Földi (14.) és mennyei (8.) születésnapja egyaránt márciusra esik. Emlékezzünk rá Székely János püspök szavaival:
Esterházy János egy nagyszerű közéleti ember volt, aki a magyar közösségért – tágabban nagyon sokakért – akart tenni az Evangélium szellemében. Olyasfajta közéleti ember volt, aki tudta, hogy a politika az nem hatalomszerzésről szól, és nem is vagyongyarapításról, hanem a közjó előremozdításáról, a szegények megsegítéséről.

Nagy formátumú magyar volt, de tisztelte és becsülte a többi népet, védte az ő jogaikat is. Ő volt az egyetlen képviselő a szlovák parlamentben, aki a zsidók deportálása-megsemmisítése ellen szavazott, aki bátran kiállt mellettük.
Ő volt az, aki Kassa visszacsatolásakor megemlítette, hogy azt a néhány szlovák többségű falvat, amelyet most Magyarországhoz ítéltek, adjuk vissza önként a szlovák testvéreknek. Vagyis mindig az igazság és az erkölcs vezette. Óriási szükség lenne ma is ilyen közéleti emberekre!

Az ő boldoggá avatása azt ragyogtatná fel, hogy lehet a közéleti- és politikai tevékenységet mélyen-keresztény szívvel végezni, úgy ahogy Szent István, Szent László, vagy akár nagyon sok lengyel uralkodó, Ján Sobieski és mások tették. Ma is példát adnak sok-sok politikában és közéletben dolgozó keresztény embernek.

Esterházy János szerette Szlovákiát és gyönyörűen tudott szlovákul, tehát semmilyen ellenérzés őbenne az akkor Csehszlovák állammal szemben nem volt.

Védte a közösségét, de szerette a többségi nemzetet is, és annak a javára is igyekezett munkálkodni.

Szép szimbóluma lenne Közép-Európa népei egységének, a közös keresztény hagyományunknak, és szép példája lenne a közéletben evangéliumi módon tevékenykedő embernek.