A Magyarok Világkapcsolata
 
            
t h e   h u n g a r i a n   w o r l d   c o n n e c t i o n       

FÓRUMOK  ::  HUMOR
 


 RÖVID HíREK
  Hírek röviden...

 ROVATOK
 Mozaik
 Zsebsite
 Dömötor Ödön
 Táltos Ákos


 

Célba ér-e a Kisebbségi Mentőöv?

Magyar Krónika,
2017.augusztus 11.

Magyar Hon Lap

                    

IMi valójában a Minority Safe Pack, azaz a Kisebbségvédelmi Mentőöv nevű európai polgári kezdeményezés? Aki aláírja, az fölkéri az Európai Uniót: növelje a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét és támogassa az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségét. A sokszínűség szó máris eltántorít egyeseket, de kérem, ne tegyék. Nem arról a kultúra romboló folyamatról van szó, amit ma egyesek a sokszínűség fügefalevelével takargatnak. Épp az ellentéte a cél: annak a sok értékből összetevődő világnak a megőrzése, amelyikben képletesen szólva helye van a holland fapapucsnak épp úgy, mint a rámás csizmának vagy a bocskornak. A knédlinek, a sztrapacskának, a tiszai halászlének vagy a puliszkának.

A kezdeményezés aláírói fölkérik az Európai Uniót, hogy fogadjon el a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét növelő és az Unió kulturális és nyelvi sokféleségét erősítő jogi aktusokat. Ezeknek intézkedéseket kellene tartalmazniuk a regionális és kisebbségi nyelvek, művelődés és oktatás, regionális politika, közképviselet, egyenlőség, audiovizuális és egyéb média tartalom, valamint regionális (állami) támogatás szakpolitikák területén.

Még meg sem indult az aláírások gyűjtése, de az akciónak máris van egy komoly sikere. A beadványt ugyanis az Európai Bizottság, amely szereti lerázni magáról a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos problémákat, mint kutya a vizet, elutasította. Hibázott, s ezt az Európai Bíróság mondta ki, kényszerítve, hogy a Bizottság adjon zöld utat az aláírások gyűjtéséhez.

A kezdeményezéssel akkor foglalkoznak majd komolyan, ha lesz egy millió aláírója. Az érvényes aláírások számának legalább hét tagállamban el kell érnie az un. nemzeti minimumot, ami Magyarország esetén mindössze 15750 fő. Ha ez a két feltétel 2018. április 3-áig teljesül, akkor megindul egy folyamat, aminek a végén az Európai Bizottság vagy teljesíti a kezdeményezés javaslatait, vagy kifejti, hogy miért nem teszi ezt. Nem jelent „plusz pontot”, ha gyorsan gyűlnek az aláírások és az sem, ha a kötelezőnek sokszorosát teljesítjük.

Én mégis szeretném, ha gyorsan és tömegesen jönnének az aláírások és erőteljes volna a magyarországi szerepvállalás.Miért?

Az első két szempont: (1) Meg kell mutatnunk Brüsszelnek, hogy nagyot tévedett, amikor csípőből (indokolás nélkül) elutasította a kezdeményezést. (2) Az anyaországi magyaroknak meg kell mutatniuk a többi nemzetrésznek, hogy a magyar társadalom mellettük áll. Ez egyfajta bocsánatkérés és jóvátétel 2004. december ötödikéért.

A harmadik szempont visszanyúlik a nyertes perhez. Ez a kezdeményezés, amelyet a kisebbségben élők nemzetköz szervezete (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, FUEN) az RMDSZ közreműködésével indított el, semmi olyasmit nem kér, ami jogkiterjesztés volna a jelenlegi deklarált elvekhez képest, de sürgeti azok maradéktalan megvalósulását és számon kérhetőségét. Mégis perrel kellett kikényszeríteni a befogadását. Ráadásul Románia és Szlovákia az Európai Bizottság álláspontja mellett beavatkozott a perbe. Magyarország a kezdeményezők mellé állt. A szlovák és a román fellépés annak bizonyítéka, hogy ezek a kormányok szűkítőleg értelmezik a jelenlegi kisebbségvédelmi kötelezettségeket, azaz kisebbség ellenes politikát folytatnak. Ez az állítás persze dühös elutasítást kapna az érintett országoktól, főleg az ottani szélsőségesektől. Ám az, hogy a Bizottság oldalán avatkoztak be a perbe, arra utal, hogy nem céljuk az etnikai béke megteremtése.

A kisebbségvédelmi kérdésről szóló európai polgári kezdeményezés tömeges aláírása, ami jelenleg az interneten történhet, ősztől majd aláírási ívek segítségével is megtehető lesz, üzenet ezeknek a beavatkozó kormányoknak is: ha demokratáknak tartják magukat, figyelniük kell a polgárok véleményére.

Jelenleg a folyamat kezdetén vagyunk. De Romániában az aláírók már meghaladták az un. nemzeti minimum 10 százalékát, Magyarországon pedig megközelítették ezt a szintet. A többi ország mind egy százalék alatt van. Ősszel kiderül az is, hogy nem magyar ügyről, hanem egész Európát érintő kérdésről van szó. Fontosnak tartom azt is, hogy az aláírások ne csak a 40 millió kisebbségi európaitól származzanak, hanem mozduljanak meg azok a többségi polgárok is, akik elutasítják a kisebbségi jogok folyamatos csorbítását, és akik szerint az etnikai béke hazájukat erősíti, maguk is csatlakoznak a kezdeményezéshez. A kedvező bírósági döntés után most társadalmi lökést kell adni az ügynek, s akkor talán a kisebbség védelem az európai jogrendszer része lesz. A többségiek igenlő hozzáállása viszont akkor is közelebb vinné például a mi régiónkat is a tartós megbékéléshez, ha a brüsszeliek agyáig nem jut el a kérdés jelentősége.

 

az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © Magyar Krónika Rt.