A közleményben Szent László teljes genomszekvenciáját hasonlították össze három további egyén, név szerint III. Béla király, Antiochiai Anna királyné és egy eddig azonosítatlan Árpád-házi férfi szintén ebben a cikkben közzétett genomadataival. Az Árpád-házi kutatások indítója és az archeogenetikai vizsgálatok origója a Prof. Dr. Kásler Miklós vezette kutatócsoport által meghatározott első uralkodóházi személy, III. Béla genomja.

Amellett, hogy a kutatás bizonyította szent királyunk ereklyéjének hitelességét, a publikáció eredményeinek jelentőségét tovább növeli, hogy Szent László genomját biztos pontként használva tisztázódott az eddig megtalált királyi maradványok személyazonossága is, illetve újabb fontos információkkal szolgáltak az első uralkodóházunk eredetéről.

Azonosították két Árpád-házi személy csontjait és a Hunyadiak származását

A kutatás célja, hogy az Árpád-ház férfitagjai mellett azonosítsák feleségeiket, rokonaikat, valamint a vegyesházi királyokat is.

A Győri Egyházmegye által őrzött Szent László-hermában elhelyezett ereklye természettudományos vizsgálatai (antropológiai, morfológiai elemzés, CT-vizsgálat, fogazat vizsgálata stb.) először 2017-ben történtek (Szent király, Lovagkirály. A Szent László-herma és koponyaereklye vizsgálatai, Szerk: Kristóf Lilla Alida, Lukácsi Zoltán és Patonay Lajos, 2017), azonban az akkori genetikai analízisek sikertelenek maradtak, a koponya eredetiségét nem tudták bizonyítani.

A Magyarságkutató Intézet 2021-ben kapta a felkérést, hogy próbáljon meg sikeres DNS-vizsgálatot végrehajtani, melyhez a Győri Egyházmegye is hozzájárult. A kutatócsoport a DNS kivonását a foggyökérből egy speciális, roncsolásmentes eljárással 2021. június 4-én végezte el. A korábbi információkkal szemben a szent király genetikai örökítőanyaga olyan kiváló minőségben és nagy tisztaságban megőrződött, hogy a szekvenálást és az elemzéseket egy ma élő ember genomvizsgálatához hasonló magas felbontással lehetett elvégezni.

Az Y-kromoszóma elemzése kétséget kizáróan bizonyította, hogy a vizsgált egyén az Árpád-ház egyenes ági férfi tagja: szekvenciája tökéletesen megegyezik III. Béla szekvenciájával. Ez egyben azt is cáfolta, hogy a XV. században tűzvészben megsérült hermába a felújítást követően idegen koponyát helyeztek volna, ezzel a koponya hitelessége egyértelműen igazolódott.

 Ezt követően a kutatók összehasonlították egymással az eddig feltárt Árpád-házi maradványok teljes genomját, hogy megállapítsák az egyének között fennálló rokonsági viszonyokat. A vizsgálat Szent László és III. Béla között ötödfokú rokonságot mutatott ki, ami pontosan megfelel a tényleges rokoni kapcsolatuknak. Ez az eredmény egyben azt is igazolta, hogy a XIX. században Székesfehérváron feltárt királyi maradvány valóban III. Béla királyé, nem pedig Könyves Kálmáné, aki a lovagkirály unokaöccse, azaz másodfokú rokona volt. Olasz és munkatársai 2019-ben közölték, hogy a Székesfehérváron feltárt, majd a Mátyás-templomban elhelyezett maradványok között genetikai módszerekkel azonosítottak egy másik Árpád-házi férfit is, akinek személyazonosságát azonban nem tudták megállapítani. A maradvány Árpád-házi mivoltát Nagy és munkatársai 2021-es közleményükben a teljes Y-kromoszóma szekvenciájának meghatározásával megerősítették.
Jelen vizsgálatokból kiderült, hogy a kérdéses személy másodfokú rokona mind III. Bélának, mind a feleségének, Antiochiai Annának, tehát csakis a királyi pár unokája lehet. 

A történeti adatok, a királyi családtagok temetkezési helyei és az elhalálozási életkorok ismeretében az illető egyén legnagyobb valószínűséggel 

Endre magyar királyi herceg, Halics hercege, II. András fia volt.
A genomelemzések egyértelműen jelezték, hogy Szent László genomja jóval magasabb keleti, ázsiai örökséget tartalmaz, mint a többi királyi családtagé, akikben a dinasztikus házasságok során ez már kimutathatatlan szintre hígult. Így például III. Bélának és az unokájának genomja már a mai magyarokéhoz és horvátokéhoz hasonlít a legjobban. A legnagyobb felbontású (úgynevezett qpAdm) elemzések azt mutatták, hogy Szent László genomjának keleti összetevője megegyezik a kutatócsoport által nemrég azonosított, a honalapító elitre jellemző komponenssel, amely körülbelül 15 százalékát teszi ki a lovagkirály genomjának. Ez az eredmény alátámasztja a Turul nemzetség és a magyar honalapító elit közös származását és cáfolja azt a lehetőséget, hogy – egyes elméletekkel szemben – az Árpád-ház egy idegen származású uralkodócsalád lehetett volna, akit egy külső hatalom ültetett a magyarok élére. Adataink egybevágnak a Képes Krónikában is olvasható információkkal, melyek szerint a honalapító magyarok maguk közül választottak hét vezért, és a leggazdagabb és legnagyobb hatalmú vezér volt a megyer törzsből Árpád, Álmos fia.
A Magyarságkutató Intézet eredeti cikke ITT érhető el.