Karácsony a világban

A tél legnagyobb ünnepe minden nyelven saját elnevezést kapott, s ez rámutat arra, hogy legyünk bárhol is a világon, karácsony mindenhol fontos szerepet tölt be életünkben. A magyarországi karácsonyi szokásokat ismerjük (lévén, hogy itt élünk), úgyhogy most nem is errõl szeretnék írni. A következõ oldalon más európai és nem európai országok karácsonyi szokásaival ismerkedhettünk meg.

A különbözõ országok karácsonyi szokásaiban egy dolog mindenképpen közös – a karácsonyfa állítás. Az ünnep középpontja ma már a feldíszített fenyõfa. Csupán a XIX. század második felétõl terjedt el ez a hagyomány elõször a jómódú nemesség körében, s csak a XX. századtól vált általános szokássá. De hogyan is zajlik az ünnep a Föld északi és déli féltekén?

Angliában az ünnep közeledtével az egész házat zöld és piros színekbe öltöztetik, s a gyerekek leveleket írnak Télapónak. December 24-én állítják fel a karácsonyfát, majd este a kicsik elalvás elõtt süteményeket és bort tesznek az asztalra a Mikulásnak. A gyerekeknek lefekvés elõtt azonban van még egy fontos teendõjük – ágyukra óriási zoknikat akasztanak, hogy a „Santa Claus” abba tegye az ajándékokat. December 25-én a reggel ajándékbontással kezdõdik, s az egész nap a család jegyében zajlik le. Ezen a napon meglátogatják egymást a családtagok, és este az egész család együtt vacsorázik. Érdekesség, hogy december 26-a az úgynevezett „boxing day”. Az elnevezés onnan ered, hogy régen a tejesembereknek vagy a postásoknak a családok apró ajándékokat adtak kis dobozokban, vagyis „boksz”-okban. Mára már eltûnõben van ez a hagyomány, vagy az apró ajándékok helyett pénzt szoktak adni. Az Amerikai Egyesült Államokban már Halloween után megkezdõdik a karácsonyi „õrület”. Az üzletek és a városok utcái is karácsonyi díszbe öltöznek. Az emberek feldíszítik saját lakóhelyüket, s néha versenyeznek (fõleg a kertvárosi részeken élõk), hogy kinek mutat jobban a háza. Mivel ebben az országban sokféle nemzetiség megtalálható, ezért a karácsonyi szokások is eltérõek. Mindenki a saját kultúrája szerint próbál karácsonyozni.

Belgiumban nem december 24-én van az ajándékozás, hanem már december 6-án megkapják a gyerekek az ajándékokat, amelyeket a Mikulás hoz. Karácsony napján csak kisebb meglepetéseket kapnak a zoknikba. Finnországban a Télapó, a „Joulo Pukki” hozza az ajándékokat. Az igazi Mikulás saját irodával és postai bélyegzõvel rendelkezik, s a finnek – gyerekek és felnõttek egyaránt – elõszeretettel írnak a Nagyszakállúnak levelet. Írországban már december 13-án elkezdõdik a karácsonyi ünnep elsõ része. A „Little Christmas”, a kis karácsony egészen december 25-ig tart. Karácsony napján az írek gyertyát gyújtanak, s a katolikus szokásokat megõrizve misére mennek. Mielõtt azonban elindulnának ír szokás szerint egy pohár whiskey-t, és egy csokor sárgarépát készítenek elõ a Télapónak és a rénszarvasoknak.

Nem tévedek nagyon sokat, ha azt mondom, hogy karácsonyi ajándékok szempontjából a lett gyerekek a legszerencsésebbek. Helyi szokások szerint a Mikulás szentestétõl kezdve tizenkét napon át minden este meglepi õket ajándékokkal. Sokat kell azonban várniuk az orosz gyerekeknek a meglepetésekre. Oroszországban ugyanis a karácsony nem december 25-26.-ra, hanem január 6.-ra esik. Ekkor állítják fel a jolkát, vagyis az orosz fenyõfát. A várva várt napon az egész család összegyûlik, és az ajándékozás után fenséges vacsorára kerül sor. A szegényebb családok akár hónapokig is spórolnak erre az egyetlen étkezésre. Libanonban karácsonykor nem betlehemi jászolt készítenek, hanem egy ún. karácsonyi barlangot, mely szintén Jézus születési helyének jelképe.

Az egyenlítõ másik felén, habár nyár van az év utolsó hónapjában, mégis ugyanúgy ünneplik a karácsonyt, mint az északi féltekén. Kenyában a templomokat különbözõ díszekkel ékesítik, s az ünnepi vacsorát a szabadban készítik el. Mivel a karácsony itt is fontos ünnep, így mindenki, aki csak teheti, hazautazik családjához. Új-Zélandon karácsony a legnagyobb kánikulára esik, így a családok általában kimennek a tengerpartra piknikezni. Ausztráliában, pedig gyakori, hogy a Mikulás vízisín érkezik meg. (Hiába a rénszarvasok nem bírják a meleget…)

Ebbõl a kis körképbõl kiderül, hogy mindenhol fontos a szeretet ünnepe. Ekkor a haragosok békét kötnek, a béke és a szeretet veszi át a veszekedések helyét. Mindenki igyekszik olyan ajándékot vásárolni, melynek a másik igazán örülne. Nagy feladat, kideríteni, megvenni és elrejteni a másik elõl a meglepetést. Azt hiszem, az adja az ünnep hangulatát, hogy mindenki örömet akar okozni a másiknak.

Kívánok mindenkinek békés, boldog és szeretetteljes karácsonyt legyen bárhol a világon!