süteményeket
és bort tesznek az asztalra a Mikulásnak. A gyerekeknek
lefekvés elõtt azonban van még egy fontos
teendõjük – ágyukra óriási
zoknikat akasztanak, hogy a „Santa Claus” abba tegye
az ajándékokat. December 25-én a reggel ajándékbontással
kezdõdik, s az egész nap a család jegyében
zajlik le. Ezen a napon meglátogatják egymást
a családtagok, és este az egész család
együtt vacsorázik. Érdekesség, hogy
december 26-a az úgynevezett „boxing day”.
Az elnevezés onnan ered, hogy régen a tejesembereknek
vagy a postásoknak a családok apró ajándékokat
adtak kis dobozokban, vagyis „boksz”-okban. Mára
már eltûnõben van ez a hagyomány, vagy
az apró ajándékok helyett pénzt szoktak
adni. Az Amerikai Egyesült Államokban már Halloween
után megkezdõdik a karácsonyi „õrület”.
Az üzletek és a városok utcái is karácsonyi
díszbe öltöznek. Az emberek feldíszítik
saját lakóhelyüket, s néha versenyeznek
(fõleg a kertvárosi részeken élõk),
hogy kinek mutat jobban a háza. Mivel ebben az országban
sokféle nemzetiség megtalálható, ezért
a karácsonyi szokások is eltérõek.
Mindenki a saját kultúrája szerint próbál
karácsonyozni.
Belgiumban nem december 24-én van az ajándékozás,
hanem már december 6-án megkapják a gyerekek
az ajándékokat, amelyeket a Mikulás hoz.
Karácsony napján csak kisebb meglepetéseket
kapnak a zoknikba. Finnországban a Télapó,
a „Joulo Pukki” hozza az ajándékokat.
Az igazi Mikulás saját irodával és
postai bélyegzõvel rendelkezik, s a finnek –
gyerekek és felnõttek egyaránt – elõszeretettel
írnak a Nagyszakállúnak levelet. Írországban
már december 13-án elkezdõdik a karácsonyi
ünnep elsõ része. A „Little Christmas”,
a kis karácsony egészen december 25-ig tart. Karácsony
napján az írek gyertyát gyújtanak,
s a katolikus szokásokat megõrizve misére
mennek. Mielõtt azonban elindulnának ír szokás
szerint egy pohár whiskey-t, és egy csokor sárgarépát
készítenek elõ a Télapónak
és a rénszarvasoknak.
Nem tévedek nagyon sokat, ha azt mondom, hogy karácsonyi
ajándékok szempontjából a lett gyerekek
a legszerencsésebbek. Helyi szokások szerint a Mikulás
szentestétõl kezdve tizenkét napon át
minden este meglepi õket ajándékokkal. Sokat
kell azonban várniuk az orosz gyerekeknek a meglepetésekre.
Oroszországban ugyanis a karácsony nem december
25-26.-ra, hanem január 6.-ra esik. Ekkor állítják
fel a jolkát, vagyis az orosz fenyõfát. A
várva várt napon az egész család összegyûlik,
és az ajándékozás után fenséges
vacsorára kerül sor. A szegényebb családok
akár hónapokig is spórolnak erre az egyetlen
étkezésre. Libanonban karácsonykor nem betlehemi
jászolt készítenek, hanem egy ún.
karácsonyi barlangot, mely szintén Jézus
születési helyének jelképe.
Az egyenlítõ másik felén, habár
nyár van az év utolsó hónapjában,
mégis ugyanúgy ünneplik a karácsonyt,
mint az északi féltekén. Kenyában
a templomokat különbözõ díszekkel
ékesítik, s az ünnepi vacsorát a szabadban
készítik el. Mivel a karácsony itt is fontos
ünnep, így mindenki, aki csak teheti, hazautazik családjához.
Új-Zélandon karácsony a legnagyobb kánikulára
esik, így a családok általában kimennek
a tengerpartra piknikezni. Ausztráliában, pedig
gyakori, hogy a Mikulás vízisín érkezik
meg. (Hiába a rénszarvasok nem bírják
a meleget…)
Ebbõl a kis körképbõl kiderül,
hogy mindenhol fontos a szeretet ünnepe. Ekkor a haragosok
békét kötnek, a béke és a szeretet
veszi át a veszekedések helyét. Mindenki
igyekszik olyan ajándékot vásárolni,
melynek a másik igazán örülne. Nagy feladat,
kideríteni, megvenni és elrejteni a másik
elõl a meglepetést. Azt hiszem, az adja az ünnep
hangulatát, hogy mindenki örömet akar okozni
a másiknak.
Kívánok mindenkinek békés, boldog
és szeretetteljes karácsonyt legyen bárhol
a világon!
|